A szegénységben élő családok eladósodottságának enyhítésére keresett megoldást az a szakmai workshop, melyet a Habitat for Humanity Magyarország és a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége (NCKKSZSZ) tartott nemrég Budapesten. A két szervezet egy Nógrád megyei kistelepülés, Mátraverebély mélyszegénységben élő lakosságának problémáin keresztül igyekszik felmérni a családok eladósodásának okait, és szakértőkkel közösen megtalálni azokat a rendszerszintű megoldásokat, melyek országosan is segíthetnek a probléma kezelésében.
A Habitat és az NCKKSZSZ idén augusztusban hozta létre az adósságkezelési kerekasztalt Mátraverebélyen, melyben a település helyi vezetői, civil szervezetek és kormányzati szakértők dolgoznak közösen. A munka során már működő, adósságkezelési gyakorlatokat is megismerhettek a résztvevők. Ez volt az adósságkezelési workshop egyik témája is, ahol bemutatkozott a Máltai Szeretetszolgálat Hitel-S programja és a Bagázs Egyesület Jogklinika programja is. Mindkét program a személyes jelenléten, a személyre szabott problémakezelésen alapszik. Mindkét szervezet segítséget nyújt a közművállalatokkal való tárgyalások során, hiszen már néhány beszélgetés, a megoldás iránti elkötelezettség javít az adósságot felhalmozók pozícióján, és segít elindulni az adósságból kivezető úton.
A problémát jól ismerő civil szervezetek szerint a legsúlyosabb problémát az áramhasználat okozza. A szegregált telepeken élők nagyobb részénél már kikapcsolták az áramot. Az adósság rendezését, az áram visszakötését pedig több tényező is nehezíti: az épületek rendezetlen tulajdon viszonyai, a közművállalatokkal való tárgyalás nehézségei, és az indokolatlanul magas ügyintézési költségek (késedelmi kamat, visszakapcsolási díj stb.), melyek az amúgy is magas tőketartozásokat tovább súlyosbítják.
A kistelepüléseken élőket a munkahelyek és a tömegközlekedés hiánya szinte béklyóba köti. Számukra a közmunka sem segít enyhíteni az adósságcsapdát. Sokan épp azért nem vállalják, mert a bejelentett munkahely és a legális bér rögtön maga után vonja a különböző tartozások levonását keresetükből. A közmunka ezen felül elvágja a munkavállalókat a valódi munkaerő piaci lehetőségektől .
Berki Judit szociálpolitikus, a NCKKSZSZ vezetője a mátraverebélyi helyzeten keresztül rávilágított arra, hogy korántsem elég, ha csak a 40 ezer fő feletti településeken indulnak adósságkezelési programok. Hiszen a mélyszegénység épp olyan kistelepüléseken koncentrálódik, ahol a munkahelyek hiánya tovább gyengíti az adósságcsapdából való kilépés esélyeit.
A kicsiben már működő megoldásokról beszélve Major Gábor, a Máltai Szeretetszolgálat munkatársa elmondta, hogy az adósságrendezés során egyszerre több dolgot kell kezelni. Az eladósodottság mögött sokszor információhiány, a helyzet rendezéséhez szükséges tudás és készségek hiánya áll. Ezt a fogyasztó és szolgáltató közötti asszimetrikus viszonyt kell kiegyensúlyozni akár azzal, hogy az adós helyett egy közvetítő lép be az egyeztetési folyamatba. A cél mindenképpen egy win-win szituáció létrehozása,hiszen egyrészről csökken a fogyasztó adóssága és kiszolgáltatottsága, másrészről csökken a szolgáltató kinnlevősége, és a behajtás költségei is.
Kovács Krisztina, a Bagázs Egyesület képviselője fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra is, hogy az adósságkezelésnek fenntarthatónak kell lennie. Vagyis jó, ha a közművállalatokkal folytatott sikeres tárgyalási folyamat, majd a törlesztés elkezdése mellett az adósságot felhalmozóknak lehetősége nyílik jövedelem szerzésre, kiegészítésre is. Ennek érdekében Bagon például kiskert program indult, mely kiegészül élelmiszer feldolgozással is. A bagi nők főzőtanfolyamon vehettek részt, és már kaptak sikeres megbízást esküvői vendéglátás megszervezésére. Lehetőség lenne a folytatásra a munkaügyi központokkal való szorosabb együttműködés, a munkavállalás elősegítése a szegregált telepeken élők számára.
Farkas Zsombor, a Gyerekesély Egyesület munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy az adósságrendezést már gyerekkorban el lehetne kezdeni. A Biztos Kezdet Gyerekházak jó terepei lehetnének annak, hogy a gyerekek és szüleik számára is pénzügyi, gazdálkodási ismereteket adjunk át. De fontos lenne beemelni a pénzügyi tudatosságra nevelést a közoktatásba, és megerősíteni a felnőttoktatásban is.
Szekér András, a Habitat for Humanity igazgatója szerint a támogatási rendszer áthangolására is szükség lenne úgy, hogy a családok ne kerüljenek adósságcsapdába. A Habitat többször is elmondta, hogy a meglévő támogatási rendszerek nem adnak valódi segítséget a nélkülöző családok számára. A lakásfenntartási támogatás ugyan sokakat elér, de alacsony összege miatt nem képes megállítani a súlyos eladósodást. Míg az adósságkezelési szolgáltatás épp azokon a kistelepüléseken nem elérhető, ahol a legjobban koncentrálódik a szegénység. A lakhatás megfizethetőségét segítené a szociális bérlakásrendszer újragondolása, kibővítése is. Továbbá üdvös lenne, ha a Komplex telep-programoknak és más mélyszegénységben élők helyzetén javító uniós projekteknek is részévé válna az adósságkezelés. A politikai diskurzus része volt, ám elhalt a magáncsőd bevezetésének gondolata – emlékeztetett Szekér András. Ez a megoldás a súlyosan eladósodott családok sorsát tudná konszolidálni ahelyett, hogy hatósági eljárások végeredményeként otthonukat, vagyontárgyaikat elveszítve magát a családot is a szétesés veszélyeztetné.
A Habitat for Humanity Magyarország és a NCKKSZSZ a workshop és a Mátraverebélyen működő adósságrendezési kerekasztal tapasztalatait arra kívánja felhasználni, hogy országosan is működő, rendszerszintű megoldásokra tegyen javaslatot a döntéshozók felé.
