\u00c1rindexeknek az infl\u00e1ci\u00f3 m\u00e9r\u0151sz\u00e1mait h\u00edvjuk mely term\u00e9kenk\u00e9nt, illetve szolg\u00e1ltat\u00e1sonk\u00e9nt v\u00e1ltozik. Olyan viszonysz\u00e1mok, melyek megmutatj\u00e1k az \u00e1tlagos \u00e1rszintek ar\u00e1ny\u00e1t k\u00e9t id\u0151pont k\u00f6z\u00f6tt. Att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy milyen term\u00e9kcsoport \u00e1tlagos \u00e1rszintj\u00e9vel sz\u00e1molunk, sokf\u00e9le infl\u00e1ci\u00f3s indexhez jutunk (export, fogyaszt\u00e1s, beruh\u00e1z\u00e1s, ipar, mez\u0151gazdas\u00e1g stb.) Biomassza alatt energetikaliag hasznos\u00edthat\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyi \u00e9s \u00e1llati term\u00e9szetes \u00faton leboml\u00f3 energiahordoz\u00f3k\u00e9nt hasznos\u00edthat\u00f3 mell\u00e9kterm\u00e9keket \u00e9rt\u00fcnk. Els\u0151dleges el\u0151ny\u00fck, hogy fossz\u00edlis energiahordoz\u00f3k helyett haszn\u00e1lhat\u00f3ak ez\u00e1ltal k\u00f6rnyezetbar\u00e1tabbak, meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1soknak tekinthet\u0151k. Biol\u00f3giai eredet\u0171 szervesanyag t\u00f6meg. Halmaz\u00e1llapot szerint l\u00e9tezik szil\u00e1rd, cseppfoly\u00f3s \u00e9s g\u00e1zhalmaz\u00e1llapot\u00fa biomassz\u00e1k. Azt a j\u00f6vedelem, amelyet a munkav\u00e1llal\u00f3 k\u00e9zhez kap az ad\u00f3k \u00e9s j\u00e1rul\u00e9kok levon\u00e1sa ut\u00e1n, teh\u00e1t az az \u00f6sszeg, amely az adott szem\u00e9y gazdas\u00e1gi v\u00e1s\u00e1rl\u00f3erej\u00e9t meghat\u00e1rozza. A mag\u00e1nszem\u00e9lyek j\u00f6vedelme sz\u00e1rmazhat a b\u00e9rb\u0151l, fizet\u00e9sb\u0151l, valamint egyes javak hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l (f\u00f6ld- vagy lak\u00e1sb\u00e9rbead\u00e1s, osztal\u00e9k), illetve saj\u00e1t v\u00e1llalkoz\u00e1s \u00fczemeltet\u00e9s\u00e9b\u0151l is. A teljes eredm\u00e9ny \u00e9s a teljes r\u00e1ford\u00edt\u00e1s h\u00e1nyadosa a hat\u00e9konys\u00e1g. Ez az energiahat\u00e9konys\u00e1g eset\u00e9ben azt jelenti, hogy ugyanakkora m\u00e9ret\u0171 energi\u00e1t kevesebb energiaforr\u00e1sb\u00f3l lehet el\u0151\u00e1ll\u00edtani, valamint, ha ugyanannyi energiaforr\u00e1sb\u00f3l nagyobb energiamennyis\u00e9g termelhet\u0151. Energiahat\u00e9konys\u00e1gi programok c\u00e9lja az energiafogyaszt\u00e1s \u00e9s a k\u00f6lts\u00e9gek cs\u00f6kkent\u00e9se. Egy \u00e9p\u00fclet energetikai besorol\u00e1sa annak energiahat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t jelzi, ahol a legkisebb energiaig\u00e9ny\u0171 \u00e9p\u00fcletek AA++ a legmagasabb energiafelhaszn\u00e1l\u00e1s\u00fa \u00e9p\u00fcletek pedig \u201eJJ\u201d jel\u00f6l\u00e9st kapnak. Ez a jelz\u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl utal az adott ingatlan fenntart\u00e1si, \u00fczemeltet\u00e9si k\u00f6lts\u00e9geire, b\u00e1r az egyenlet az adott ingatlanon k\u00edv\u00fcli t\u00e9nyez\u0151ket is mag\u00e1ban foglal. Az EU egyik F\u0151bizotts\u00e1ga, melynek f\u0151 feladata megb\u00edzhat\u00f3 statisztikai adatok biztos\u00edt\u00e1sa az EU int\u00e9zm\u00e9nyeinek, illetve eur\u00f3pai szint\u0171 adatok feldolgoz\u00e1sa \u00e9s elemz\u00e9se. Az Eurostat adatfelv\u00e9tellel nem foglalkozik, a sz\u00fcks\u00e9ges adatokat a tag\u00e1llamok statisztikai hivatalait\u00f3l