Gyors segítségnyújtási programmal és szociális lakásügynökség indításával lép fel a Habitat for Humanity Magyarország, valamint az Utcáról Lakásba! Egyesület a lakhatási szegénység ellen. A Habitat programja azon gyermekes családoknak segít leginkább az önkéntesek munkájára alapozva, akiknél a lakás állapota lehetetlenné teszi, hogy otthonként lehessen azt használni. Az Utcáról Lakásba! Egyesület pedig szeretné az üres álló, kihasználatlan lakásokat – megfelelő garanciák mellett – bérbe adni, ezzel nem csak a rászoruló családoknak segítenének, hanem a tulajdonosokat is jövedelemhez juttatnák.
Ma Magyarországon mintegy 2-3 millió embert érint valamilyen formában a lakásszegénység. A hajléktalanság mellett ide sorolják azokat, akik megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi, illetve jogi szempontból az átlagosnál rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben élnek. Mivel a lakhatási válságon hosszú távon már egy egységes fővárosi lakáspolitika is sokat enyhítene, a Habitat for Humanity Magyarország, az Utcáról Lakásba! Egyesület a programjaik elindítása mellett, a Városkutatás Kft. és az Erste Bank Hungary Zrt. támogatásával szakmai egyeztető fórumra hívta a budapesti önkormányzatokat. A Budapesti Lakhatási Fórum, illetve a tervezett további egyeztetések célja, hogy a következő hónapokban közös javaslatcsomag, egy olyan budapesti lakhatási minimum szülessen, amelyben az önkormányzati szereplők és a szakmai civil szervezetek együtt nyújtanak megoldásokat a lakhatási válság enyhítésére.
„A Habitat rengeteg olyan megkeresést kap, amelyek azonnali beavatkozást igényelnének. Gyakran a családoknak egy baleset vagy valamilyen káresemény miatt gyors segítségre lenne szükségük lakhatásuk megnyugtató rendezéséhez. A Támasz program azért jött létre, hogy ezekre a krízishelyzetekre választ tudjunk nyújtani.” – ismertette a projektet Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója. A Támasz programban elsősorban olyan gyerekes családok kaphatnak segítséget, akiknél a (saját vagy önkormányzati tulajdonú) lakás műszaki állapota veszélyezteti, esetleg el is lehetetleníti a rendeltetésszerű, azaz méltó, biztonságos otthonként való használatot. A program során legalább 16 család kap támogatást összesen 8 millió forint értékben. A támogatás formája az adott család szükségleteihez igazodik, jelentheti például nyílászárók cseréjét, tisztasági festést, szigetelést, építőanyag, bútor vagy háztartási eszköz vásárlását, építőipari szakember munkadíjának fedezését, vagy önkéntes szakmunka szervezését és koordinálását.
Az önkéntességnek és a közösségi összefogásnak, ami a Habitat egyik alapértéke, a Támasz programban is kiemelt szerep jut. A közvetlen segítségnyújtás mellett a Habitat szeretne egy olyan önkéntes szakember-hálózatot is kiépíteni, amely a segítségkérések beérkezésekor gyorsan mozgósítható. A Habitat ehhez folyamatosan várja szakemberek jelentkezését a programba.
„A magyarországi lakhatási válság egyik legsúlyosabb eleme, hogy az önkormányzati lakások aránya országosan alig éri el a 2 százalékot. Ebből is látszik, hogy a lakhatási válság megoldásához szükség van új lehetőségek kidolgozására, amelyek nem csak a szűkös önkormányzati lakásállományra támaszkodnak” – hívta fel a figyelmet Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület munkatársa. A válság kezelésére az önkormányzati állományon kívüli, üresen álló, magántulajdonú lakásokat is be lehet vonni, ha azokat házkezelőségbe szervezik, és kedvezményes bérleti díjért, szociális bérlakásként adják bérbe rászorulóknak. Mindeközben a tulajdonosok felé garanciát kell vállalni az ingatlanok fenntartására és állagmegőrzésére, illetve igény szerint a felújításra is megállapodást kell kötni.
A kis értékű, vagy nehezen kiadható lakással rendelkező tulajdonosoknak, vagy külföldön élőknek is érdemes lakásügynökség kezelésére bízni az ingatlanjukat, főleg abban az esetben, ha a kiadással járó feladatokat máshogy nem tudják megoldani. Így ahelyett, hogy az ingatlanjuk üresen állna, némi bevételre tehetnek szert, miközben a lakhatási válság enyhítésében is részt vesznek az együttműködéssel, segíthetnek egy rászoruló családot. A bérbeadónak nem lesz gondja a fenntartással, kezeléssel és a kiadással.
Ezen az elven működik az Utcáról Lakásba! Egyesület szociális lakásügynöksége, amelyet a Lakhatást Most! Alapítvánnyal indított. A lakásügynökség akár a piaci ár feléért, harmadáért ad bérbe lakásokat rászoruló családoknak Az induláshoz az alapítvány három lakását bízta a Lakhatást Most! Lakásügynökségre, s a kínálat mostanra további három magántulajdonú lakással és két mobilházzal egészült ki. Az Erste Bank által támogatott programban további magántulajdonosok, önkormányzati partnerek vagy befektetők bekapcsolódását várják. A cél, hogy minél kevesebb üresen álló, kihasználatlan lakás legyen Magyarországon, és minél több olyan embernek legyen stabil lakhatása, akinek a lakáspiacon lévő albérletárak kifizetése gondot okozna.
“A projekt finanszírozása mellett az Erste Bank tervezi, hogy “izomerővel” is részt vesz a szervezetek munájának támogatásában. A pénzintézet munkatársai nem egyszer ragadtak már festőecsetet, kalapácsot, vagy éppen ásót és lapátot, és segítették önkéntes munkával több, társadalmilag hasznos kezdeményezés megvalósítását.” – mondta el Szalay Orsolya, az Erste Bank Hungary Social Banking területének vezetője. Hozzátette: a 200 éve alapított Erste indulása óta a jólét elősegítéséért dolgozik, a bankcsoport célja, hogy a növekedés mindenkinél érezhető legyen. Ennek érdekében az Erste Social Banking területe változatos partnerekkel működik együtt, és biztosít támogatást a társadalmilag hasznos vállalkozások működéséhez, illetve megvalósításához a finanszírozástól kezdve, a mentoráláson át, a képzésig.
Az Erste Social Banking Magyarországon eddig mintegy 3 millió euró értékben helyezett ki hitelt 24 ügyfelének, és a hatástanulmányok szerint 73 új munkahely létrehozása mellett összesen 570 állás megőrzésében jelentett segítséget. Az elmúlt években a social banking keretében közel ezer ember kapott segítséget, mentorálást vagy oktatást pénzügyei kezeléséhez, amelynek eredményeként – a felmérés szerint – az érintettek 72 százaléka került közelebb céljai megvalósításához. A nyilatkozatok szerint a magyar social banking ügyfeleinek 55 százaléka került jobb gazdasági helyzetbe a korábbinál, 48 százalékának sikerült kiterjeszteni kapcsolati hálóját, és közel a felük állt készen arra, hogy új projektet vagy szolgáltatást indítson el a fejlődése érdekében.
