A gazdasági válság hatására tovább növekedtek a munkanélküliségben mutatkozó különbségek az ország egyes területei, a kistelepülések és a nagyvárosok közt. Hiszen, míg Győr-Moson-Sopron megyében csak 5,3%-os volt a munkanélküliségi ráta, addig például Nógrád vagy Borsod megyében 17%. A hátrányos helyzetű településeken még nehezebb helyzetekkel találkozhatunk. E településeken a munkahelyek hiánya, és a rossz közlekedés mintegy elzárja az itt élőket a jobb jövő reményétől.
2012-ben 192 ezer ember költözött tartósan más városba, további 286 ezer ember ideiglenesen, első sorban Budapestre illetve nagyobb városokba. A legtöbben munka reményében, tanulási céllal vagy magán okokból költöztek el. A legmobilabbak a fiatal férfiak, jellemzően azok vállalták a költözést, akiknek még nincs családjuk.[1]
Az magyar munkavállalók nem különösebben mobilak, míg az EU-ban a lakosság több, mint 20%-a változtatta már meg lakóhelyét, addig Magyarországon 10% alatt van a mobilitást vállalók aránya. Az országon belüli költözés kis mértékben visszaesett 2008 óta, de az elmúlt években jelentősen megnövekedett a külföldön szerencsét próbálók száma. 2012-ben 230 000 magyar élt és dolgozott az Európai Unió más tagállamaiban (szemben a 2011-es 143 ezerrel)
A lakóhely változtatása új lehetőségeket jelenthet, de ez bizony nem könnyű. A nehezebb helyzetű térségekben és kistelepüléseken szinte lehetetlen eladni ingatlanokat, az ingatlan árak pedig töredéke a jobb gazdasággal rendelkező térségekben tapasztalhatónak. Vagyis aki munka reményében elköltözne, sokszor nem tudja eladni ingatlanát, és nem tud vásárolni helyette másikat az ország fejlettebb részein.
E helyzetet oldaná, ha lenne elegendő megfizethető bérlakás. A szociális bérlakások szinte hozzáférhetetlenek a településekre frissen érkezők számára. Jelenleg vannak olyan települések (mint például Budapest, Győr vagy Kecskemét) ahol szinte alig van kiadható lakás, és azok is magántulajdonú drága lakások.
2012-ben vezették be a mobilitást elősegítő lakhatási támogatás[2]. Ez a forma olyanoknak nyújt támogatást, akiket legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartottak, a pályakezdő álláskeresők, valamint a csoportos létszámleépítéssel érintettek. A támogatást akkor kérhetik, ha lakóhelyüktől legalább 100 km-es távolságban vállalnak munkát, vagy az oda-vissza utazás ideje legalább öt órát venne igénybe. A támogatás összesen másfél évre szól, és fokozatosan csökkenő mértékű. Az első hat hónapban maximum havi 100, a másodikban fél évben havi 60, míg a harmadik hat hónapban havi 40 ezer forint összegben. A munkaügyi kirendeltségek első sorban a lakbérhez és más lakhatási költségekhez járulnak hozzá. Bár a támogatás mértéke fokozatosan csökken, mégis nagy jelentősége lehet abban, hogy valaki egy új településen megalapozza életét.
A támogatás mintegy kísérletként indult el 2012-ben, és eddig több mint ezren vették igénybe. Az igénybevétel nem túl magas, bár a támogatás mértéke jelentős és idő közben a feltételek is enyhültek. A támogatottak majd fele Budapesten, 14%-a Pest megyében, 10%-a Győr-Moson-Sopron megyében vállalt állást.
A mobilitást segítő lakhatási támogatás jó eszköz lehet arra, hogy segítse munkavállalókat abban, hogy más városban vállaljanak munkát. Emellett szükség van arra is, hogy megfelelő munkahely kínálat legyen. Mindenesetre kijelenthetjük, hogy egy akár támogatással is segített, hozzáférhető bérlakás szektor nagymértékben növelhetné a munkaerő mobilitását. Így a nehéz helyzetű térségekben, kistelepüléseken élők számára kiutat és lehetőséget nyújtana a munkavállalásra, a megkapaszkodásra.
