2015-10-02

Magyarországon lakhatási válság van

 

„Nincs igazán ok az ünneplésre a lakhatási világnap alkalmából, mert ma Magyarországon lakhatási válság van, méghozzá elsősorban megfizethetőségi válság” – mondta Szekér András a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója a szervezet Lakhatási Konzultációján.

Nincs elég megfizethető lakhatási lehetőség, és rezsicsökkentés ide vagy oda, túl magasak a lakásfenntartás költségek. Ráadásul idén márciustól megszűnt a két utolsó szociális alapú állami lakásfenntartási támogatás (a normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelés szolgáltatás). A Habitat for Humanity Magyarország a közelgő Lakhatási Világnap alkalmából tartott utcai figyelemfelkeltő akcióján a lakhatási válság különböző formáira világít rá. A Lakhatási Szegénység Arcai címmel kisfilmeket mutatnak be a helyszínen.

A filmekből megismerhetjük Gábort, aki 15 éve hajléktalanként él Budapest külterületén egy kunyhóban, Istvánt, aki szegregált cigánytelepen él családjával egy kis házban összezsúfolva. Bemutatkozik a devizahitelük terheit évek óta nyögő háromgyermekes pest megyei család, akiknek az adósságát a forintosítás és a banki elszámolás sem enyhítette, és egy kisnyugdíjas házaspár, akiknek pénzhiány miatt félbehagyták a tető megjavítását, és most jobb híján több réteg nejlon van a fejük felett cserepek helyett. Eltérő földrajzi helyszínek, különböző nagyságú háztartások, más-más élethelyzetek – ami mégis összeköti ezeket a példákat, az a lakhatási szegénység, az örökös küzdelem a lakhatás drágaságával és a megfizethető lakhatási alternatívák hiányával. Az országos lakásállománynak mindössze 1,5%-a szociális alapú, tehát az alacsony jövedelműek számára is megfizethető bérlakás. Sokan azért kényszerülnek zsúfoltan, több generációval együtt lakni, vagy akár hajléktalanszállón élni, mert nem jutnak szociális bérleményhez, a piaci albérletet a kaucióval együtt nem tudják megfizetni, egy saját tulajdonú lakáshoz jutásra pedig esélyük sincs.

A megfizethetőségi válság megnyilvánulása az is, hogy sok családra túl nagy terhet rónak a lakásfenntartási kiadások. Magyarországon a legszegényebb családok majdnem háromszor annyit (jövedelmük 36%-át) kénytelenek lakhatásra költeni, mint a legjobb módúak (ők átlagosan jövedelmük 13%-át költik arra). Sokan tetemes tartozást halmoznak fel, a magyar lakosság közel negyedének van valamilyen lakhatási hátraléka. Nem segít a rezsicsökkentés sem: az nem szociális támogatás, a nagyfogyasztóknak kedvez, míg a fával, szénnel tüzelőket, vagy azokat, akiknél már kikapcsolták az áramot vagy a gázt, el sem éri. Az energiaszegénység közel 800 ezer háztartást érint ma Magyarországon. Az ezzel küzdő családoknak rendkívül magasak az energiaköltségeik, sokszor annyit kell költeniük energiára, hogy a fennmaradó jövedelmükkel már a szegénységi küszöb alá kerülnek.

A lakhatás túl magas költségei miatt sokaknak nem marad tartalékuk felújításra és romos, néha veszélyes állapotú otthonokban kénytelenek élni. A bemutatott nyugdíjas házaspár fél tető alatt reménykedik abban, hogy nem lesz túl kemény az idei tél. A telepen élő nagycsalád leszigetelné kívülről a házát, hogy spórolhassanak a fűtésen, és ne penészedjenek tovább a falak, de nincs rá pénzük. A devizahiteles család beépítené a tetőteret, hogy a kamaszodó gyerekeiknek külön szobája lehessen, de a hiteltörlesztés miatt ezt egyelőre nem engedhetik meg maguknak. A Habitat for Humanity szerint, ha az állam valóban érdemi módon akar javítani a lakhatási helyzeten, és enyhíteni szeretné ezt a megfizethetőségi válságot, akkor nem elég, hogy a bajba jutott devizahitelesek egy részét megsegíti, és a családi otthonteremtési kedvezmény révén támogatja a tőkével rendelkezők saját lakáshoz jutását . Átfogó lakáspolitikára van szükség, amely határozott intézkedéseket hoz a megfizethetőség javítására, egyrészt egy központi, szociális alapon járó lakásfenntartási támogatás bevezetésével, másrészt a megfizethető bérlakások számának kiterjesztésével.

A Habitat rendezvényén a Lakhatási Konzultáció keretében képeslapon lehet a kormánynak üzenni, hogy mit tegyenek lakhatásunk javítása érdekében. A „Lakj okosan” szituációs játékkal pedig ki lehet próbálni, milyen állami lakhatási támogatásokat kaphatunk szerény jövedelműként és ugyanezt biztosabb anyagi háttérrel. Az eredmény meglepő lesz.