szerzik be. Fontos szerepe van m\u00e9g az eur\u00f3pai statisztikai m\u00f3dszerek harmoniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban is. Az infl\u00e1ci\u00f3 m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek jel\u00f6l\u00e9s\u00e9re alkalmas sz\u00e1m. M\u00e9ri a lakoss\u00e1g \u00e1ltal megv\u00e1s\u00e1rolt \u00e1ruk, ig\u00e9nybe vett szolg\u00e1ltat\u00e1sok \u00e1r\u00e1nak \u00e1tlagos v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t egy meghat\u00e1rozott id\u0151intervallumon bel\u00fcl, ak\u00e1r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fogyaszt\u00f3i csoportokra lebontva is. A h\u00e1ztart\u00e1sok \u00e1ltal egy \u00e9v alatt elfogyasztott \u00f6sszes \u00e1rut \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1st \u201ekos\u00e1rba\u201d rendezik. Ebben minden egyes \u00e1rucikknek meghat\u00e1rozott \u00e1ra van, amely id\u0151r\u0151l id\u0151re v\u00e1ltozhat. Az \u00e9ves infl\u00e1ci\u00f3t \u00fagy kapjuk meg, hogy a teljes kos\u00e1r egy adott havi \u00e1r\u00e1t \u00f6sszehasonl\u00edtjuk az egy \u00e9vvel kor\u00e1bbival. N\u00f6v\u00e9nyi \u00e9s \u00e1llati maradv\u00e1nyokb\u00f3l keletkez\u0151, leveg\u0151t\u0151l elz\u00e1rt boml\u00e1s sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt energiahordoz\u00f3k, amik \u00e9vmilli\u00f3k alatt alakultak ki. Szil\u00e1rd, foly\u00e9kony vagy g\u00e1znem\u0171 halmaz\u00e1llapot\u00faak, nagy az energias\u0171r\u0171s\u00e9g\u00fck, f\u0151k\u00e9nt szenet \u00e9s hidrog\u00e9nt tartalmaz\u00f3 vegy\u00fcletek. Ezek a nem meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sok k\u00f6r\u00e9be tartoznak. Alapvet\u0151 fosszilis energiahordoz\u00f3k a sz\u00e9n, a k\u0151olaj, az olajterm\u00e9kek \u00e9s a f\u00f6ldg\u00e1z. Olyan szem\u00e9lyek \u00f6sszess\u00e9ge, akik \u2013 f\u00fcggetlen\u00fcl a rokoni kapcsolatokt\u00f3l \u2013 k\u00f6z\u00f6s j\u00f6vedelmi, illetve fogyaszt\u00f3i k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get k\u00e9peznek, folyamatos \u00e9letviteli k\u00f6lts\u00e9geiket r\u00e9szben vagy eg\u00e9szben k\u00f6z\u00f6sen viselik. A h\u00e1ztart\u00e1s a statisztik\u00e1ban a gazdas\u00e1g azon ter\u00fclete, ahol a fogyaszt\u00e1s v\u00e9gbemegy. Az indika\u0301tor olyan parame\u0301ter vagy e\u0301rte\u0301k, amely ra\u0301mutat, informa\u0301cio\u0301t vagy lei\u0301ra\u0301st nyu\u0301jt valamilyen kapcsolo\u0301do\u0301 jelense\u0301g, a ko\u0308rnyezet vagy a teru\u0308let a\u0301llapota\u0301ro\u0301l, helyzete\u0301ro\u030bl. Az indika\u0301torok ko\u0308zveti\u0301to\u030bk a statisztikai megfigyele\u0301sek e\u0301s a gazdasa\u0301gi, ta\u0301rsadalmi jelense\u0301gek ko\u0308zo\u0308tt. Az indika\u0301torokkal szemben megfogalmazott ko\u0308vetelme\u0301nyek ko\u0308zu\u0308l a szakirodalom a specifikus jelleget, a me\u0301rheto\u030bse\u0301get, az ele\u0301rheto\u030bse\u0301get, a megbi\u0301zhato\u0301sa\u0301got, e\u0301s abehata\u0301rolt ido\u030bszakra vonatkozo\u0301 jelleget hangsu\u0301lyozza. Az indika\u0301tor egyik fo\u030b funkcio\u0301ja az adatredukcio\u0301, az a ko\u0308vetelme\u0301ny, hogy cso\u0308kkentse a figyelembe veendo\u030b informa\u0301cio\u0301k mennyise\u0301ge\u0301t a do\u0308nte\u0301shozo\u0301k sza\u0301ma\u0301ra. A