Azonban az alacsony jövedelmű háztartások számára a felújítás sokszor elérhetetlen, hiszen nincs elég megtakarításuk, és a legtöbben nem hitelképesek. Őket sújtják leginkább a klímaváltozás hatásai és az emelkedő energiaárak is, hiszen a védekezéshez és alkalmazkodáshoz alig van eszközük. A zöld átállás csak akkor lehet igazságos és sikeres, ha kiterjed ezekre a sérülékeny csoportokra is. Ez viszont csak támogatásokkal lehetséges, amihez európai uniós, állami és önkormányzati finanszírozású programokra van szükség.

Az elmúlt években Magyarországon több ezer milliárd forint közpénz áramlott lakhatással kapcsolatos támogatásokba. 2020 és 2024 között az állam közel 3000 milliárd forintot fordított erre a célra, ezek nagyobbik része azonban a tulajdonszerzést segítette, nem a lakhatási körülmények javítását. Épületfelújításokra leginkább a 2021–2022-ben működő Otthonfelújítási Támogatás, a Falusi CSOK, valamint az uniós pénzekből finanszírozott energetikai korszerűsítési programok révén jutott összesen nagyságrendileg 1000 milliárd forint állami támogatás. Ezek közül azonban egyik sem szociálisan célzott, azaz szinte egyáltalán nem éri el az alacsonyabb jövedelmű, vagy kifejezetten az energiaszegénységben érintett háztartásokat.

Energiaszegénység Magyarországon

A felújítási támogatások akkor hatékonyak, ha célzottan az arra rászorulókat segítik; ez a méltányosság és a közpénzek felelős felhasználásának alapja. Ehhez először fontos meghatározni, kiket érint az energiaszegénység. Az európai uniós definíció szerint az energiaszegénység egy összetett jelenség, amelynek legfőbb tényezői a háztartások alacsony jövedelme, az energiahordozók magas ára, valamint a lakások rossz energiahatékonysági jellemzői. A támogatási program jogosultsági kritériumait is ezekhez a tényezőkhöz kell kötni, valamint úgy kialakítani, hogy reálisan és érzékenyen reflektáljanak a célcsoport élethelyzeteire.

Magyarországon az energiaszegénységnek még nincs hivatalos definíciója, de az ezeket a tényezőket leíró mutatók alapján hazánkban körülbelül a lakosság 8-10%-át, több százezer háztartást érint: elsősorban a vidéki, kisebb településeken, rossz energiahatékonyságú családi házban élő, fatüzelést, esetleg egyedi helyiségfűtésű gázkonvektort használó, alacsony jövedelmű háztartásokat.

Az épületfelújítási támogatások hozzáférhetősége

Egy támogatási programot annak jogosultsági kritériumai teszik az érintettek számára elérhetővé, vagy éppen ellenkezőleg: a rosszul megválasztott feltételek akadályozzák a hozzáférést. Ezért egy jól célzott, energiaszegénységben érintett háztartások számára kiírt épületfelújítási program feltételei egyrészt biztosítják, hogy a támogatás ne „szivárogjon el” a jobb helyzetű háztartások felé, másrészt minimalizálják az akadályokat, az ún. kiszorító mechanizmusokat.

Munkánk során közvetlenül látjuk, hogy az olyan állami támogatások is, amelyek elméletben akár lehetőséget kínálhatnának alacsony jövedelmű háztartások számára, a támogatás feltételrendszere miatt a gyakorlatban mégsem hozzáférhetőek számukra. A Falusi CSOK 100%-os állami finanszírozású, felújításokat célzó program példáját elemezve négy fő kiszorító mechanizmust találtunk:

• az utófinanszírozás, amely megkívánja a felújítási munkák elvégzését és finanszírozását a háztartástól, még mielőtt az állami támogatáshoz hozzájutna,
• az igénylő személyéhez kapcsolódó szigorú jogosultsági feltételek, amelyek egy energiaszegénység-csökkentést célzó program esetében indokolatlanok lehetnek (pl. gyermekek számának előírása, vagy 2 év folyamatos TB jogviszony),
• az ingatlanra vonatkozó szigorú jogosultsági feltételek (pl. az ingatlan méretére vonatkozó korlátok),
• a bonyolult adminisztráció, amelyhez digitális készségek, idő és segítő kapcsolatok kellenek.

Az elmúlt évek egyéb állami támogatásainál is gyakran hasonló feltételek fordultak elő. Ezek az akadályok – kiváltképp, ha együttesen jelennek meg – azt eredményezik, hogy a támogatások sokszor éppen azokat hagyják ki, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

A Habitat válasza: az egyablakos támogatói modell

A Habitat for Humanity Magyarország Falusi LakHatás programja 2021 óta dolgozik azon, hogy ezeket a hozzáférést nehezítő akadályokat lebontsa, és a Falusi CSOK ingatlanfelújítási támogatását elérhetővé tegye. Az Erste Bank együttműködésével egy „egyablakos támogatói modellt” hoztunk létre, amely végigkíséri a háztartásokat a teljes folyamaton: a tájékoztatástól és jogosultsági ellenőrzéstől kezdve, a támogatási kérelem beadásán és a kivitelezés megszervezésén át egészen a felújítás befejezéséig, így segítve az állami támogatáshoz való hozzáférést az érintett háztartások számára. A program kezdetén azt feltételeztük, hogy a családok elsősorban az utófinanszírozás miatt szorulnak ki az állami támogatásból. A program előrehaladása során azonban a fent felsorolt akadályokat is azonosítottuk, illetve azt láttuk, hogy a felújítási munkákkal kapcsolatos nehézségek is sok családnak jelentenek kihívást. Az így szerzett tapasztalatokat a megvalósítás során folyamatosan beépítettük a támogatási modellünkbe.

