Mindennapi tevékenységeink, életmódunk és környezetünk folyamatos kölcsönhatásban van egymással. Otthonunk minősége és a benne használt berendezések jelentősen kihatnak közérzetünkre, sőt, ezek egészségünk alapfeltételei.
Ezzel egyidejűleg az ezek előállításához és működtetéséhez szükséges folyamatok, alapanyagok és energia rengeteg környezeti kárt okoznak. Ezek egyrészt közvetlen káros hatásokkal járnak, mint például a régi kályhákból kiáramló légszennyezés. Másrészt a fosszilis energiahordozók használatán keresztül a klímaváltozás összetett és romboló folyamatát erősítik, vagy a bányászat és egyéb ipari folyamatok következtében akár a világ másik végén okoznak természeti vagy társadalmi károkat.
Ahhoz, hogy a klímaváltozás katasztrofális következményeit elkerüljük, biztosítani kell a szegénységben élők hozzáférését is az energiahatékony és környezetkímélő – azaz fenntartható – technológiákhoz és lakhatáshoz. Ezek sem maradhatnak a jómódúak kiváltságai.
Klímaváltozás
Korunk talán legnagyobb kihívását a drasztikus klímaváltozás kockázata – azaz a klímakatasztrófa – jelenti. Ezt a légkör átlaghőmérséklet növekedése okozza, melyet jelentős részben az emberi tevékenységek által kibocsátott üvegházhatású gázok – elsősorban a széndioxid – megnövekedett légköri koncentrációja eredményez. A kibocsátás és a következmények mérséklése csak az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használatának jelentős növelésével érhető el.
Az EU 2030-as klímacéljai
32.5%
energiahatékonyság növelés
(energia felhasználás csökkentése)
32%
megújuló energiaforrások részaránya a felhasznált összes energiából
40%
üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése (1990-hez képest)
forrás: Európai Tanács
Az Európai Unió 2030-ra ambiciózus – bár számos szakértő és szervezet szerint még így sem elégséges – célszámokat tűzött ki.
A 2020-as 10%-os célszámot különösebb erőfeszítések nélkül tudja elérni Magyarország – mivel ez a 1990-es évhez van viszonyítva, a hazai ipari termelés pedig a rendszerváltozás után jelentősen csökkent.
Azonban az elmúlt évtizedben az üvegházhatású gázkibocsátás nem csökkent. A 2030-as, 40%-os célhoz már nagyszabású beavatkozások szükségesek. Különösen ha el szeretnénk érni 2050-re a karbonsemlegességet, melyre ígéretet tett a kormány az új Nemzeti Energia- és Klímatervben.
Üvegházhatású gázok kibocsátása, 2008-2018
egy főre eső CO2 ekvivalens, tonna
EU
Magyarország
A háztartások fűtésének üvegházhatású gáz kibocsátása, 2008-2018
egy főre eső CO2 ekvivalens, tonna
EU
Magyarország
forrás: Eurostat
Magyarországon az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának negyede a háztartásokhoz köthető – elsősorban a fűtéshez és a közlekedéshez. Míg az ország összes egy főre jutó kibocsátása jelentősen elmarad az uniós átlagtól – a kevésbé intenzív ipari termelés miatt -, addig a háztartások kibocsátása közel van az uniós átlaghoz, sőt, az elmúlt pár évben meg is előzte azt. Ebben feltehetően jelentős szerepet játszott a rezsicsökkentés hatására megemelkedett energiafogyasztás, és a részben ugyanezen ok miatt elmaradó energiahatékonysági beruházások..
EU
háztartások
egyéb
HU
fűtés/hűtés
közlekedés
egyéb
A háztartások üvegházhatású gáz kibocsátásának aránya, 2018
forrás: Eurostat
A felhasznált megújuló energiaforrások kb 80%-a szilárd biomasszából (elsősorban tűzifából) származik; ezt túlnyomó részt a háztartások súlyosan légszennyező fűtése teszi ki, míg a fennmaradó erőművi felhasználás hatékonysága gyakran nagyon alacsony. Így az az ellenmondásos helyzet áll fent, hogy a klímacélokban elfogadott megújuló-arányokat javarészt káros, nem fenntartható módon teljesítjük.
A szilárd tüzelés csak akkor lehet egy hatásos klímastratégia része, ha a biomassza fenntarthatóan kitermelt erdőkből származik, megfelelően száraz állapotban kerül felhasználásra, magas hatékonyságú, tiszta égésű kályhákban, erőművekben
Ahhoz, hogy elérjük a kitűzött klímacélokat, drasztikusan növelni kell a lakóépületek és a háztartási energiafelhasználás hatékonyságát. Ezen kívül a korszerű megújuló energiákhoz is hozzáférést kell biztosítani, beleértve a decentralizált, közösségi energiát. Ehhez nagyszabású támogatási rendszerek szükségesek, melyek kiemelten célozzák az alacsony jövedelmű háztartásokat, akik más módon nem fognak tudni részt venni a szükséges technológiai átmenetekben.
Légszennyezés
Míg az emberi tevékenységekből adódó károsanyag-kibocsátás egyik része (pl. széndioxid, metán) közvetlenül a klímát befolyásolják, és ezáltal közvetve az egészségünket is, addig egyéb szennyező anyagok levegőbe jutása és belélegzése közvetlenül hatnak az emberi szervezetre és a helyi környezetre (pl. szmog, savas eső).
