A több mint fél millió devizahiteles családnak majdnem a fele nem tudja fizetni a törlesztő részleteket. Közülük 117 ezer család halmozott fel 90 napon túli tartozást, másik 115 ezer családdal pedig felmondták a hitelező bankok szerződéseiket, így őket már a végrehajtás fenyegeti. A kormányzati intézkedések a devizahitelesek közül épp a legnehezebb helyzetben lévő családokat nem érik el, hiszen a végtörlesztés vagy az árfolyamgát a magasabb jövedelműeket segíti, míg az Eszközkezelő és az Ócsai szociális lakásépítési program csak nagyon kevés családot ér el. A kormány tárgyalási mandátumot adott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, ami arról szól, hogy ki kell vezetni a lakáscélú devizahitel intézményét a magyar pénzügyi rendszerből. Mielőtt megismernénk az új javaslatokat, összefoglaltuk röviden, hogy kiket érint a probléma, és az eddigi intézkedések milyen eredményre vezettek.
2008-ban kezdődő pénzügyi válság a devizahitellel rendelkező háztartások helyzetét nehezítette meg a leglátványosabban. A forint árfolyamok svájci frankkal, japán jennel és euróval szembeni esése, valamint a kamatok növekedése miatt a devizahitellel rendelkezők törlesztési terhei radikálisan emelkedtek. A probléma társadalmi súlyosságát növelte, hogy 2008-ban több mint egymillió devizahitel-szerződés volt érvényben, és a növekvő munkanélküliség a hátralékos adósok számát jelentős mértékben növelte. A devizahitelesek megmentése a politika egyik központi kérdésévé vált. De kik is a devizahitelesek és hányan kerültek bajba?
A legfrissebb adatok szerint mintegy 560 ezer magyar rendelkezett devizában nyújtott jelzáloghitellel. Többségük a rendesen törlesztők közé tartozik, vagyis nem estek 90 napot meghaladó késedelembe. Persze lehetséges, hogy ennél rövidebb idejű késésük van, és az is elképzelhető, hogy csak nagy nehézségek árán tudnak rendszeresen törleszteni.
2013 első negyedévében már 117 ezer olyan család volt, akik több mint 90 napos tartozást halmoztak fel. További 115 ezer családdal már felmondták a hitelező bankok szerződéseiket, így őket a végrehajtás fenyegeti. A részletfizetési lehetőségeket természetesen egyértelműen meghatározza a jövedelem, hazánk lakosságának legszegényebb tizedében a hitelesek 40%-a halmozott fel elmaradást, míg a leggazdagabbaknak csak 6%-a. A munka elvesztése ez egyik legnagyobb kockázata a nemfizetésnek: a kereső nélküli háztartások majd harmada nem tudta fizetni lakáshitelét. A nagyobb családok nagyobb bajban vannak, míg a gyermektelen háztartásoknak csak 15%-a került elmaradásba, addig a három vagy annál több gyermeket nevelőknek már majd harmada.
A kormányzati intézkedések nem csupán a rászoruló, fizetési nehézséggel küzdő devizahitelesek megsegítését célozták eddig, hanem általában a devizahitelek felszámolását, forinthitellé konvertálását is. 2008 után számos kormányzati kísérlet és elképzelés született, de lényegében három programnak volt (illetve van) jelentősebb hatása: a végtörlesztésnek, a Nemzeti Eszközkezelő programjának és az árfolyamgátnak.
A 2011-ben indított végtörlesztés elsősorban a jobb módú, devizahitellel rendelkező családoknak adott lehetőséget arra, hogy hiteleiktől megszabaduljanak, hisz ők rendelkeztek a megfelelő tőkével ahhoz, hogy a teljes összeget visszafizessék. 170 ezer család szabadult meg így a megnövekedett és kiszámíthatatlanná váló hitelterhétől, kétharmaduk véglegesen.
A bajba került hitelesek megmentése érdekében kidolgozott programcsomag egyik fontos eleme volt a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. létrehozása, annak érdekében, hogy a leginkább rászoruló, deviza és forintalapú jelzálogkölcsönnel rendelkező hiteladósok számára segítséget nyújtson. A program lényege, hogy a hiteladós lemond az ingatlan tulajdonjogáról, és bérlőként otthonában maradhat, miután az állam megvásárolja a felajánlott ingatlant és a hitelező elengedi a hiteladós fennmaradó tartozását. Az Eszközkezelő 2012 végéig 8 ezer, 2013 végéig összesen 15 ezer, 2014 év végéig pedig összesen 25 ezer ingatlant tervez megvásárolni.
Az árfolyamrögzítés (vagy „árfolyamgát”) programba első körben 2012 végéig léphettek be azok a még teljesítő deviza-jelzáloghitel adósok, akik 2017-ig rögzített árfolyamon törleszthetik hitelüket (180 HUF/CHF; 250 HUF/EUR; 2,5 HUF/JPY). A programba való belépés végső határideje 2013. május 31. volt. Azonban jelenleg is a parlament előtt van egy javaslat, ami a 2013. május 31-i határidő kiterjesztését indítványozza.
A konstrukció szerint a tényleges árfolyamon és a rögzített árfolyamon számolt törlesztési különbözet kamatrészét az állam és a bank megosztva állják, a tőkerészt az adósnak nyújtott gyűjtőszámla-hitelből finanszírozzák. Bár az adósok így transzfert kapnak az államtól illetve a banktól anélkül, hogy bármilyen jogukról le kellene mondaniuk, a bonyolult konstrukció miatt a vártnál lassabban haladt a hiteladósok belépése, ezért annak határidejét a kormányzat folyamatosan meghosszabbította. 2013 áprilisában még mindig csak a devizahitelesek harmada – körülbelül 130 ezer fő – lépett be a rendszerbe, annak ellenére, hogy a konstrukció valamennyi adós számára kedvező, és a belépésre való bíztatás a kormányzati kommunikáció állandó és egyre hangsúlyosabb része.
A legnehezebb helyzetben lévő hiteleseket segíti a kilakoltatási kvóta, amely alapján a 90 napon túl késedelmes jelzálog-hitelesek ingatlanjainak maximum 2%-a árverezhető el az adott negyedévben. Ez strukturális megoldást ugyan nem jelent, de megakadályozza a tömeges kilakoltatást, így időt ad a fenntartható megoldás kidolgozására. Így is 2011 óta több mint 20 000 végrehajtás indult el.
Összefoglalva tehát a devizahitelesek közül a legnehezebb helyzetben lévő családokat az intézkedések nem érték el, hiszen a végtörlesztés vagy az árfolyamgát a kevésbé rossz helyzetben lévőket segíti, míg az Eszközkezelő és az Ócsai szociális lakásépítési program csak nagyon kevés családot ér el.
Vajon ha lett volna 2008-ban elegendő szociális bérlakás ezek a családok belevágtak volna-e a lakáshitelbe? A szociális bérlakás rendszer bővítése ma is lehetőséget adna az alacsonyabb jövedelmű családoknak is, hogy tartós megoldást találjanak a biztonságos lakhatásra.
Koltai Luca, a Habitat for Humanity Magyarország lakáspolitikai szakértője
