Kedves Olvasó!

A Habitat for Humanity Magyarország 1996 óta működik Magyarországon. Tevékenységeink három fő csoportba sorolhatók:

a) közvetlen segítségnyújtás – országszerte támogatunk háztartásokat életkörülményeik javításában;
b) szakpolitikai munka – lakhatással, energiaszegénységgel kapcsolatos kutatások, elemzések, tanulmányok és javaslatok; valamint
c) a lakhatás kérdéskörének társadalmasítása.

A szakpolitikai munkánk részeként 2012 óta, immáron tizenkettedik alkalommal adunk ki éves jelentést a magyarországi lakhatási szegénységről. Idei elemzésünkben a szakpolitikák, a központi költségvetés és a megfizethetőség mellett az energiaválság hatásait vizsgáljuk.

Az elmúlt évek közpolitikai változásai alig reagáltak a lakhatási szegénységben élők sajátos helyzetére. Az országos lakáspolitikai eszköztár továbbra is nélkülözi a hosszú távú kiszámíthatóságot, nem szerveződik egységes rendszerbe. Továbbra is hiányoznak a kiszámítható, az energiaszegénységet enyhítő, rászorultsági alapon is célzott lakásfelújítási programok, amelyeken keresztül a lakhatási szegénység is csökkenthető volna.
A lakáshoz jutást segíteni hivatott támogatások, mint a babaváró hitel, vagy éppen a CSOK nehezen kiszámítható módon változnak, és ugyan az elérhető támogatott hitelek összege növekszik, mindez egyre kevesebbek számára elérhető – tehát nem a lakhatási szegénység csökkentését szolgálja.

A mélyszegénységben élők lakhatási problémáinak megoldását egyházi, karitatív szervezetek feladatává teszi a kormányzat. A nagyon limitáltan elérhető források miatt azonban ez nagyon szűkre szabott fejlesztési lehetőségeket jelent: a legszegényebb 300 település nagyságrendileg 300 ezer lakosa 2000 ingatlan építésére, felújítására pályázhat a FETE program keretében.
Az utóbbi években a lakhatás költségei egyre inkább emelkednek, jellemző ez mind az új, mind a használt ingatlanok áraira, akár az albérletek díjainak emelkedésére. A lakossági rezsidíjakat ugyan sokáig nyomott áron tartotta a kormányzat, azonban a rezsicsökkentés is megváltozott – tehát nem csak lakáshoz jutás, hanem a lakhatás fenntartásának a költségei is nőnek. Mindez, a reálbérek csökkenése mellett, egyre szélesebb társadalmi csoportokat sodor lakhatási szegénységbe, akár a lakásvesztés veszélye felé.

Az Ukrajnából érkező menekültek lakhatási problémáival, vagy éppen a vendégmunkások munkásszállóival, lakhatási körülményeivel egyelőre csak a sajtó cikkeiben találkozunk, nem pedig kormányzati beavatkozások részeként.

A lakhatási jelentésben bemutatott válsághelyzetre igyekszünk reagálni helyi programjainkkal, pl. az önkormányzati bérlakások és saját tulajdonú otthonok felújításának támogatásával országszerte; a falusi CSOK lehetőségének eljuttatásával olyan családok számára, akik saját erőből nem juthatnának hozzá a támogatáshoz. Szakpolitikai munkánkkal jelenleg leginkább önkormányzati szinten tudunk változást elérni, illetve az EU-s döntéshozatali eljárások véleményezésével indirekt hatást remélünk a magyar szakpolitikára; ezt segíti a nemzetközi Habitat idén létrehozott brüsszeli állandó képviselete is. Mindezek mellett kiemelten fontosnak tartjuk a lakhatás problémáinak és megoldásainak megjelenését a közbeszédben. A felújítási és irodai munkánkba bevont önkénteseinken keresztül, kommunikációs munkánkkal, rendezvényeinkkel, eseményeinkkel, támogatók és partnerek segítségével konkrét utat mutatunk arra, hogy ki, milyen szinten lehet része a változásnak, a lakhatási problémák megoldásainak.

Munkánk fedezetét változatos adományozói és partnerségi források biztosítják. Kérjük, támogassa Ön is munkánkat adományozással, vagy felújítási munkáinkba önkéntesként való becsatlakozással!