Jövő héten kedden tárgyalja a Parlament a szociális törvény módosítását is tartalmazó T/1620-as számú salátatörvény-javaslatot. Tegnap a Törvényalkotási bizottság T1620/13 szám alatt nyújtott be hozzá módosító javaslatot. A módosítás célja továbbra is az, hogy az állam minden korábbinál kevesebb felelősséget vállaljon rászoruló állampolgáraiért és kivonja magát a szociális szolgáltatások biztosításának kötelezettsége alól. Eddig is érzékelhetőek voltak a kormány ezirányú lépései, a mostani módosítás erre csak ráerősít.
A salátatörvény a szociális törvényt érintő változásai az alábbiak:
- Az állam a szociális biztonságot nyújtók sorában továbbra is utolsó helyre sorolná magát. A tegnapi módosító szerint is elsősorban egyéneknek, majd a családoknak (magánszemélyeknek), utánuk pedig az önkormányzatoknak vannak szociális ellátások biztosítására vonatkozó kötelezettségei — miközben az adóbevételekkel továbbra is az állam rendelkezik és egyenlőtlenül osztja el a további szereplők között.
- A szociális juttatások megállapításához az öregségi nyugdíjminimum alkalmazása helyett bevezeti a szociális vetítési alap fogalmát, leválasztva a szociális segélyek összegét a nyugdíjminimumról, ezzel előkészítve, vagy biztosítva azt, hogy egy egyébként régóta szükséges minimumnyugdíj-emelés a segélyek összegét ne érintse.
- A tervezethez benyújtott 1620/7-es számú módosító javaslat a nevelőszülői ellátmány mértékét méltatlanul, —az infláció mértékét sem figyelembe vevő módon— szabja meg, mely a nevelőcsaládokat tovább sodorja az anyagi ellehetetlenülésbe.
Emellett az egészségügyi törvény T/2031-es módosítása is a szociális ellátások rendszerére hat ki: ez a fekvőbeteg szakellátás ápolási osztályain fekvő ellátottakat a szociális ágazat hatáskörébe utalja, az ellátás igénybevételét térítési díjfizetéshez köti, melyet az ellátott jövedelem és vagyonnyilatkozat alapján fizetne.
Az alulírott szociális szolgáltató, érdekképviseleti és civil szervezetek úgy gondolják, hogy a szociális törvény tervezett módosításai alkotmányellenesek és szembe mennek az európai joggal is. Az Alaptörvény XIX. cikke szerint ugyanis (1) “Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.”, az 1999. évi C. törvénnyel kihirdetett Európai Szociális Karta 13. cikke szerint pedig az államok “… biztosítják, hogy mindenki, aki nem rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel (…), megfelelő segítségnyújtásban részesüljön”.
Az aláíró szervezetek szerint elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi komplex és elhúzódó válsághelyzetben, amikor egyre többen szorulnak segítségre, a kormány nem bővíti, hanem tovább szűkíti a szociálpolitika eddig is csekély eszköztárát, a szociális szakemberek segítői szerepét torzítja és magára hagyja saját állampolgárait.
Csatlakozók (frissítve 2022.11.23.)
aHang
Akadályok nélkül csoport
Amnesty International Magyarország
Artemisszió Alapítvány
Autonómia Alapítvány
A Város Mindenkié
Civil Bázis
Civilek a Demokrácáért Egyesület
Civil Közoktatási Platform
Civil Kollégium Alapítvány
EJHA – Emberi Jogi Nevelők Hálózata
Elte Tátk Szociális Munka tanszék oktatói
Emberség Erejével Alapítvány
Esély Labor Egyesület
Gyerekesély Közhasznú Egyesület
Habitat for Humanity Magyarország
Humán Platform
InDaHouse Hungary Egyesület
Jogriporter Alapítvány
Kiút Egyesület
Kontúr Egyesület
Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület
Levegő Munkacsoport
Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ)
Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület
Nyugodt Szív A Lakhatásért közhasznú alapítvány
Önállóan Lakni- Közösségben Élni
Ökotárs Alapítvány
SZIKRA Tehetséggondozó Egyesület
Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD)
Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete
Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SZMME)
Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete
Szociális Szakmai Szövetség
Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
Új Szemlélet Csoport
Utcajogász Egyesület
Utcáról Lakásba! Egyesület
Városkutatás Kft.
[Borítókép: Amisha Nakhwa // Unsplash]
