Több százezerre tehető azoknak a családoknak a száma ma Magyarországon, akik szeretnének változtatni lakáshelyzetükön, de nem tudnak. Közéjük tartoznak a hajléktalanok, a hitel- és rezsihátralékosok, a foglalkoztatási lehetőségektől távol élő családok, a fiatal, szülői támogatást nélkülöző családok, vagy az egyedül élők. Eközben létezik több százezer olyan üresen álló lakás, ami jelentős részben magántulajdonban van. A szociális bérlakásra szoruló csoportok, illetve a lakásukat hasznosítani nem tudó ingatlantulajdonosok igényei a megfelelő jogi, intézményi és pénzügyi feltételek esetén találkozhatnának. Dolgozunk rajta, hogy találkozzanak…
1990 óta tartozik a szociális bérlakások fenntartása az önkormányzatok feladatkörébe. Pénzt nem kaptak hozzá, a lakók egy része nem fizette a rezsit, az egyre romló állapotú lakásokat egyre drágábban lehetett fenntartani. Kézenfekvő lépés volt a részükről, hogy egyre több bérlakástól váltak meg. Vagyis kevés és rossz állapotban lévő szociális bérlakás van, és kétszer annyi család, akiknek ez egy valós kitörési pont lenne szorult helyzetéből.
A piacon 500 ezer hasznosítatlan, ki nem adott magánlakás van, a bérleti díj azonban magas az alacsony jövedelmű családoknak. Az államnak kell őket segíteni, segéllyel, családtámogatással, súlyos esetben hajléktalanellátással. Ezek az eszközök azonban sokszor konzerválják a szegénységet. Hisszük, hogy ha ezek a családok a segély helyett lakást, lakástámogatást kapnának, hamarabb lennének képesek az önálló életre, hamarabb léphetnének ki az állami segélyezési rendszerből.
Hogyan lehet lakást adni a rászoruló családoknak? Szakértőink szerint a szociális bérlakásszektor bővítésének fenntartható módja a magánlakások szociális bérletbe való bevonása lenne. Vagyis azokat a lakástulajdonosokat, akik valamiért nem tudják kiadni a lakásukat érdekeltté tesszük abban, hogy olcsóbban, de bizonyos garanciák biztosítása mellet betegyék egy szociális bérlakásrendszerbe. A rendszer működését a Szociális Lakásügynökségek (SZOL) biztosítanák. Ezek olyan szervezetek, melyek közvetítenek a lakások tulajdonosai és a bérlők között, csökkentik a tulajdonosok és bérlők kockázatait.
A Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. az elmúlt hónapokban kezdte meg egy ilyen rendszer, azaz a Szociális Lakásügynökségek (SZOL) program kidolgozását. Javaslatot teszünk új jogszabályok megalkotására, melyek szabályoznák a Lakásügynökségek működését, a bérlők és bérbeadók között létrejövő bérleti szerződéseket. Külföldön már működnek hasonló programok. Itt olyan módszerekkel ösztönzik a tulajdonosokat a lakásaik szociális bérletbe adására, mint az egyszeri anyagi juttatás, felújítási támogatás vagy adókedvezmény. Léteznek garancia alapok is, amelyek akkor segítenek, ha a bérlő nem fizet. Olyankor néhány hónapig a garancia alapból fizetik a bérlőnek a bérleti díjat.
A Szociális Lakásügynökségek tevékenysége többféle élethelyzetben jelenthet megoldást. Segítséget jelentene az alacsony jövedelmű családok, fiatalok számára, akik munkahellyel ugyan rendelkeznek, vagy könnyen találnának munkát, de nincs anyagilag erős családi háttér mögöttük, így nehezen vagy egyáltalán nem tudják fizetni a lakbért, rezsit. Ugyancsak segítség azoknak, akiknek alacsony a jövedelmük, vagy munkanélküliség, betegség, vagy más krízis miatt a lakás elvesztése vagy adósságcsapdába kerülés veszélyezteti őket. A SZOL a hajléktalanságból kivezető folyamat egyik eszköze is lehet.
A külföldi országok tapasztalatai és a Magyarországon már működő innovatív gyakorlatok alapján a Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. felvázolta a Szociális Lakásügynökség modell legfontosabb elemeit, az elképzelhető alternatívákat. A következő fél év során szakértőkkel vitatjuk meg a lehetséges megoldásokat, és pontosítjuk a javasolt modell elemeit. Továbbá négy városban a helyi viszonyok elemzésére építve teszünk le konkrét javaslatokat a modell bevezetésére.
A kész tanulmányokat mindenki számára elérhetővé szeretnénk tenni a közeljövőben honlapunkon (www.habitat.hu). De itt a blogon is szívesen látunk véleményeket, javaslatokat a rendszer kiépítésével, problémáival és lehetőségeivel kapcsolatban.