A modell három pillérre épül:

1. Előfinanszírozás – a Habitat megelőlegezi a munkálatok költségeit, így a családoknak nem kell saját megtakarítással rendelkezniük.
2. Személyes mentorálás – a Habitat munkatársai segítik a pályázással kapcsolatos banki ügyintézést, a papírmunkát, és a felújítással kapcsolatos döntéseket, hogy a családok ne maradjanak magukra a folyamatban.
3. Minőségbiztosított kivitelezés – ellenőrzött, megbízható kivitelezőkkel valósítjuk meg a felújítást, biztosítva, hogy a támogatás valóban tartós javulást eredményezzen.

A program 2025 szeptember végéig 86 családot vont be, közülük 28 háztartásban már sikeresen megvalósult a felújítás, összesen 163 millió forint támogatási értékben. A számok mögött azonban sokkal több van, mint műszaki fejlesztés: biztonságosabb, egészségesebb, méltóbb otthonok jöttek létre, azaz a legtöbb beavatkozás alapvető életminőségi javulást hozott.

Tanulságok és javaslatok

A Falusi LakHatás program tapasztalatai egyértelműek: a személyes támogatás kulcsfontosságú. A rászoruló háztartásoknak nem elég, ha papíron jogosultak a támogatásra, végig kell őket kísérni az egész folyamaton. Az ilyen „egyablakos” modellek segítenek abban, hogy a támogatások valóban célba érjenek. Az energiaszegénység csökkentéséhez azonban országos szinten is új szemléletű támogatási rendszerekre van szükség:

• szociálisan célzott feltételrendszerrel,
• előfinanszírozási lehetőséggel,
• egyszerű, emberközeli ügyintézéssel,
• és helyi szinten működő támogatói hálózattal.

A Falusi LakHatás program egyik legfontosabb tapasztalata, hogy míg a felújítások előfinanszírozása a program alapvető eleme, a siker kulcsa a közvetítői szerep, vagyis a támogató jelenlét. Ez teszi lehetővé, hogy a családok valóban igénybe tudják venni a támogatást, és végig tudják vinni a korszerűsítést. Ehhez pedig helyi beágyazottságra, személyes bizalomra és folyamatos jelenlétre van szükség. Ebben kulcsszerepe van a koordinátoroknak és mentoroknak: előbbiek az adminisztratív és műszaki ügyintézést segítik, utóbbiak pedig a családokkal való napi kapcsolatot tartják fenn, támogatva őket a döntésekben és az eligazodásban. Ez a támogatás biztosítja, hogy a program emberközpontú és hatékony maradjon. A helyi szereplők bevonása – önkormányzatok, családsegítők, civil szervezetek, kivitelezők – szintén a sikeresebb működéshez vezető út. Ők ismerik a legjobban a települések viszonyait és az érintett háztartásokat, így a program célzásának és a végrehajtás hatékonyságának is fontos szereplői lehetnek.

A Habitat a program során nemcsak szakmai lebonyolítóként jelenik meg, hanem valós garanciát jelentő közvetítőként is. Három irányban is ilyen szerepet tölt be:

• Az ügyfelek felé, mert jelenléte biztosítja, hogy a felújítás megfelelő minőségben és összköltséggel történjen meg.
• A kivitelezők felé, mert garantálja a kifizetéseket, és folyamatos megbízásokat jelent.
• Az állami vagy finanszírozó szerv felé, mert biztosítja az elszámolhatóságot, a támogatás megfelelő felhasználását, a minőségi felújítást és az átláthatóságot.

Ez a garanciális szerep az egyik legfontosabb érv az egyablakos támogatói modell szükségessége és létjogosultsága mellett. Habár működésének fenntartásához plusz erőforrásokra van szükség egy hagyományos pályázati rendszerhez képest, ez jó eséllyel mind anyagilag, mind társadalmilag megtérül azáltal, hogy a támogatás valóban a célcsoporthoz jut el, és a felújítások megbízhatóan, jó minőségben, megfelelő áron tudnak megvalósulni. A Falusi LakHatás program erőforrás-értékelése során azt tapasztaltuk, hogy a felújításra jutó támogatás mértékéhez képest az egyablakos támogatói modell működtetési költsége maximum 15,5%, de a támogatott családok számának növekedésével és a program működési hatékonyságának növelésével – különösen az indokolatlan adminisztratív terhek kiküszöbölésével – ez az arány 10% alá csökkenhet.

A fejezet elkészítésében közreműködtek

• Illyés Tímea – Habitat for Humanity Magyarország, ügyvezető igazgató
• Toldi Enikő – Habitat for Humanity Magyarország, Falusi LakHatás programkoordinátor
• Turnai Anna – Habitat for Humanity Magyarország, szakpolitikai munkatárs

Hivatkozások:

1. Dr. Horváth Miklós – Dr. Horváth Áron – Székely Judit – Dr. Csoknyai Tamás: A jogszabályi változások következményei a lakóépületek energetikai besorolására; Magyar Épületgépészet, LXXIII. évfolyam, 2024/11-12. szám