Tanulmányok

Helyzetkép a magyarországi energiaszegénységről címmel megjelent az Elosztó Projekt 2018-2020 közötti munkájának eredményeként elkészült tanulmány. (A tanulmány a címre, vagy IDE kattintva érhető el.)

Az Elosztó projekt a Civitates Alap finanszírozásában 2019 tavaszától 2020 novemberéig zajlott. A koalíciót alkotó öt civil szervezet munkája az energiaszegénység számos aspektusát lefedi. A konzorciumot vezető NOSZA Egyesület a környezetvédelmi jogi hátterét jeleníti meg, a Habitat for Humanity Magyarország a lakhatási elemeit, a Női Érdek (Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség) a nők ilyen szempontú kitettségét, a Kötháló (Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata) a környezetre gyakorolt hatások kapcsán helyezi fókuszba a jelenségkört, míg az Esély Labor Egyesület a szegénységi, kirekesztődési folyamatok szemüvegén keresztül közelít a témához.

A projekt meglehetősen sokrétű lett, hiszen a közel másfél év alatt:

• honlapot hoztunk létre Elosztó Projekt (elosztoprojekt.hu) címen, az energiaszegénységhez kapcsolódó témák bemutatására infografikákkal és háttéranyagokkal;
• terepen átfogó empirikus kutatást végeztünk;
• ehhez kapcsolódóan az érintett faluban közösségi beszélgetéseken alapuló települési energiaszegénységi stratégiát alkottunk,
• energiaszegénységet mérséklő gyakorlati beavatkozásokkal éltünk: nyílászárók szigetelése (nútba ilesztett szilikontömítéssel), tetők hőszigetelése, új kémények és cserépkályhák építése;
• a Sajó völgyében lakossági használatra elérhető szénminőség vizsgálatot végeztünk;
• nemzetközi és hazai konferenciát, fórumokat és műhelymunkákat szerveztünk.

Oldal a most megjelent tanulmányból. (Kattintással nagyítható.)

A projekt keretében végzett kutatások eredményeit és a megszerzett terepi tapasztalatokat jelen tanulmányban és további négy témaviszgálatban publikáltunk (Elosztó Tanulmányok). Az egyes tanulmányok a címekre kattintva érhetőek el.

• Betlen Anna, Jász Krisztina, Sáfrány Réka: Szegénység, energiaszegénység, nők
  • a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és az Esély Labor Egyesület tagjainak tollából, reflexióval a terepen lezajlott tevékenységekre is;
  • A szabályozási kérdések tárgyalását követően azon társadalmi csoport helyzetét vesszük górcső alá, amely szegénységi kockázata folyamatosan nőtt az elmúlt évtizedek elhibázott társadalompolitikájának következtében. A következő írás éppen ezért az energiaszegénységi szempontból is sérülékeny társadalmi csoportok szempontjából a nők helyzetét taglalja részletesebben. Úgy látjuk, hogy energiaszegénységi és – úgy általában – szegénységi és össztársadalmi vetületben is méltatlanul kevés szó esik a magyarországi nők egyre romló helyzetéről.

• Az Ág faluban zajló terepmunka és stratégiakészítésről készült dokumentumok az Esély Labor Egyesület megvilágításában
  • Jász Krisztina, Kulinyi Márton: Ág település energiaszegénységi stratégia
    • A projekt keretében elkészült és az esettanulmányok között olvasható műszaki tanulmány, valamint a települési energiaszegénységi stratégia helyzetfeltárása nyújt átfogó képet a településről, továbbá a jövőbeni beavatkozási lehetőségekről.
  • Radev Gergő: Építészeti, műszaki javaslat Ág település energiaszegénységi stratégiájához kapcsolódóan
    • a faluban lévő jövőbeli beavatkozási lehetőségeket összefogó műszaki tanulmány – egy, a falut régóta ismerő – építész szakember szerzőnek köszönhetően (külön dokumentumként is elérhető)
    • Az Ágra készült műszaki tanulmány arra is jó példaként szolgál, hogy felelősen gondolkodó fejlesztőként csak egy ilyen típusú dokumentum elkészülte után érdemes településfejlesztési stratégiai irányokat kidolgozni. Műszaki helyzetfeltárás nélkül szakmaiatlan és kockázatokat hordozó vállalkozás bármilyen, energiaszegénységet is érintő beavatkozás.
  • Jász Krisztina: Ág település energiaszegénységi stratégiája – tágabb kontextus: a Dél-Dunántúli Régió társadalmi, gazdasági és energetikai jellemzői
    • A helyi folyamatokra való átfogóbb rálátás érdekében a stratégiát kiegészítő vizsgálat segít értelmezni, tágabb kontextusba elhelyezni Ág helyzetét és a lokális társadalom jellemzőit.

• F. Nagy Zsuzsanna: Belefulladunk a melegbe?
  • A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata által végzett kutatáshoz és az érdekvédelmi munkájukhoz kapcsolódó összefoglaló tanulmány.
  • A Dél-Dunántúlon, mint egykori szén és urán „régióban” is, markáns környezeti, gazdasági és társadalmi következményei vannak a múltnak, az Észak-Magyarországi régió jelene azonban még ennél is súlyosabb.
  • A miskolci központtal működő Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ) munkatársai tanulmányukban összefoglalják az 55 települést érintő empirikus kutatásuk eredményeit, ami egyfajta látlelete is a legválságosabb helyzetben lévő egykori nehézipari régiók társadalmának. A tanulmányt olvasva betekintést kapunk a Sajó-völgyben zajló érdekvédelmi munkájukba, amely fókuszában a lignit áll, és annak szociális segélyezésben való használatának anomáliái.
  • A kutatási és a Sajó-völgyet érintő helyzetkép és a probléma mérséklését elősegíteni hivatott javaslatok után érdemes azt számba venni, hogy milyen megfontolandó jó gyakorlatok léteznek már Európa más térségeiben.

• Kiss Csaba: A Energiaszegénységgel kapcsolatos jogi szabályozások Magyarországon
  • A NOSZA Egyesület vezetőjének az energiaszegénység tárgykörébe tartozó szabályozási elemek áttekintéséről szóló munkája.
  • Az általános helyzetképet követően a NOSZA Egyesület szakértője az energiaszegénység tárgykörébe tartozó szabályozási elemeket tekinti át hat altéma mentén: ezek az épületenergetika, a kályhákra, tüzelőberendezésekre vonatkozó előírások, a kéményseprés terén a közelmúltban bekövetkezett változások, a fűtés környezetre gyakorolt hatása, a – szegénységben élő embereket különösen érintő – tűzifa szabályozás és végül a rezsicsökkentés megjelenése az energiapolitikában.