felve\u0301tel ne\u0301pesse\u0301ge\u0301nek az egy fo\u030bre juto\u0301 e\u0301ves netto\u0301 jo\u0308vedelem alapja\u0301n sorba rendezett o\u0308to\u0308dei, Teh\u00e1t, a ne\u0301pesse\u0301get az egy fo\u030bre juto\u0301 e\u0301vi netto\u0301 jo\u0308vedelem alapja\u0301n sorba rendezzu\u0308k, e\u0301s az i\u0301gy rendezett szeme\u0301lyeket 5 egyenlo\u030b re\u0301szre osztjuk. A teljes sokasa\u0301g egy o\u0308to\u0308de alkot egy decilist. A kvintilisek felso\u030b hata\u0301ra azonos a pa\u0301ros sorsza\u0301mu\u0301 decilisek hata\u0301ra\u0301val. A n\u00e9pess\u00e9g egy f\u0151re jut\u00f3 \u00e9vi nett\u00f3 j\u00f6vedelme alapj\u00e1n sorba rendezett tizedei. Teh\u00e1t, a felve\u0301tel ne\u0301pesse\u0301ge\u0301t az egy f\u0151re juto\u0301 e\u0301vi netto\u0301 jo\u0308vedelem alapja\u0301n sorba rendezzu\u0308k, e\u0301s az i\u0301gy rendezett szeme\u0301lyeket ti\u0301z egyenlo\u030b re\u0301szre osztjuk. A teljes sokasa\u0301g egy tizede alkot egy decilist. K\u00f6zponti Statisztikai Hivatal feladata a magyarorsz\u00e1gi gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi adatfelv\u00e9telek megtervez\u00e9se, adatok felv\u00e9tele, feldolgoz\u00e1sa, t\u00e1rol\u00e1sa, elemz\u00e9se \u00e9s k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tele. Szakmailag f\u00fcggetlen, viszont a mindenkori korm\u00e1ny al\u00e1 tartoz\u00f3 hivatal. A KSH az egyik legfontosabb adatszolg\u00e1ltat\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny, aminek adatait az Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s, k\u00f6zigazgat\u00e1si szervek, \u00f6nkorm\u00e1nyzatok, term\u00e9szetes szem\u00e9lyek, gazdas\u00e1gi \u00e9s a h\u00edrk\u00f6zl\u0151 szervek, illetve a tudom\u00e1nyos \u00e9let haszn\u00e1lja fel. A l\u00e9tminimum statisztikai fogalom: egy \u00fagynevezett k\u00fcsz\u00f6b\u00e9rt\u00e9k, amelyhez m\u00e9rten meghat\u00e1rozhat\u00f3 az abszol\u00fat szeg\u00e9nys\u00e9gben \u00e9l\u0151k sz\u00e1ma vagy ar\u00e1nya. A k\u00fcsz\u00f6b\u00e9rt\u00e9k azt a j\u00f6vedelmi vagy fogyaszt\u00e1si szintet adja meg, amelyet a „norm\u00e1lis” \u00e9letvitelhez sz\u00fcks\u00e9gesnek tartunk. Abszol\u00fat szeg\u00e9nynek pedig azt tekintj\u00fck, akinek a j\u00f6vedelme (pontosabban: egy f\u0151re jut\u00f3, vagy ekvivalens j\u00f6vedelme) a k\u00fcsz\u00f6b\u00e9rt\u00e9kn\u00e9l kisebb. Fosszilis t\u00fczel\u0151anyag, a szenesed\u00e9s legals\u00f3 fok\u00e1n \u00e1ll\u00f3 f\u00e1s barnak\u0151sz\u00e9n. El\u0151nye, hogy kisebb energia befektet\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3, k\u00fclsz\u00edni fejt\u00e9ssel is kinyerhet\u0151, h\u00e1tr\u00e1nya, hogy az alacsony hat\u00e1sfok\u00fa t\u00fczel\u0151anyagok k\u00f6z\u00e9 tartozik ez\u00e9rt f\u0151k\u00e9nt f\u0151leg helyben, er\u0151m\u0171vekben alkalmazz\u00e1k. Er\u0151sen k\u00f6rnyezetszennyez\u0151 hat\u00e1s\u00fa. K\u00f6z\u00e9p\u00e9t\u00e9k, helyzeti k\u00f6z\u00e9p\u00e9rt\u00e9k egy sorba rendezett adatsor (sz\u00e1msor) azon eleme amelyn\u00e9l a n\u00e1la nagyobb \u00e9s kisebb sz\u00e1mok sz\u00e1ma azonos a sz\u00e1msorban, teh\u00e1t az adatthalmat k\u00e9t egyenl\u0151 r\u00e9szre osztja. P\u00e1ratlan adathalmaz eset\u00e9n 1, p\u00e1ros sz\u00e1m\u00fa adathalmaz