A magyarországi lakáspolitikai eszköztár a rendszerváltás óta nélkülözi a hosszú távú kiszámíthatóságot, nem szerveződik egységes rendszerbe. Ebben 2023–2024-ben sem történt változás.

2024 októberében „gazdaságpolitikai akciótervet” jelentett be a kormány, melynek egyik pillére a megfizethető lakhatás lett. A tervezett tíz intézkedés többsége az első információk alapján nem a lakásszegénységben élőket célozza.

A lakáspolitika társadalmilag igazságossá tételére, a lakhatási szegénység mérséklésére a következőket javasoljuk:

• A lakhatási válság fogalma új elemként jelent meg a kormányzati kommunikációban 2024 őszén. Ezt pozitív fordulatnak tartjuk, mert ösztönözheti a kormányt a lakhatási válság jellemzőinek feltárására, a lakhatási szegénység rendszerszintű megoldására.
• Az új Európai Bizottság az első európai megfizethető lakhatásra vonatkozó terv elkészítését tűzte ki célul. Ezt kísérhetné az első magyar megfizethető lakhatásra vonatkozó terv, széles szakmai és társadalmi párbeszédben elkészítve.
• Amennyiben az európai uniós lakásügyi források bővülnek, azok felhasználásával csökkentendő a lakáspolitikai ráfordítások ciklikus ingadozása és növelendő a szociálisan célzott lakáskiadások aránya.
• A lakhatási szegénységben élőkre célzott támogatási programok kidolgozására van szükség, amely programok az energiaszegénységi szempontokat is figyelembe veszik.
• A lakhatási szegénység területi szempontjaira nagyobb figyelmet szükséges fordítani. A nagyvárosi térségek lakhatási problémáinak megoldására átfogó programot kell kidolgozni, és nem kívánatos a perifériákra való költözés lakáspolitikai ösztönzése.

Lakáspolitikai fejlemények

2024 őszén a kormánykommunikációban hangsúlyossá vált a megfizethető lakhatás témája. Pozitív fordulatnak tekintjük, hogy a kormány végre elkezdett a lakhatási válságról beszélni. A 2024 októberében bejelentett „gazdaságpolitikai akcióterv” egyik pillére lett a megfizethető lakhatás, tíz intézkedéssel. Az intézkedések az építőipar és a gazdasági növekedés fellendítését szolgálják (pl. az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások vagy a SZÉP-kártyára érkező béren kívüli juttatások lakáscélú felhasználása). A fiataloknak szóló lakásprogram vagy a budapesti felsőoktatási kollégiumi férőhelybővítés hatása a lakhatási szegénységre csak a részletek ismeretében jelezhető előre. Az akcióterv egyes elemei korábbi szakpolitikai eszközök folytatását tartalmazzák (pl. kedvezményes 5%-os lakásáfa, vidéki otthonfelújítási program). Az intézkedések részleteit a kézirat zárásakor még nem ismerjük.

A 2023–2024-es lakáspolitikai változások lakhatási szegénységgel való összefüggéseit az alábbi ábra mutatja be. A lakáspolitikai eszköztár átalakításai nem szolgálták a lakhatási szegénységben élőkre való pontosabb célzást és inkább rontották a lakhatási szegénységben élők helyzetét.

Családpolitikai lakástámogatások

A családpolitikai típusú lakástámogatásokat a kormány 2023-ban a költségvetés romló helyzete miatt erőteljesen visszavágta.

A CSOK (családi otthonteremtési kedvezmény) helyett újonnan bevezetett CSOK Plusz program a korábbiaknál magasabb összegű kamattámogatott (fix 3%-os) lakáshitel, amelyhez hitelelengedés kapcsolódik legalább két új gyermek megszületése esetén. A lakásszegénységben élő, gyermekvállalást tervező háztartások egy része nem, vagy nem a maximális összegig hitelképes. A falusi CSOK igénylési feltételei nem változtak, a támogatási összegek növelése viszont a lakásárak emelkedését eredményezheti a preferált kistelepüléseken. A babaváró hitel felvételének kritériumait módosították, így 2023-ban előrehozott kereslet jelent meg.

Új eladósodási kockázati csoportként jelentek meg a családtámogatásokhoz kötött gyermekvállalási feltételt nem teljesítő háztartások. A babaváró hiteleseknél 2026. július 1-ig meghosszabbították a gyermekvállalás teljesítésének határidejét, hogy a több mint tízezer érintett család ne kerüljön nehezebb helyzetbe. A CSOK-szerződések esetében a gyermekvállalás nemteljesítése szintén többezer háztartást érint.

