A Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. nemrég egy konferencián mutatta be a Közösségi Bérlakás-rendszer bevezetését célzó javaslatait, kiépítésének modelljét. A konferencián résztvevő szakpolitikusok, kutatók, szakértők egyetértettek abban, hogy a magántulajdonú, nem hasznosított lakások felhasználásával több tízezer család lakhatási gondjain lehetne hosszútávon enyhíteni. A modell motorjaiként működő Szociális Lakásügynökségek hatékonyan közvetíthetnének a lakhatási szegénységgel küzdő családok és a lakástulajdonosok között. A rendszer országos bevezetéséhez jogszabályi változásokra is szükség lesz. Ám a már működő, hasonló modelleket működtető önkormányzatok és civil szervezetek már most is arról számoltak be, hogy eredményesen hangolták össze a bérlők és tulajdonosok igényeit, akik bizalommal fordultak a Szociális Lakásügynökségként működő szervezethez.
A Városkutatás Kft. és a Habitat for Humanity Magyarország az elmúlt félévben kidolgozta egy olyan közösségi bérlakásrendszer modelljét, mely kiszámíthatóvá és fenntarthatóvá tenné a szociális célú bérlakás szektort, valamint a lakástulajdonosok és a bérlők kockázatait is jelentősen csökkentené. A modell szerint a nem hasznosított magánlakások szociális célra való felhasználásával, Szociális Lakásügynökségek létrehozásával több tízezer család lakhatási gondjait lehetne enyhíteni.
A Szociális lakásügynökségek – egy innovatív lakáspolitikai megoldás című konferencián kutatók, lakhatási szakértők és szakpolitikusok vitatták meg a közösségi bérlakásrendszer modelljét és lakáspolitikai javaslatainak főbb elemeit. Az új típusú Szociális Lakásügynökségek modelljének bemutatását követően a jelenlevők kerekasztal beszélgetéseken tárgyalták meg a bevezetéssel kapcsolatos véleményeiket, kérdéseiket, osztották meg eddigi tapasztalataikat.
A kerekasztal beszélgetés során Csillag Tamás a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vezérigazgatója és Dr. Nagy Gyula a Magyar Jelzálogban Egyesület elnöke arról számoltak be, hogy munkájuk során nap mint nap találkoznak a lakhatási szegénység komoly problémáival, fogalmával. Ám az ehhez vezető problémák kezelésére olyan együttműködésekre, jogszabályi változásokra, és kölcsönösen előnyös program létrehozására van szükség, amely segítségével a mai megoldásoknál olcsóbban és gyorsabban, a magántulajdonú, nem hasznosított lakások felhasználásával több tízezer család lakhatási gondjain lehetne hosszútávon enyhíteni.
A Szociális Lakásügynökségek segítenének a lakástulajdonosok és a lakhatási problémákkal küzdők közti kapcsolat felvételében, a nem hasznosított lakások rendszerbe való becsatornázásában, vélte Csillag Tamás. Ezen felül arról nyilatkozott, hogy a szociális lakásügynökség modellben kigondolt központi irányító szervezet (Nemzeti Lakástársaság) számára felvázolt feladatokat könnyen el tudja képzelni a Nemzeti Eszközkezelő munkájának keretei között, hiszen ehhez hasonló feladatokkal már most is foglalkoznak. Misetics Bálint szociálpolitikus szerint egy olyan programra van szükség, amely hosszútávon fenntartható, amely nagyobb támogatottságot élvez úgy, hogy különös figyelmet fordít a köz-, a politikai és gazdasági érdekekre is.
A konferencia során Dr. Károlyi Ákos Szombathely Megyei Jogú Város aljegyzője és Dr. Svircevic-Bognár Ágota a kecskeméti Polgármesteri Hivatal Vagyon és Lakásgazdálkodási Osztályának Lakás Csoport vezetője számoltak be a Szociális Lakásügynökségek gyakorlatban való alkalmazásának tapasztalatairól. Dr. Károlyi Ákos arról számolt be, hogy a szombathelyi önkormányzati modellben a Szociális Lakásügynökségek közvetítő szerepet töltenek be, a lakástulajdonosok közvetlenül az önkormányzatot keresik fel. A lakásokat állapotfelmérés után nyilvántartásba veszik, majd pályázati eljárás során szociális szempontrendszer alapján választják ki a megfelelő bérlőket.
Dr. Svircevic-Bognár Ágota és Dr. Károlyi Ákos egyaránt azt nyilatkozták, hogy nagy szükség és igény mutatkozik a nem hasznosított magántulajdonú lakások szociális célra való felhasználására, továbbá a lakástulajdonosok és bérlők is bizalommal fordulnak az önkormányzatokhoz, a szociális lakásügynökségekhez. Ezt a szombathelyi lakosok körében készített felmérés is alátámasztja, mondta Dr. Károlyi Ákos.
Az önkormányzatok és különböző szociális területen működő nonprofit szervezetek által létrehozott szociális lakásügynökségek fontos szerepet töltenek be a tulajdonosok és bérlők közötti megbízható közvetítésben. A kerekasztal beszélgetések során Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke és Nyitrai Imre, a Baptista Szeretetszolgálat Szociális Intézményfenntartó Központjának vezetője többször említést tett a lakásbérlés folyamatában nélkülözhetetlen bizalom meglétéről mind a tulajdonosok mind a bérlők részéről, amelyet a Szociális Lakásügynökségek a különböző kockázatok átvállalásával, a folyamatos bevétel és a lakásminőség megőrzésének garantálásával, lakbértámogatás és adókedvezmény biztosításával segítenek elő, így biztonságossá és megbízhatóvá válik a lakásbérlés folyamata.
A konferencia résztvevői egyaránt egyetértettek abban, hogy a Szociális Lakásügynökségre épülő modell működési feltételeinek megteremtéséhez szükség volna egy új lakástörvény megalkotására is, amelynek kidolgozását egy kísérleti program tapasztalatai segítenék. A modellt kidolgozó két szervezet, a Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. javasolta a kísérleti program elindítását. A 3 évig tartó kísérleti programban olyan önkormányzatok és nonprofit szervezetek vennének részt, akik a modell kidolgozásában is együttműködtek.