eset\u00e9n 2 medi\u00e1nt \u00e1llap\u00edtanak meg, ahol a 2 k\u00f6z\u00e9ps\u0151 sz\u00e1m \u00e1tlaga a medi\u00e1n. Azt a j\u00f6vedelmet jelenti, amelyn\u00e9l az adott lakoss\u00e1g fele keres kevesebbet, illetve a m\u00e1sik fele t\u00f6bbet. Ennek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban a n\u00e9pess\u00e9g sz\u00e1ma a fontos, teh\u00e1t nem \u00f6sszet\u00e9vesztend\u0151 az \u00e1tlagkeresettel, amin\u00e9l a keresett \u00f6sszeg adja a sz\u00e1m\u00edt\u00e1s alapj\u00e1t. A meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sok (a sz\u00e9lenergia, a napenergia, a v\u00edzenergia, az \u00f3ce\u00e1nb\u00f3l nyert energia, a geotermikus energia, a biomassza \u00e9s a bio\u00fczemanyagok) a fosszilis t\u00fczel\u0151anyagok alternat\u00edv\u00e1i, amelyek seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtanak az \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1st okoz\u00f3 g\u00e1zok kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9hez, diverzifik\u00e1lj\u00e1k az energiaell\u00e1t\u00e1st, valamint cs\u00f6kkentik a fosszilis t\u00fczel\u0151anyagok (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az olaj \u00e9s a g\u00e1z) megb\u00edzhatatlan \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e9kony piacait\u00f3l val\u00f3 f\u00fcgg\u00e9st. Vagyonra vagy j\u00f6vedelemre vonatkoz\u00f3 k\u00f6vetel\u00e9sek, melyek csak m\u00e1s p\u00e9nz\u00fcgyi eszk\u00f6z\u00f6k\u00f6n \u00e1t v\u00e1lthat\u00f3k be valamilyen j\u00f3sz\u00e1gra. P\u00e9nz\u00fcgyi eszk\u00f6znek min\u0151s\u00fcl minden olyan befektet\u00e9si eszk\u00f6z, t\u0151zsdei term\u00e9k, \u00e9s minden m\u00e1s eszk\u00f6z, amelynek forgalmaz\u00e1s\u00e1t szab\u00e1lyozott piacon enged\u00e9lyezt\u00e9k, illetve az a befektet\u00e9si eszk\u00f6z is, amely nincsen jelen szab\u00e1lyozott piacon, \u00e1m \u00e9rt\u00e9ke egy szab\u00e1lyozott piacon l\u00e9v\u0151 eszk\u00f6zt\u0151l f\u00fcgg. Energiaforr\u00e1sok szerint a villamos energia, a h\u0151energia, \u00e9s az egy\u00e9b, rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 energiaforr\u00e1sok form\u00e1j\u00e1ban felhaszn\u00e1lt energia \u00f6sszes mennyis\u00e9g\u00e9t mutatja. Bemutatja a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 energiaforr\u00e1sokkal kapcsolatos k\u00f6rnyezetterhel\u00e9s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 energiaforr\u00e1sok tudatos \u00e9s kiegyens\u00falyozott felhaszn\u00e1l\u00e1sa fontos l\u00e9p\u00e9s lehet a fenntarthat\u00f3 gazdas\u00e1g fel\u00e9. Az energiahordoz\u00f3k els\u0151dleges, fosszilis energi\u00e1ban kifejezett \u00e9rt\u00e9ke. Pl. elektromos energia felhaszn\u00e1l\u00e1sa sor\u00e1n az er\u0151m\u0171vi \u00e1talak\u00edt\u00e1s \u00e9s sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si vesztes\u00e9gek miatt 2-3-szor annyi energi\u00e1t fogyasztunk els\u0151dleges (pl. g\u00e1z) energiahordoz\u00f3b\u00f3l, mintha az els\u0151dleges energiahordoz\u00f3t nem sz\u00e1ll\u00edtan\u00e1nk el hanem helyben hasznos\u00edtan\u00e1nk. A j\u00f6vedelem v\u00e1s\u00e1rl\u00f3erej\u00e9t jelenti, azt, hogy val\u00f3j\u00e1ban mennyit is \u00e9r az a j\u00f6vedelem, mi v\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 meg bel\u0151le. A