Kedves Olvasó!

A Habitat for Humanity 1996 óta dolgozik Magyarországon azért, hogy minél több ember számára legyen elérhető a méltó, minőségi, biztonságos és megfizethető otthon.

Szakmai munkánk egyik emblematikus eleme éves jelentésünk a lakhatási szegénységről, melyet 2012 óta állítunk össze és adunk ki kollégáink, valamint külső szakértők munkája eredményeként. Hagyományosan minden évben áttekintjük a lakhatással kapcsolatos kormányzati intézkedéseket, elemezzük a költségvetés vonatkozó kiadásait, továbbá bemutatjuk, hogyan alakul a lakhatás megfizethetősége. Emellett részletesen feldolgozunk egy-egy aktuális és újszerű témát azzal a céllal, hogy kapcsolódó javaslataink támpontot adjanak a lakhatási szegénység csökkentését célzó kormányzati vagy önkormányzati programok tervezéséhez.

Korábban a lakhatás strukturális problémái elsősorban szakmai párbeszédekben jelentek meg, azonban az elmúlt években a lakásárak és a bérleti díjak drasztikus emelkedése miatt a közbeszéd egyik központi elemévé váltak. A kormányzati kommunikációban is megjelent a lakhatási válság fogalma, és ezzel összefüggésben 2024 novemberében bejelentésre került egy gazdaságpolitikai akcióterv, melynek több eleme célozza a lakhatás megfizethetőségét. Elemzésünkben az intézkedéscsomag és a költségvetési kiadások súlypontjai alapján rámutatunk, hogy a jelenlegi – túlnyomórészt keresletélénkítő – lakáspolitikai eszköztár nem rászorultság alapon célzott, nem fókuszál a sérülékeny csoportokra, és összességében nem segíti a lakhatási szegénység felszámolását.

A megfizethetőségi problémákkal kapcsolatos okok feltárása mellett külön figyelmet szentelünk a következmények és a kockázatok bemutatására. Két rövid esettanulmányban is szemléltetjük, hogyan súlyosbíthatják a lakhatási szegénységet azok az eszközök, amelyek nem a sérülékeny csoportokra szabottak. Végül javaslatot adunk olyan intézkedésekre, melyek valós javulást hoznának a lakhatás megfizethetőségében.

Idei kiadványunkból az is kiderül, hogy a Falusi LakHatás programunk többéves tapasztalatai alapján milyen szempontok mentén alakítanánk ki egy országos épületfelújítási támogatási program feltételrendszerét, valamint a megvalósítást segítő egyablakos támogatói modellt. Arra is rávilágítunk, ez hogyan segítené ez az energiaszegénységben élőket, mi a jelentősége a klímaváltozásból fakadó társadalmi kihívások igazságos kezelésében, és hogyan járulna hozzá Magyarország vállalt klímacéljainak eléréséhez.

Bízunk benne, hogy a lakhatás témája iránt érdeklődők idén is hasznos információkat és elgondolkodtató megállapításokat találnak jelentésünkben. Reméljük, az itt megfogalmazott javaslatok, ajánlások hozzájárulnak egy méltányos és szolidáris lakáspolitika kialakításához, és összességében ahhoz a hosszú távú célunkhoz, hogy mindenki méltó, minőségi, biztonságos, megfizethető otthonban élhessen.

A kiadvány szerzőinek és minden közreműködőjének nevében köszönöm megtisztelő figyelmüket a munkánk iránt, és jó olvasást kívánok!