Éves jelentés a lakhatási szegénységről - 2011

2012-07-04

A Habitat for Humanity Magyarország első alkalommal állított össze éves jelentést a lakhatási szegénység magyarországi helyzetéről.

A magyar lakosság negyede, mintegy 2,5 millió ember él olyan háztartásban, amely elmaradt valamilyen lakásköltségével. A Habitat for Humanity Magyarország 2011-re vonatkozó éves jelentése szerint a lakhatási problémák közül ez, vagyis a megfizethetőség a legsúlyosabb probléma ma Magyarországon. Továbbra is problémát jelent egy jól működő szociális bérlakás-rendszer hiánya és a szegénység területi koncentrációja is. A tömegeket érintő gondok ellenére mindeddig nem készült átfogó, a lakhatási szegénység problémáival is számoló lakáspolitikai stratégia. A szakpolitikai intézkedések sem adnak hatékony válaszokat, a legnagyobb figyelmet kiváltó, a jelzáloghiteleseket segítő intézkedések például a lakhatási szegénységgel érintettek többségét nem is érik el.

A lakhatási szegénységgel foglalkozó Habitat for Humanity Magyarország idén első alkalommal készítette el éves jelentését a lakhatási szegénység magyarországi helyzetéről és a lakáspolitika elmúlt évi alakulásáról. A jelentés a szervezet több éve megkezdett kutatási, szakpolitikai érdekképviseleti tevékenységének újabb állomása. A terveik szerint évente megjelenő jelentés legfontosabb célja, hogy a hozzáférhető adatok, információk alapján helyzetképet adjon a problémákról, folyamatokról, és a lakhatási szegénység szempontjából értékelje az adott év szakpolitikai fejleményeit.
 



A jelentés készítése során felhasznált adatok szerint a legnagyobb tömegeket 2011-ben a megfizethetőség és az ezzel összefüggő fizetési elmaradások problémája érintette. Bár a lakhatással kapcsolatos társadalmi vitákban a jelzáloghitelek törlesztésével elmaradó háztartások problémája dominált, a csoport növekvő létszáma ellenére a fizetési elmaradással küzdő háztartásoknak legnagyobb része továbbra is azok közül kerül ki, akik közműdíj-fizetési kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni. A TÁRKI adatai szerint 2011-ben a lakosok 25%-a, tehát mintegy 2 millió 500 ezer ember élt olyan háztartásban, amely elmaradt valamilyen rezsi-, lakbér- vagy hiteltörlesztőrészlet-fizetéssel. A legfrissebb Eurostat adatok alapján az eladósodottság magyarországi mértéke Magyarországon a hatodik legmagasabb az EU tagállamok között. A megfizethetőségi problémákkal is összefüggésben jelentkezik az energiaszegénység. A legfrissebb Eurostat adatok szerint a magyarországi lakosok 10,7%-a, azaz több mint 1 millió ember élt olyan háztartásban, ahol előfordult, hogy anyagi okokból nem tudtak megfelelően fűteni.
 



A magyarországi lakásállományban továbbra is jelentős minőségi problémák találhatók. A lakosok negyede él olyan lakásban, ahol életminőséget rontó, egészségre veszélyes körülmények (beázás, vizesedés, penészedés) tapasztalhatók. Mintegy 233 ezer lakásban hiányzik a vezetékes vízszolgáltatás, körülbelül 660 ezer ember él WC nélküli, és 440 ezer ember zuhany/fürdőkád nélküli lakásban. Körülbelül 1,2 millió lakás nincs rákötve a csatornahálózatra.
Speciális problémát jelent továbbá a szegénység területi koncentrációja, amelynek legjellemzőbb formái a városi szegénynegyedek, telepek, gettósodó települések és kistérségek. Becslések szerint Magyarországon körülbelül 300 ezer ember él elszegényedett városi és falusi területeken, telepeken, és 150-nél többre becsülhető a gettósodó települések száma.
 



A Habitat for Humanity Magyarország szerint a lakhatási szegénységet egy jól működő – megfelelő mennyiségű, minőségű, elhelyezkedésű, hatékonyan működtetett – szociális bérlakás-állomány hatékonyan enyhítené. Ezzel szemben az amúgy is kicsi és rossz minőségű önkormányzati bérlakás-állomány 2011-re tovább, összesen 2.500 lakással csökkent. Az önkormányzati lakásbérlemények száma 2011-ben publikált adatok szerint mintegy 120 ezer volt, ami a teljes lakásállománynak kevesebb, mint a 3 százaléka. A rendelkezésre álló szociális bérlakások száma kevesebb, mint a fele a becsült igénynek, hiszen a kutatások szerint 300 ezerre tehető azon háztartások száma, amelyek számára a szociális bérlakás jelentené a méltányos lakhatáshoz jutás lehetőségét. Ráadásul a meglévő bérlakások jelentős része nem kínál megfelelő lakáskörülményeket, negyedük alacsony komfortfokozatú.
 



A tömegeket érintő problémák ellenére a korábbi évtizedekhez hasonlóan 2011-ben sem született átfogó lakáspolitikai stratégiai dokumentum Magyarországon. Igaz, megszületett az Új Széchenyi Terv Otthonteremtési Programja, ám ez alapvetően a gazdaságélénkítés szempontjára koncentrál, míg a lakhatási kérdések számos releváns dimenziójával, így például a megfizethetőséggel, a legelesettebb csoportok méltányos lakhatáshoz való hozzáférésével, a szociális bérlakás-szektor kezelésének kérdésével nem foglalkozik. 
Az előző év folyamán a lakhatással kapcsolatos szakpolitikai intézkedések közül a legnagyobb hangsúlyt a jelzáloghiteleseket segítő intézkedések kapták. Ez azért jelent problémát, mert a lakhatási szegénységgel érintett háztartások nagy része nem is érintett a jelzáloghitelezésben. Így tehát a lakásügyre fordított szűkös állami források jelentős része nem is érte el a lakhatási szegénység által leginkább sújtott társadalmi csoportokat.