Hermann Sipos Dávid Günther vagyok, kommunikációs szakemberként dolgozom Budapesten. Régóta foglalkoztat, hogyan bánik egy társadalom a legkiszolgáltatottabb tagjaival. Azokkal az idősekkel, akik aktív éveikben dolgoztak, építettek, és hozzájárultak mindahhoz, amit ma természetesnek veszünk, mégis egyre nehezebb körülmények között élnek.

Egy olyan problémára szeretném felhívni a figyelmet, amely ott van körülöttünk, mégis szinte láthatatlan. Ott van a szomszédban, a lépcsőházban, az utcán. Magyarországon emberek százezrei élnek olyan lakásokban, amelyek mára súlyosan leromlott állapotba kerültek. Beázó tetők, korszerűtlen fűtés, veszélyes elektromos hálózatok és elhasználódott berendezések között telnek a mindennapok. Sok idős embernek nincs lehetősége arra, hogy ezeket a problémákat megoldja, sokan szégyellik, ha segítséget kell kérniük. Az otthon így nem biztonságot ad, hanem folyamatos bizonytalanságot és félelmet, és sok esetben nemcsak az ott élőknek, hanem a teljes lakóközösségnek is kockázatot jelent.

Számomra ez az ügy a méltóságról szól. Arról, hogy senkinek ne kelljen idős korára méltatlan körülmények közé szorulnia. A kampányom célja, hogy láthatóvá tegyem ezeket a történeteket, és valódi segítséget mozgósítsak. Hiszek abban, hogy közös erővel nemcsak otthonokat lehet rendbe tenni, hanem vissza lehet adni az emberek biztonságérzetét és nyugalmát is.