A lakásfinanszírozáshoz kapcsolódó további beavatkozások

A változó kamatozású jelzáloghitelekre 2022-ben bevezetett kamatstopot a kormány 2024. december 31-ig meghosszabbította. A kamatstop zömmel olyan adósoknak kedvez, akiknek nem okozna nehézséget a megemelt törlesztőrészletek megfizetése, így az eszköz társadalmilag igazságtalan.

A kedvezményes, 5%-os lakásáfa 2016 óta része a lakáspolitikai eszköztárnak, és legalább 2026 végéig fenn is marad. Az újlakásvásárlás a tehetősebbek számára elérhetőbb, így az eszköz nem könnyíti érdemben a kevésbé tehetősek lakásvásárlását.

A lakásfinanszírozás forrásbővítését szolgálja a 2024 őszén bejelentett gazdaságpolitikai akcióterv néhány eszköze, így az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélra való felhasználása 2025-ben vagy a bankoktól kért 5%-os lakáshitel-kamatplafon. Az eszközök elsődlegesen nem a lakhatás megfizethetőségének javítását szolgálják.

Új otthonfelújítási és lakossági energetikai programok

2024. július 1-től elindult az új otthonfelújítási támogatási program, amely 20 ezer 1990 előtt épült családi ház energiahatékony felújítására adhat lehetőséget. A támogatási összeg maximum 7 millió Ft, amely vissza nem térítendő támogatásból és kamatmentes hitelből áll. A lakhatási szegénységben élők hozzáférését segíti néhány megoldás (pl. a háztartási jövedelem figyelembevétele és a közvetlen kivitelezői finanszírozás), viszont a lakhatási szegénységben élők egy része számára nem hozzáférhető a program, mert a tulajdonukban levő családi ház állapota nem felel meg a pályázati feltételeknek, vagy mert a háztartás nem hitelképes. A Habitat for Humanity Magyarország szakmai álláspontja szerint a program nem célozza az energiaszegény háztartásokat.

Semmilyen szociális célzást nem tartalmaz a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervből finanszírozott, 2024-ben indult Napenergia Plusz Program, amelyből napelemes és energiatárolós rendszereket építhetnek ki a pályázó háztartások.

Nagyberuházásokhoz kapcsolódó kiszorítási folyamatok

A kiemelt kormányzati beruházásokhoz kapcsolódóan felerősödtek a lakossági kiszorítási folyamatok, amikor a beruházások megvalósítása során háztartások veszítik el a lakhatásukat, vagy a beruházó nem gondoskodik a kiszoruló háztartások megfelelő elhelyezéséről.

Budapesten a Rákosrendező rozsdaövezeti területén a MÁV szolgálati lakásaiban élőket szorították ki. Budapest-Józsefvárosban több helyszínen (Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusfejlesztése, Pázmány Campus) a lakosság kiszorításával fenyegető állami beruházások előkészítése zajlik. A debreceni repülőtér fejlesztése során Szepes városrészben szorulhatnak ki helyi lakosok a növekvő zajterhelés miatt.

Kiszolgáltatott lakhatási helyzetű csoportok

A kormány több, kiszolgáltatott lakhatási helyzetű csoport támogatásától fordult el 2023–2024-ben.

Az ukrajnai menekültek lakhatásának támogatásából jórészt kivonult az állam a lakhatási támogatásokhoz való hozzáférés szigorításával. 2024. augusztus 20-tól elhelyezés kizárólag a kormánybiztos által meghatározott, „háború sújtotta területeken” lakóhellyel rendelkezők számára biztosítható, legfeljebb egy hónap időtartamra vagy a menedékesként történő elismerésig. A szigorítás nyomán két-háromezer főt fenyegetett lakhatásának elvesztése. Az ukrajnai menekültek lakhatásának hosszú távú megoldásában nem vesz részt az állam, sem anyagi forrással, sem más beavatkozásokkal.

Nem rendeződött a recski kőbányából lezúdult 2023. júniusi sárlavina károsultjainak lakhatása; a kormány visszavonta az 500 millió Ft-os támogatást a helyzet megoldására. A károsultak lakhatását az MR Közösségi Lakásalap Nkft. próbálja megoldani.

Költségvetési kiadások

A kézirat zárásakor a 2023. évi zárszámadást ismerjük, a 2024-es költségvetési kiadások alakulásáról kevés információval rendelkezünk. A 2025. évi költségvetési törvényjavaslatot 2024 novemberében nyújtja be a kormány a parlamentnek.

