fbpx

Gondolatok az adósságkezelési szolgáltatás megszüntetésével kapcsolatban

2015. február 26.

A 2015. évi költségvetési törvény elfogadásával az Országgyűlés az adósságcsökkentési támogatás 2015. március 1-jével történő megszüntetéséről döntött. Ezen időponton túl az önkormányzatok saját hatáskörükben dönthetik el, folyósítanak-e segélyt a lakhatási problémákkal küzdő háztartásoknak. A támogatásban eddig rendszeresen részesülő 10 463 szegény háztartás egy fontos támogatástól esik el.

 

Adatok az adósságkezelési szolgáltatásról

  •  Az adósságkezelési szolgáltatás számos országban nyújt hatékony segítséget a korábban kezelhetetlen adósságokat felhalmozó lakosoknak és a nehezen behajtható követelésekkel rendelkező szolgáltatóknak, bankoknak egyaránt.
  •  Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból (amely egy pénzbeli segítség) és adósságkezelési tanácsadásból (amely jellemzően egyéni tanácsadás melyet szociális szakember végez) állt.
  •  2013-ban 10 463 fő vette igénybe a szolgáltatást hazánkban, összesen 1 120 millió forintjába került az államnak és az önkormányzatoknak (azaz 1 milliárdjába került a központi költségvetésnek). Az átlagos támogatási összeg 107 ezer forint volt.
  •  Az utóbbi években az energia- és gázártámogatások megszűnésével, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a szociális segély csökkenésével egy jelentős eszköz volt tízezer háztartás adósságának kezelésében.
  •  Az adósságkezelési szoláltatásért folyamodó háztartások majdnem felében az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimumnál (28 500 Ft) alacsonyabb volt.
  •  Az adósságkezelési szolgáltatás a jelentős közmű-, közösköltség-, lakbér-, és lakáshitel-hátralékot felhalmozó háztartások támogatását szolgálta.
  •  A jogosultsági feltételeket az önkormányzatok rendeletben szabályozták.

o   A jövedelemhatár nem lehetett magasabb a nyugdíjminimum 150%-ánál (2014-ben 42 750 Ft)(egyedül élő esetén 200%-ánál, 57000 Ft).

o   Azok kérhették, akiknek legalább 6 havi fizetési elmaradással és 50 ezer forint adóssággal rendelkeztek, vagy akinél kikapcsolták a szolgáltatást.

  •  A támogatás 90%-át az állam, 10%-át az önkormányzatok állták. Az adósság legfeljebb 75%-a volt fedezhető a támogatásból, 25% önrészt a támogatottnak kellett előteremtenie. A támogatás mértéke legfeljebb 300 ezer forint, lakáshiteleknél 600 ezer forint lehetett.
  • 40 ezer fő lakosságszám alatti településeken a támogatás nem volt kötelezően folyósítandó.
  •  Az adósságkezelési szolgáltatás mellé lakásfenntartási támogatást is kaptak a rászorulók.
  •  A támogatás legfeljebb 18 hónapra (+6 hónap hosszabbítás) folyósítható, ezután 24 hónapig nem volt folyósítható.
  •  A támogatás feltétele volt, hogy az adós fizesse számláit, törlessze tartozását és részt vegyen az önkormányzat által nyújtott adósságkezelési tanácsadásban, melynek keretében az önkormányzat munkatársa rendszeresen ellenőrizheti a háztartás gazdálkodását.

 

A támogatás megszüntetésének várható következményei

  •  A szolgáltatás megszüntetése helyett annak kiterjesztésére, továbbgondolására lett volna szükség, mivel Magyarországon a támogatás meglétével együtt is
  •  2013 júniusában 941 ezer fogyasztó volt 30 napnál hosszabb idejű lemaradásban villamosenergia-számlájával, 646 ezer fogyasztó földgáz-számlájával, és 176 ezer felhasználó távhő-számlájával;
  • a szegénységi küszöb alatt élők 55,6 %-a rendelkezik rezsi hátralékkal; az egyéb segélyformák megszüntetésével a szegény lakosság adósságai várhatóan hatalmas mértékben nőni fognak.
  • A támogatást nem készpénzben folyósították a jogosultaknak, hanem közvetlenül a szolgáltatóknak utalták a tartozás törlesztésére, így várhatóan számottevően nőni fog a szegény lakosság adóssága a közműszolgáltatók felé.
  •  Adósságkezelési szoláltatás nyújtásáról ezentúl az önkormányzat a saját hatáskörében dönt, ami a támogatást esetlegessé teszi.
  •  A segélyek és az adók kivetésének önkormányzati hatáskörbe utalásával egyre nagyobb lesz az egyenlőtlenség a jobb és rosszabb anyagi helyzetű önkormányzatok által nyújtott támogatások mértéke között. Várhatóan pont azoknak az önkormányzatoknak nem áll módjukban adósságkezelési szolgáltatást nyújtani, ahol a legtöbb igény jelentkezik.
  • Az adósságkezelés megszűnésével a hátralékok drasztikus megemelkedésére lehet számítani
  • A közműcégeknek jelentős mértékű, nehezen behajtható követelése keletkezik.
  • A segítségben nem részesített háztartásokat a kilakoltatás veszélye fenyegeti. Szociális bérlakás-rendszer híján a szülők könnyen hajléktalanná válhatnak, a gyerekek állami gondozásba kerülhetnek.
  • Az önkormányzat által opcionálisan nyújtható segély még jobban növeli az önkormányzatok érdekeltségét a szegénység területükről való kiszorításában, ezzel is fokozva a szegregációt.
  • A támogatás helyi hatáskörbe utalásával a rászorulókat kiszolgáltatja a helyi hatalmi viszonyoknak.

 

A megszüntetés indokolatlansága

  •  A támogatás megszüntetését a költségvetés tervezésekor a kiadások visszafogására hivatkozva fogadta el a parlament. Az ellátás 1 milliárd forinttal terhelte meg az állami költségvetést, mely tétel a támogatás jelentőségéhez képest elenyésző.
  •  A szegény lakosok adósságai nem csökkentek olyan mértékben, hogy az indokolná a támogatás megszüntetését.
  •  A közmunka jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy a szegény háztartások eladósodását megelőzze, a rászorulóknak megfelelő jövedelmet biztosítson. A közmunkában részt vevők a korábban segélyként megkapott összegért kötelesek munkát végezni. Ezen túlmenően a szegény lakosság állandó foglalkoztatása, a közfoglalkoztatásban részt vevők munkaerőpiaci elhelyezkedési rátája alacsony, ezért az abból származó jövedelem esetleges.

 

Javasolt beavatkozások az adósságkezelés területén

  • A támogatás elérhetővé tétele kevesebb, mint 40 ezer fő lakosságszámú településeken is.
  • Az adósságkezelés megkezdése 50 ezer forint alatti tartozás esetén is.
  • A lakástámogatási rendszer, az adósságkezelés és a magáncsőd egymásra épülő rendszerének kiépítése.
  • Szolgáltatókkal együttműködés az adósságok egy részének elengedésében.
  • Adósságkezelési tanácsadók képzése és a szolgáltatás elérhetőségének biztosítása hátrányos helyzetű kistelepüléseken is.
  • Pénzügyi, háztartásgazdálkodási ismeretek terjesztése a lakosság körében.

 

Budapest, 2015.02.24.

 

További információk

www.habitat.hu

[email protected]

Sajtóinformációk: Rozsnyai-Porpáczy Anett, [email protected] e-mail címen vagy a +36-205-762612-es telefonszámon.

 

 

Kapcsolódó cikkek