Az egészségre legkárosabb légszennyező anyagok három típusa a szálló por, a nitrogén-dioxid és a talaj közeli ózon (ez egy másodlagos légszennyező, mely egyéb anyagok átalakulásából keletkezik). Ezek elsősorban a nagyvárosokban jelentkeznek a járműforgalom és az ipari folyamatok hatására. Azonban ahol elterjedt a szilárd tüzelés – mint a legtöbb kelet-közép európai országban, így Magyarországon is – télen a vidéki települések is jelentős légszennyezést bocsátanak ki.
PM2.5 kibocsátás, 2017
egy főre eső, kg
Háztartások hűtése/fűtése
Háztartások közlekedése
Háztartások egyéb
Ipar, kereskedelem, szolgáltatások
forrás: Eurostat
A súlyosan káros PM2.5 szálló por – mely 2,5 mikronnál apróbb részecskékből áll, ezért könnyen bekerül a tüdő hörgőcskéibe és a véráramba – kibocsátásának több mint 80%-áért a háztartási szilárd tüzelés felelős Magyarországon. Ennek fő okai a rossz minőségű tüzelőanyagok – nedves fa, lignit és hulladékok-, a rossz hatásfokú tüzelőberendezések és a hőszigetelés nélküli épületek.
A szilárd tüzelésből fakadó légszennyezés kihat a közvetlen környezetre (bel- és kültéren), és a légáramlatokkal messzire eljuthat a kibocsátás helyétől. Bizonyos földrajzi adottságok hatására ez koncentrálódhat, mint pl. a Magyarországon legsúlyosabban érintett Sajó-völgyben.
Sajnos a szilárd tüzelés velejárója a hulladékok, szintetikus anyagok égetése (pl. festett, kezelt faanyagok, műanyagok, ruhák). Vannak akik kényszerből rakják a kályhára ezeket, de sokan csak nincsenek tisztában azzal, hogy ezek füstje mennyire káros mind a lakókra, mind a közelben élőkre nézve. Míg egy hulladékégetőben többfázisú szűrőkön keresztül távozik a füst, addig a magánlakások kéményéből egyből a levegőbe jutnak ezek a káros, fokozottan rákkeltő vegyületek.
A légszennyezés mértéke csak akkor csökkenhet lényegesen, ha széles körben elérhető támogatások biztosítják a korszerűbb, kevésbé szennyező fűtési módokra való áttérést.
Egészségügyi kockázatok
Az energiaszegénység számos egészségügyi kockázattal jár együtt, amiket a szegénységi csapda tovább erősít – az alacsony jövedelmű háztartások nagyobb eséllyel élnek rossz minőségű ingatlanban, használnak szilárd tüzelést, és alacsony jövedelmükből kevésbé férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz.
A szálló por által okozott légúti és érrendszeri betegségek következtében egy európai polgár átlagosan 8 hónapot veszít az életéből (EEA). Magyarországon évente több mint 12 ezer ember korai halálért teszik felelőssé a porszennyezést (EEA), mely világszinten is az egyik legmagasabbnak számít népességre vetítve. A WHO becslése szerint a légszennyezés gazdasági kára az ország GDP-jének 19%-át is felemésztheti – elsősorban a csökkenő munkaerőpiaci termelékenység és az egészségügyi ellátások költségei miatt.
A PM2.5
12800
ember korai haláláért volt felelős 2012-ben
A légszennyezés a legnagyobb egészségügyi kockázatot a gyerekek, idősek és krónikus betegségben szenvedők számára jelenti.
A légszennyezésen kívül a penészes falak és nyílászárók is fokozzák a légúti megbetegedések (pl. asztma) kockázatát. A penészedést egyrészt a vizesedő falak, beázó tetők okozzák, másrészről az egyenetlenül kifűtött terek és a szellőztetés hiánya.
Nem utolsó sorban a mentális egészségre is kihatnak a rossz lakhatási körülmények, és a számlák befizetésével/elmaradásával járó aggodalom és szorongás.
Szélsőséges esetek
Magyarországon átlagosan 230 ember hal meg évente a túlságosan nagy hideg következtében, azaz kihűlésben (hipotermiában). Ennek feltehetően akár kétharmada otthon, fűtetlen lakásban történik (ref). Második leggyakoribb a hajléktalanságban élők utcán történő kihűlése. Ezek a halálok megelezőhetőek lennének az alapvető lakhatás és energiaszükségletek biztosításával mindenki számára.
2009-2018
✝ 2332
túl nagy hideg következtében elhunytak száma
2011-2018
8216
kéménytűz
A nem megfelelő fatüzelés és a leromlott minőségű ingatlanok fokozott veszélyt jelentenek a kéménytüzek kockázata miatt. Az évek alatt lerakódó kátrány és egyéb szennyeződések begyulladhatnak a kéményben, és akár a tető vagy az egész ház is leéghet.
Mivel a magyarországi épületállomány elöregedőben van, és a szilárd tüzelés – elsősorban a falvakban – nagyon elterjedt, kiemelt figyelmet kell fordítani a kéménytüzek megelőzésére. Az alacsony jövedelmű háztartások számára támogatást kell nyújtani az életveszélyes kémények helyreállításához.
KÉMÉNYTÜZEK ADATIGÉNYLÉS
Éves kéménytűz esetek országosan és megyénként