Botrányosra sikeresedett kilakoltatástól volt hangos a sajtó a múlt héten. Az érintett családról kiderült, hogy körözött bűnöző is van köztük, ami talán sokakat megnyugtatott: ilyen szörnyűség, bizonyára csak rossz emberekkel történhet. Ez azonban nem igaz. Az elhúzódó válság miatt hazánkban egyre több család lakhatási helyzete válik bizonytalanná. És nemcsak a legszegényebbeké, hanem egyre inkább az alsó-középosztálybelieké is.
A keresetek reálértéke 3,4%-kal csökkent, a foglalkoztatottak aránya továbbra is az egyik legalacsonyabb Európában, 475 ezer ember keresett állást 2012 végén. Hazánk lakosságának 17%-a, 1,7 millió ember él szegénységben (300 ezerrel többen mint 2009-ben), a szegénység és társadalmi kirekesztettség veszélyében élők aránya 31%. Vagyis több mint 3 millió embert veszélyeztet az elszegényedés.
A fentiek miatt egyre kevesebben tudják kifizetni a lakhatás költségeit, a rezsit, a lakbért, a közös költséget. A magyar családok közel egyharmadának gondot jelent ez. Több százezren vannak, akiknek a be nem fizetett számlák miatt bizonytalanná vált a lakhatása. Ahogy legutóbbi országjelentésünkben is megírtuk: százezer fölött van azoknak a családoknak a száma, akik több mint három hónapja nem tudják fizetni a lakáshitelt. 170 ezernél is több család tartozik több mint egy éve a közműszolgáltatóknak, azok a családok pedig, akik három hónapon túli rezsitartozást halmoztak fel, négyszázezernél is többen vannak.
A felgyűlt rezsitartozások miatt először kizárják a szolgáltatásból az érintett családokat, majd kényszerértékesítésre jelölik ki az otthonukat. A felhalmozott lakáshitel tartozások miatt 2012 végéig 13.600 lakás kényszerértékesítése történt meg. A villamos energia szolgáltatásból 37 ezer családot, a gázszolgáltatásból több mint 100 ezer családot zártak ki.
A megfizethetőségi problémák tehát családok százezreinek létét teszik bizonytalanná. Többségük számára sem a rezsicsökkentés, sem az árfolyamgát nem jelent segítséget. A rezsihátralékosokat segítő adósságkezelési szolgáltatáshoz pedig csak nagyon korlátozottan férhetnek hozzá, hiszen szolgáltatásnyújtási kötelezettsége kizárólag a fővárosi kerületi önkormányzatoknak, illetve a negyvenezernél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatoknak van. Vagyis az adósságkezelés a települések alig több mint 5 százalékában elérhető, és nem tartoznak közéjük azok a kis települések, ahol a súlyos anyagi gondokkal küzdő családok többsége él. Tavaly alig 20 000 háztartás vehette igénybe ezt a szolgáltatást, ami az eladósodott családok számához képest elenyésző. A 2012-ben életbe lépett jogszabályi szigorítások következtében akár harmadával is csökkenhetett a kedvezményezettek száma.