A „lakástámogatások” költségvetési cím

A „lakástámogatások” költségvetési cím tartalmazza a kormány legjelentősebb lakáspolitikai eszközeinek kiadásait, például a családi otthonteremtési kedvezményt vagy a lakáshitelek kamattámogatását. Ezek az eszközök szociálisan nem célzottak, az akadálymentesítési támogatást kivéve. 2023-ban az otthonfelújítási támogatás megszüntetésével a lakástámogatások költségvetési címen elszámolt kiadások erőteljesen csökkentek, és ez a csökkenés a következő években is folytatódik. Lakástámogatásra reálértéken annyit költ most a központi állam, mint a 2010-es évek közepén a CSOK elindulása előtt és mint az első Orbán-kormány (1998–2002) idején – ez a három időszak a lakástámogatások három mélypontja a rendszerváltás után.

A lakhatási célú költségvetési kiadások részletesen

A lakhatási célú költségvetési kiadások részletes összesítését a korábbi évekhez hasonlóan a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslatok fejezeti köteteinek feldolgozásával készítettük el. A kiadási tételeket a lakhatási jelentésben megszokott nagyobb csoportokba vontuk össze.

A lakhatási célú költségvetési kiadások több mint 90%-a szociálisan nem célzott. Az arány az utóbbi években néhány százalékponttal javult, a nem célzott támogatások jogosultsági feltételeinek szigorításával és nagyobb kiadásokkal járó eszközök (pl. az otthonfelújítási támogatás) kivezetésével. A szövegben a továbbiakban a folyó áras adatokat mutatjuk be, a fenti ábra viszont változatlan áras adatokat tartalmaz.

• Köztulajdonú lakások bővítésére, fenntartására és felújítására lényegében nem költ a központi állam. Az önkormányzati lakásállomány felújítására a városi önkormányzatok 2023-ban 15,2 milliárd Ft-ot fordítottak. Az önkormányzati lakásrendszerből csökkenő állomány mellett rendszerszintű forráskivonás történik.
• Lakástulajdonhoz kapcsolódó szociálisan célzott támogatások lényegében nem léteznek. A gyermekvédelmi lakásalap (2023-ban 1,3 milliárd Ft) a célcsoport lakhatását nem tudja megoldani. A mozgássérült személyek által igénybe vehető akadálymentesítési támogatás költségvetési kiadásai reálértéken a rendszerváltás utáni mélypontra zuhantak 2023-ra (71,6 millió Ft).
• Lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatásokra 2023-ban 639,6 milliárd Ft-ot fordított az állam, 2024-re pedig 393,5 milliárd Ft-ot terveztek. 2023-ban az otthonfelújítási támogatás volt a csoportban a legnagyobb kiadással járó eszköz (245,7 milliárd Ft). Ezt követte a családi otthonteremtési kedvezmény (73,6 milliárd Ft), a babaváró támogatások gyerekszületés utáni elengedése (58,3 milliárd Ft). Az emelkedő kamatkörnyezetben a lakáspolitikai eszközökhöz kapcsolódó kamattámogatások kiadásai növekedtek: 2023-ban a babaváró hitel kamattámogatása 112,4 milliárd Ft, a CSOK-hitelek kamattámogatása 40,3 milliárd Ft kiadást eredményezett.
• A lakossági energiaköltségek támogatása soron a lakossági fogyasztókhoz közvetlenül eljutó energiatámogatásokat szerepeltettük a hosszú távú áttekintésünkben. Ilyen támogatásra a 2000-es évek közepén volt utoljára példa. A lakossági rezsivédelem kiadásai nehezen beazonosíthatóak, ezért nem szerepeltettük az ábrán.
• A lakhatási költségek szociálisan célzott támogatásai között a települési támogatásra fordított kiadások 2020 és 2023 között reálértéken negyedével csökkentek. A szociális tüzelőanyag-támogatás pályázati kerete 2019 óta változatlan, 5 milliárd Ft, ami nem fedezi az igényeket.
• A pénzintézetek lakhatási eszközökkel kapcsolatos támogatásai a jogszabályi változások miatt csökkentek.

Az összefoglaló ábrán nem szerepeltettünk lakhatási célt szolgáló, de a fenti kategóriákba nem besorolható tételeket, valamint olyanokat, amelyek ráfordítási összege a zárszámadásokból nem rekonstruálható. Ezeket, valamint a rezsivédelemre fordított költségvetési kiadások részletesebb elemzését a fejezet PDF-ben letölthető hosszú változata tartalmazza.