re\u00e1l\u00e9rt\u00e9k megegyezik a nomin\u00e1l \u00e9rt\u00e9k (foly\u00f3\u00e1ras \u00e9rt\u00e9k) \u00e9s az infl\u00e1ci\u00f3 h\u00e1nyados\u00e1val. Ennek kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa arra val\u00f3, hogy a p\u00e9nz \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t, teh\u00e1t az infl\u00e1ci\u00f3t kisz\u0171rj\u00fck k\u00e9t vizsg\u00e1lt id\u0151szak \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l. Reprezentativit\u00e1sr\u00f3l akkor besz\u00e9l\u00fcnk, ha val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gi mintav\u00e9tel sor\u00e1n \u00fagy v\u00e1lasztjuk ki a megk\u00e9rdezend\u0151 szem\u00e9lyeket, hogy azok v\u00e9lem\u00e9nye statisztikailag nem t\u00e9r el jelent\u0151sen att\u00f3l, mintha a teljes vizsg\u00e1lt alapsokas\u00e1got (annak minden tagj\u00e1t) megk\u00e9rdezt\u00fck volna. Ez a napi gyakorlatban azt jelenti, hogy p\u00e9ld\u00e1ul v\u00e1laszt\u00e1sok el\u0151tt el\u00e9g megk\u00e9rdezni 1.000-1.200 f\u0151t \u00e9s az \u0151 v\u00e9lem\u00e9ny\u00fck pontosan reprezent\u00e1lja (bizonyos hibahat\u00e1ron bel\u00fcl) a teljes v\u00e1laszt\u00f3i sokas\u00e1g v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t. Hihetetlen, de igaz, statisztikai, matematikai m\u00f3dszerekkel igazolhat\u00f3. Magyarorsz\u00e1gon a legt\u00f6bb reprezentat\u00edv kutat\u00e1s az eml\u00edtett 1,000-1,200-1,500 f\u0151s mint\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik. Rezsics\u00f6kkent\u00e9s alatt a k\u00f6zszolg\u00e1ltat\u00e1sok v\u00e9gfogyaszt\u00f3i \u00e1rainak jogszab\u00e1lyok \u00e1ltal megszabott m\u00e9rt\u00e9k\u0171 cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t kell \u00e9rteni.[1]\u201d 2013. \u00e9vi LIV. t\u00f6rv\u00e9ny 9. \u00a7 K\u00f6zszolg\u00e1ltat\u00f3 alatt e t\u00f6rv\u00e9ny alkalmaz\u00e1s\u00e1ban a k\u00f6vetkez\u0151ket kell \u00e9rteni: villamosenergia-keresked\u0151, f\u00f6ldg\u00e1zkeresked\u0151 \u00e9s a f\u00f6ldg\u00e1zeloszt\u00f3, t\u00e1vh\u0151szolg\u00e1ltat\u00f3, v\u00edzk\u00f6zm\u0171-szolg\u00e1ltat\u00f3 \u00e9s a k\u00e9m\u00e9nysepr\u0151-ipari k\u00f6zszolg\u00e1ltat\u00f3. 2013.<\/p>\n A leveg\u0151ben lebeg\u0151 szil\u00e1rd \u00e9s foly\u00e9kony anyagok elegye. R\u00e9szecskem\u00e9ret alapj\u00e1n 2 nagy csoportra oszthat\u00f3: 10 mikrom\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 durva r\u00e9szecsk\u00e9k \u00e9s 2,5 mikrom\u00e9tern\u00e9l kisebb \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171, \u201efinom\u201d porszemcs\u00e9k, melyek bel\u00e9legezve a t\u00fcd\u0151 m\u00e9ly\u00e9be jutnak, felsz\u00edv\u00f3dnak \u00e9s a kering\u00e9sbe ker\u00fclnek. Ezek f\u0151leg aeroszolokb\u00f3l, \u00e9g\u00e9si term\u00e9kekb\u0151l, \u00e9s kondenz\u00e1l\u00f3dott szerves vagy f\u00e9m r\u00e9szecsk\u00e9kb\u0151l \u00e1llnak, \u00e9s a sz\u00e1ll\u00f3 por mutag\u00e9n hat\u00e1s\u00e1\u00e9rt \u00e9s savass\u00e1g\u00e1\u00e9rt felel\u0151sek, valamint k\u00f6zvetlen l\u00e9gz\u0151szervi megbeteged\u00e9seket okoznak. Egyszer\u0171bb megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben a szeg\u00e9nys\u00e9gi k\u00fcsz\u00f6b egy adott sz\u00e1m\u00fa lakoss\u00e1g medi\u00e1n j\u00f6vedelm\u00e9nek a fel\u00e9t jelenti. Fontos