2017-04-25

A Habitat for Humanity Magyarország állásfoglalása a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatról

A Habitat for Humanity a világ 70 országában dolgozik a lakhatás területén azért, hogy minden ember egészséges, megfizethető, méltó otthonban élhessen. A lakhatási szegénység ma Magyarországon milliós tömeget érint. Ekkora probléma megoldásához széleskörű összefogásra, nagyobb állami szerepvállalásra és hatékonyabb lakáspolitikára van szükség.

A Habitat for Humanity Magyarország 1996 óta több mint 150 házat épített, 720 lakást újított fel, 700 családnak adott műszaki tanácsadást lakhatása jobbá tételéhez, háztartás-gazdálkodási és képzési programjainkban mintegy 1100 ember vett részt, összesen 2150 családnak segítettünk. Terepi programjaink mellett évek óta foglalkozunk kutatással, szakpolitika-elemzéssel, szakpolitikai javaslatok készítésével és szakpolitikai érdekképviselettel annak érdekében, hogy a lakhatási szegénységgel küzdők helyzetét átfogóan javítani képes szakpolitikai válaszok szülessenek. A szervezetnek a magyarországi civil szervezetek között, és a lakhatással foglalkozó szervezetek között is egyedi sajátossága, hogy terepi programokat és kutatási, érdekképviseleti munkát kombinál célja elérése érdekében, a terepi programok és a kutatási, érdekképviseleti munka kölcsönösen támogatják egymást.

Ma Magyarországon közel 30 ezren élnek hajléktalanként. Több, mint 800 ezer ember szembesül súlyos megfizethetőségi problémákkal, olyan háztartásokban, ahol a rendelkezésre álló bevételek több mint 40%-át teszik ki a lakhatási költségek. Közel 950 ezer emberrel fordult elő, hogy a megelőző évben anyagi okokból nem tudta megfelelően fűteni lakását. 2,5 millió ember él beázó, vizes lakásban, ebből 500 ezer gyermek. 4 millióan élnek túlzsúfolt lakásokban. Több százezren élnek leromlott településrészeken, munkahelyektől, megfelelő oktatástól, egészségügyi ellátástól távoli településeken. Százezres nagyságrendű azoknak a száma, akik lakhatásának a biztonságát nem védik megfelelő jogi garanciák, például önkényes kilakoltatás ellen. Ide tartoznak mások mellett mindazok, akik szerződés nélkül élnek magánbérlakásokban.

Miért gondoljuk, hogy a készülő törvénymódosítás negatívan befolyásolhatja a civil szervezeteket és a civil szektort?

  1. A törvény benyújtása és elfogadása teljes mértékben nélkülözi az érintettek bevonását, a szakmai konzultációt és érveket; valamint rengeteg tisztázatlan kérdés van, amire a felkészülést az életbelépéstől számított nagyon szűk határidő nem teszi lehetővé. Pl. Kire és pontosan milyen forrásokra érvényes?
  2. Behoz egy olyan új minősítést „külföldről támogatott szervezet” – amit egyébként minden nyilvános megjelenésen viselni kell -, ami nem mond semmit, ezért bármi belemagyarázható. Ennek következtében:
    1. A jelenlegi minősítések – pl. a közhasznú szervezeti státusz – elveszíti a jelentőségét
    2. Egyenlőtlen viszonyokat teremt, ugyanis a magyar civil szervezetek már most is átláthatóak és ellenőrizhetőek, bárki számára hozzáférhető működési adatokkal, míg a gazdasági szereplők, a pártok, az állam sokkal átláthatatlanabbul működnek. Ne felejtsük el, hogy a civil szervezetek is gazdasági szereplők, saját működési költségeiket elő kell teremteniük, mindössze sokszor gazdaságilag nagyon nem versenyképes területen fejtenek ki fontos szociális és társadalmilag hasznos munkát.
    3. Bármilyen kommunikációs hadjárat felépíthető ez alapján egyes szervezetek vagy azok csoportja ellen – láttunk erre már példát országon belül és kívül is
    4. Erre hivatkozva folyamatos adminisztrációs és egyéb ellenőrzésekkel ellehetetleníthető egy szervezet munkája – erre is láttunk példát
    5. Negatívan befolyásolhatja egy szervezet itthoni egyéni és cégek felé történő adománygyűjtési lehetőségeit és pont a külföldi források felé lökheti őket
      1. A civil szervezetek számára elérhető állami és intézményi források az utóbbi 10-15 évben folyamatosan szűkülnek, az ettől független céges vagy egyéni támogatások kultúrája még nem nőtt fel ezek helyébe.
      2. Egyre több cégnek van valós társadalmi felelősségvállalási programja, amivel rengeteg társadalmi, szociális ügyet karolnak fel – a mi esetünkben a lakhatási problémákkal kapcsolatban is – nekik nagyon fontos ezek megjelenítése, amit egy ilyen kétes, bizonytalan, félremagyarázható megjelölés kérdésessé tehet.
      3. Magyarországon az egyéni adományozói kultúra még mindig gyerekcipőben jár – persze van néhány nagyon pozitív példa – nem segíti ennek további elterjesztését – pl. adó 1% - az emberek fele még mindig nem ajánlja fel – és az új adózási rendszerrel még kevesebben fogják
      4. A tervezett törvény „külföldről támogatott szervezet” megbélyegzése a törvény látszólagos szándéka ellen hat, mivel az előbb említett céges és egyéni adományokat is visszaszoríthatja, ami szintén csökkenti a hazai forrásokat a civil szervezetek számára.
      5. A civil szervezetek a saját maguk is proaktívan tesznek a saját átláthatóságuk növeléséért – pl. ASZÖT - Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete – Évekkel ezelőtt alakult az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete, amelynek célja összefogni az etikusan és átláthatóan működő civil szervezeteket, közösen dolgozni azon, hogy az adományozók bizalma megerősödjön.   Így dolgoznak közösen ezek a szervezetek azon, hogy adományozási- és adománygyűjtési kultúra fejlődését Magyarországon. Főbb területek:

Az önszabályozás, átláthatóság növelése, az adományozási kultúra fejlesztése és tájékoztatás a még nagyobb bizalom növelése. Nem utolsó sorban az érdekérvényesítés. A tagok egyben jogosultak a “Etikus adománygyűjtő szervezet” logo feltüntetésére publikus anyagaikban.

 

Véleményünk szerint a készülő civil törvény módosítás célja megteremteni a társadalmi és jogi alapot arra, hogy a későbbiekben bármelyik szervezet ellen szankciókat alkalmazzanak.
A Habitat for Humanity Magyarország a saját eszközeivel kiáll a civil szervezetek és a szektor függetlensége mellett, egyben támogatásáról biztosít minden olyan szervezetet, amelynek működési feltételei nehezebbé válnak, ellehetetlenülnek az új szabályozás következtében.