A 2013-as World Habitat Díj 10 döntőse közül már bemutattunk egyet. Ezúttal az indiai nyomornegyedekben élő családok lakhatási körülményeit jobbító programmal ismerkedhetnek meg olvasóink.
Az indiai nagyvárosokban a legalacsonyabb jövedelmű családok többsége nyomornegyedekben él, sárból, műanyagból épült, nádfedéllel, lemezekkel borított bódékban. Tovább súlyosbítja helyzetüket az infrastruktúra – ivóvíz, szennyvízelvezetés, hulladékgyűjtés, utak – teljes hiánya. Létük bizonytalanságát a váratlan és erőszakos kilakoltatások mellett az is fokozza, hogy házaikat ideiglenesnek tekintik, így nem tartozik hozzájuk tulajdonjog sem.
Odisha állam India legszegényebb tartománya. A városokban, szegénységben élők aránya a teljes lakosság 42 százaléka. Éppen ezért alakult meg itt a több szervezetet felölelő Odisha Szövetség, hogy a térség súlyos lakhatási problémáin enyhítsen. Programjuk azt a társadalmi réteget célozza, amelyik a jövedelmi piramis alsó harmadába tartozik. Ők a városi nyomornegyedek lakói.
A program részeként lakhatási célú megtakarításokra ösztönzik a lakosságot. A közösség tagjainak részvételével kutatásokat végeztek, amelyek aztán a kormányzat nyomornegyedek fejlesztésére kialakított programjának alapjául szolgáltak.
15 év és rengeteg tárgyalás után a kormányzat is belátta, hogy a nyomornegyedek lakóinak biztosítani kell az alapvető emberi és lakhatási jogokat. Ma már a kormányzat is részt vesz a nyomornegyedek felszámolásában, a méltó lakhatási körülmények kialakításában.
A lakhatási célú megtakarításoknak, kormányzati és üzleti támogatásoknak köszönhetően javult a telelepek közművekkel való ellátottsága, szennyvízcsatorna- és ivóvízhálózat épült ki, közösségi WC-ket építettek. 60 modell házat építettek, másik 400 pedig éppen épül. 5000 családnak javultak így a lakhatási körülményei, de a következő években még 80 ezer családot érinthet a program.
A közösség tagjait arra ösztönzik, hogy maguk is javítsanak életkörülményeiken, ehhez a rendelkezésükre bocsátják a megfelelő ismereteket. Az építkezések során pedig szem előtt tartják a környezetvédelmi szempontokat, környezetbarát és újrahasznosított anyagokból építkeznek. Az építkezéseket helyi szakemberek irányítják és bonyolítják, így a projekt a helyi munkaerőpiacra is jó hatással van.
Magyarországon is találunk az indiai nyomornegyedekéhez hasonló körülményeket, méghozzá a szegénytelepeken. A legfrissebb adatok szerint 823 településen és 10 fővárosi kerületben találhatók olyan szegénytelepek, ahol romos házakban, zsúfoltan, közszolgáltatásoktól, közlekedési, oktatási lehetőségektől távol élnek emberek. Összesen 300 ezer ember él ilyen körülmények között, azaz a lakosság 3 százaléka. A telepek 16%-ára nem jut el a vezetékes víz, 77 telepen még közkút sincsen, 118 telepen pedig nincs közvilágítás. Magyarországon még nem született átfogó kormányzati program a telepen élők életkörülményeinek javításáért és a társadalomból való kirekesztettségük megszüntetéséért.
További információ az indiai projektről: itt.