megjegyezni, hogy ez az \u00f6sszeg nem azonos a lakoss\u00e1g kevesebbet keres\u0151 fel\u00e9nek \u00e1tlagj\u00f6vedelm\u00e9vel. A v\u00e1s\u00e1rl\u00f3er\u0151-parit\u00e1s a valuta\u00e1rfolyammal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 elm\u00e9let, \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00e1si m\u00f3dszer. Az elm\u00e9let szerint a mindenkori \u00e1rfolyamok a k\u00e9t orsz\u00e1g fogyaszt\u00f3i \u00e1rsz\u00ednvonal\u00e1nak kifejez\u0151i, meghat\u00e1roz\u00e1sa pedig a k\u00e9t orsz\u00e1g fogyaszt\u00f3i \u00e1rindexeinek \u00f6sszevet\u00e9s\u00e9vel v\u00e9gezhet\u0151 el. A v\u00e1s\u00e1rl\u00f3er\u0151-parit\u00e1s mint sz\u00e1m\u00edt\u00e1si m\u00f3dszer m\u00e9ri, hogy mennyi term\u00e9ket \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1st lehet v\u00e1s\u00e1rolni egy valut\u00e1ban egy m\u00e1sik valut\u00e1hoz m\u00e9rve, figyelembe v\u00e9ve a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 orsz\u00e1gokban elt\u00e9r\u0151 \u00e1rakat.
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nBiomassza<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nEgy f\u0151re jut\u00f3 nett\u00f3 j\u00f6vedelem<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nEnergiahat\u00e9konys\u00e1g<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\n\u00c9p\u00fcletenergetikai besorol\u00e1s<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nEurostat<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nFogyaszt\u00f3i \u00e1rindex<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nFogyaszt\u00f3i kos\u00e1r<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nFosszilis energiahordoz\u00f3k<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nH\u00e1ztart\u00e1s<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nIndik\u00e1tor<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nJ\u00f6vedelmi \u00f6t\u00f6d\u00f6k (kvintilisek)<\/h3>\n
Forr\u00e1s 1<\/a>, Forr\u00e1s 2<\/a><\/p>\nJ\u00f6vedelmi tizedek (decilisek)<\/h3>\n
Forr\u00e1s 1<\/a>, Forr\u00e1s 2<\/a><\/p>\nKSH<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nL\u00e9tminimum<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nLignit<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nMedi\u00e1n<\/h3>\n
Forr\u00e1s 1<\/a>, Forr\u00e1s 2<\/a><\/p>\nMedi\u00e1n j\u00f6vedelem<\/h3>\n
Forr\u00e1s 1<\/a>, Forr\u00e1s 2<\/a><\/p>\nMeg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sok<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nP\u00e9nz\u00fcgyi eszk\u00f6z<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nPrimer energiafelhaszn\u00e1l\u00e1s<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nPrimerenergia<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nRe\u00e1l\u00e9rt\u00e9k<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nReprezentat\u00edv felm\u00e9r\u00e9s<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nRezsics\u00f6kkent\u00e9s<\/h3>\n
Sz\u00e1ll\u00f3 por (PM)<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nSzeg\u00e9nys\u00e9gi k\u00fcsz\u00f6b<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nV\u00e1s\u00e1rl\u00f3er\u0151 parit\u00e1s \u00e9s standard<\/h3>\n
Forr\u00e1s<\/a><\/p>\nV\u00e9gs\u0151 energiafelhaszn\u00e1l\u00e1s<\/h3>\n