A lakásépítési ÁFA-csökkentés lehetséges negatív hatásai
A kormány a legutóbbi Fidesz kongresszuson jelentette be, és a parlament december 15-én kedden már meg is szavazta az új lakások ÁFA-kulcsának drasztikus mértékű, 27%-ról 5%-ra való csökkentését, 2016. január 1-től négyéves időtartamra. A kedvezményes ÁFA-kulcs csak az újépítésű lakások értékesítésére, illetve a két évnél nem régebben épült ingatlanokra vonatkozik. Az építőipar és ingatlanfejlesztők már egy ideje kűzdött ÁFA csökkentésért különböző formában , és a kormányzat korábban is kiszivárogtatta ilyen jellegű terveit..
Az építőiparon segít, nem a lakhatási válságon
Igaz, hogy uniós összehasonlításban a 27% messze a legmagasabb ÁFA-kulcs az építőiparban (persze általánosságban is a legmagasabb ÁFA-szint a tagállamok között), a csökkentés után az egyik legalacsonyabb lesz – csak Olaszországban, Spanyolországban és Luxemburgban van arra lehetőség, hogy még ennél is kisebb ÁFA-t alkalmazzanak az újépítések esetében.
Kétségtelen az is, hogy a válság óta mélyponton van a magyar építőipar, különösen a lakásépítések száma volt mélyrepülésben. Míg 2008 előtt évente 30-40 ezer között mozgott az épített lakások száma, a válságot követő években ez lecsökkent tízezer alá, a mélypont alig több mint 7000 lakással 2013-ban volt. Mindazonáltal, ha kis mértékben is, de 2014-ben már növekedni kezdett az épített lakások száma, nyolcezer fölé ment, és több volt a kiadott építési engedély is. Az ÁFA-csökkentés minden bizonnyal jelentős lökést adhat ennek a bátortalanul induló növekedésnek. Ám ezzel a lakhatási válság egyáltalán nem oldódik meg..
Tehetősebb rétegnek kedvez
A kormányfő az intézkedést így jelentette be: „A cél, hogy minden család feje felett legyen saját fedél, ezért javasolják a lakásépítési áfa csökkentését is”. A Habitat for Humanity elkötelezett, hogy minden ember feje felett legyenfedél, és emberhez méltó otthonban lakjon. Jelenleg ugyanis egyáltalán nem ez a helyzet. Ahogy azt éves jelentésünkben is részleteztük, jelenleg kb. 30 ezer ember él hajléktalanként, és több mint másfél millióan lakhatási szegénységben, vagyis rossz, egészségtelen, illetve zsúfolt körülmények között. Nekik sem az új lakások árában jelentkező adócsökkentés, sem az azt követően bejelentett Családi Otthonteremtési Kedvezmény bővítése nem fog segíteni, mert nem tudnak lakástulajdont venni, még így sem. Nagyon sokan vannak, akiknek nemhogy a lakástulajdon vásárlás, hanem még a piaci árú albérlet (pláne a 2-3 havi kaució) kifizetése vagy a lakásuk rezsiköltségeinek fizetése is komoly gondot okoz. Az ÁFA-csökkentés nem nekik, a rossz anyagi és lakhatási helyzetben lévők egyre nagyobb táborának kedvez majd. Hanem az új lakásokat építő ingatlanfejlesztőket, építőipari vállalatokat, és közvetetten az újépítésű lakások árát megfizetni képes tehetősebb réteget támogatja.Pozitív hozadéka lehet még az áfa-csökkentésnek a felpörgő építkezések mentén keletkező munkahelyszám bővülés, de kérdéses, hogy valóban olyan nagymértékben, mint amivel a lépést kísérő, nem nyilvános elemzések megállapítják.
Mobilitás kellene, nem lakástulajdon
Az ÁFA-csökkentés ráadásul egy újabb eszköz a számos korábbi állami lakhatási beavatkozás hosszú sorában, amely lakástulajdon-szerzést támogat. Ez pedig csak ronthat a jelenlegi lakhatási helyzeten. Miért? Az ingatlantulajdonlás aránya már így is nagyon magas, közel 90% – míg ugyanez az EU-ban átlagosan 70% körüli. Az önkormányzati bérlakás-állomány, és különösen a szociálisan kiadott bérlakások aránya (1,5%) vészesen kicsi. Ebből következőleg nagyon kevés, és sok területen szinte elérhetetlen a megfizethető, rugalmasan változtatható lakhatási lehetőség. Emiatt sokak egyáltalán nem vagy, csak nagyon rossz körülmények között tudnak maguknak lakhatást biztosítani, családok szakadhatnak szét, és a munkaerő-mobilitásra is rossz hatással van, hisz sokszor a megfizethető lakhatás hiánya miatt nem tudnak odaköltözni, ahol munkalehetőséget találnának.
400 000 ingatlan áll üresen
A lakhatási szegénység felszámolása szempontjából fontosabb lenne a bérlakás-felújítás, illetve építés ösztönzése, az üresen álló közel 400 ezer ingatlan minél nagyobb részének becsatornázása a bérlakás-állományok rendszerébe, például a Szociális Lakásügynökségek felállításával. Az adózás-módosítása is nyújt lehetőséget a a lakhatási helyzet javításán, oly módon is, ami valóban szociális célokat szolgál és a legrosszabb lakáshelyzetben lévőkön is képes segíteni. Ilyen lenne például a lakáskiadással kapcsolatos személyi jövedelmi adóterhek enyhítése, vagy egy olyan célzott áfa-csökkentés, amely kifejezetten a bérlakások építésére vonatkozna.
Veszélyes épületeket eredményezhet
Külön problematikus pontja ennek a törvénymódosításnak, hogy az áfa-csökkentéssel párhuzamosan fellazították az építési engedélyeztetési folyamatokat, miszerint 300 négyzetméteres alapterületű ingatlan építése alatt csak bejelentési kötelezettség, és nem engedélyeztetés szükséges. Ennek jótékony hatása, hogy csökkennek az adminisztrációs terhek, de egy sor, műszaki, építészeti, és településrendezési követelményt támasztó garancia érvényesítése gyengülhet, amely visszaélésekre adhat lehetőséget, és rendezetlen lakhatási körülményeket és települési viszonyokat is eredményezhet.
