Egyre inkább a szülőkre hárul gyermekük otthonteremtése

A felnőtté válás egyik fontos lépésének szokták tartani, amikor egy fiatal kirepül a szülői házból, és önálló életet kezd új otthonában. Mivel a pályakezdők jellemzően alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, nincsenek könnyű helyzetben, ha megfelelő minőségű, megfizethető otthont szeretnének. Sokan már a születésüktől kezdve lakhatási szegénységben nőnek fel, melyet az állami támogatások később sem kompenzálnak. A fiatalok lakhatási helyzetéről festett képet tovább árnyalja az az adat, hogy Magyarországon nagyjából minden harmadik 18 év alatti gyermek túlzsúfolt háztartásban lakik.

A család támogatása nélkül nem megy

A lakásrendszer tulajdonorientált jellege, a szociális bérlakások hiánya, a bérlakások piacának szabályozatlansága és az állami támogatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés miatt Magyarországon jelentős a családi erőforrások szerepe a fiatalok önálló otthonhoz jutásában. Ezt jól illusztrálja az, hogy 2005 és 2015 között a 36 év alatti lakásvásárlók 40 százaléka vette igénybe családja anyagi segítségét. Ez lehet közvetlen pénzbeli támogatás, de ide soroljuk a hitelkezességet, az ajándékozást, a szívességi vagy kedvezményes lakáshasználatot, valamint az otthonlakás és a visszaköltözés lehetőségét is.

Felmérés igazolja, hogy azok a fiatalok, akik számíthatnak családjuk anyagi támogatására, átlagosan egymillió forinttal többet tudnak lakásvásárlásra fordítani, míg a szülői támogatással nem rendelkezők nagy összegű hitel felvételével igyekeznek pótolni a hiányt, de gyakran még így is lejjebb kell adniuk az igényeikből.

Elmúltam harminc, de nem tudok elköltözni otthonról

A családi megtakarítások tehát jelentős szerepet játszanak a lakásvásárlásban, ugyanakkor a magyar háztartásoknak csak alig egytizede rendelkezik lakáscélú megtakarítással. Ezt figyelembe véve nem olyan meglepő, hogy a hivatalos adatok szerint tavaly a 18 és 34 év közötti fiatalok közel kétharmada (62,7 százalék) lakott még a szülői házban, ami jóval magasabb az EU-s átlagnál (48,1 százalék).

A falusi CSOK 2019-es bevezetése ezen felül tovább erősítheti azt a tendenciát, hogy a CSOK-hoz hozzáférő, szerényebb anyagi helyzetű fiatalok közül sokan a munkalehetőségektől és a jó minőségű intézményektől, szolgáltatásoktól távol, kistelepüléseken vásárolnak ingatlant az alacsonyabb árak miatt.

A harminc alattiak több mint fele előre felveszi a CSOK-ot

Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK): A CSOK egy Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás. A CSOK új lakás vásárlásához vagy építéséhez, valamint használt lakás vásárlásához vagy bővítéséhez igényelhető, vissza nem térítendő támogatás. A kedvezményt a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése esetén az arra jogosult támogatott személyek vehetik igénybe, legalább egy – meglévő és/vagy vállalt – gyermek után.

A tavalyi év egyik legfontosabb lakáspolitikai intézkedése a lakástakarékpénztárak megszüntetése volt. Bár tipikusan a középosztálybeli fiataloknak volt elérhető, a 25-35 év közötti korosztály majdnem fele számolt ezzel a forrással első lakásvásárlásához, és évente nagyjából húszezer háztartásnak nyújtott segítséget.

A CSOK folyamatos bővítésének köszönhetően mára a legnagyobb költségvetésű lakhatási támogatássá vált. Míg a gazdagabb rétegeknek egyre több lehetőséget nyújt – például a hitelkeret felső értékhatárainak megemelésével –, lényegében kiszorítja az alacsonyabb státuszú háztartásokat és azokat, akik nem szeretnének vagy nem tudnak gyereket vállalni.

Két év alatt 58 ezer háztartás kötött CSOK-szerződést, akiknek majdnem fele 35 év alatti volt. Az is megfigyelhető, hogy minél fiatalabb volt az igénylő, annál jellemzőbb a megelőlegezett gyermekvállalás. Míg a 26 és 30 év közöttiek fele, a 21-25 év közöttiek kétharmada vállal előre gyermeket a hitelfelvételhez.

Sokaknak csak az albérlet marad

Bár a saját tulajdonú lakás minden korosztályban a legnépszerűbb lakhatási forma, figyelemre méltó tendencia az is, hogy a fiatalok körében nő a magánbérlakásban élők aránya az idősebbekhez képest. Míg az ezredfordulón csak minden tizedik 35 év alatti háztartásfő lakott magánbérlakásban, ez az arány 2015-re a háromszorosára nőtt (30 százalék), ami világosan jelzi, hogy a nemzetközi trendekhez mérten a magyarországi lakásrendszerben is kialakulóban van egy „bérlői generáció”.

Bérlői generáció: egy olyan fiatal korcsoport, amely nagyobb arányban él bérletben, ezen belül magánbérletben, és akár közép- és hosszútávon is bérlő maradhat. Az ő helyzetük szempontjából különösen problémás a bérlakásszektor laza szabályozása és egy jól működő, a lakhatás megfizethetőségét célzó támogatási rendszer hiánya.

Egy kérdőíves vizsgálat szerintCsizmady Adrienne-Kőszeghy Lea: Bérlői generáció egy tulajdonorientált lakásrendszerben, előadás a Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciáján, Budapest, 2017 október 26. ugyanakkor az albérletben élő fővárosi fiatalok majdnem kétharmada csak azért élt bérelt lakásban, mert nem tudott saját tulajdonú lakáshoz jutni. Hiába szeretnének a legtöbben saját lakást, a megkérdezettek negyede kizártnak tartotta, hogy erre valaha is lesz esélye.

A fiatal bérlői generáció szempontjából különösen kritikus az albérletek jelenlegi szabályozása és működése, ami ma Magyarországon kiszámíthatatlan és egyenlőtlen, gyakran átláthatatlan viszonyokat teremt bérlő és bérbeadó közt.

Háromszoros a kollégiumi túljelentkezés, leterheltek az átmeneti otthonok is

A magas albérletárakra láthatóan a kollégiumok sem nyújtanak megoldást a diákoknak, mert arányaiban egyre kevesebb diák tud bejutni kollégiumokba. Országos szinten átlagosan 32 százalék volt 2015-ben a kollégiumi túljelentkezés, és Budapesten ez a szám még magasabb. A kormány kollégiumfejlesztési stratégiájában úgy számolnak, hogy összesen 35 ezer kollégiumi férőhelyre lenne szükség a fővárosban.

A tulajdonosi piacra belépni képtelen, családi támogatással nem rendelkező, állami támogatáshoz hozzá nem férő, kevés saját forrással rendelkező fiatalok számára folyamatosan szűkülnek a megfelelő lakhatáshoz jutás lehetőségei. Az elmúlt években létrejött a magánbérleteknek egy olyan alsó szegmense, mely kifejezetten azoknak a legalacsonyabb jövedelmű csoportoknak nyújt rossz minőségű és sokszor kizsákmányoló lakhatási lehetőséget, akik a magánbérleti piac elfogadhatóbb minőségű lakásaihoz nem férnek hozzá. Ennek egy szélsőséges lakhatási formája az uzsoraalbérlet, mivel a rossz lakáskörülményekhez képest aránytalanul magas árat kérnek a lakhatásért, mindezt a bérlőnek valamennyi biztonságot nyújtó szerződéskötés nélkül. Sokan azonban még ezekből a kizsákmányoló jellegű lakhatási lehetőségekből is kiszorulnak, és olyan intézményekben kénytelenek tartósabban élni, melyek alapvetően átmeneti megoldást nyújtanak (például munkásszállók, családok átmeneti otthona). Emiatt ezekre az intézményi helyekre is sokszoros a túljelentkezés.

Sándor és családja megfizethető lakáspiaci alternatíva hiányában került átmeneti otthonba.

Sándornak és párjának, Anitának nehézségekkel teli lakásútja idén év végén oldódik meg végre gyerekeikkel. Lakhatásukat eddig nem tudták rendezni, miután a nagyszülőknél már nem fértek el, albérletet pedig nem tudtak kifizetni, így átmeneti otthonba kerültek négy gyerekükkel. A szülők közül Sánor egy gyárban dolgozik kétkezi munkásként, Anita egy súlyos betegségen van túl, és minden idejét lekötik az eleven gyerekek. A fiúk mind a négyen igazolt focisták a kerületben, és álmuk, hogy egy nap profi focistává váljanak. A Habitat Második Esély programja segítségével most egy kertes épületbe költözhetnek a XV. kerületben, ahol a fiúk az udvaron is gyakorolhatnak a meccsekre.