A magáncsőd intézményének bevezetése pozitív lépés lenne a Habitat for Humanity Magyarország szerint, de csak akkor, ha az megfelelő szabályozással, más adósságrendezési és lakástámogatási eszközök párhuzamos biztosításával történik. Az intézkedésről egyelőre csak sajtónyilatkozatok alapján lehet információt szerezni, ezért a Habitat szorgalmazza, hogy a szélesebb körű társadalmi és szakmai egyeztetés érdekében a tervezet részleteit, illetve a törvényjavaslat szövegét minél hamarabb hozzák nyilvánosságra, és kezdjenek érdemi konzultációt az érintettekkel, és a szakmai- és civil szervezetekkel.
A szegények is rendezhessék adósságaikat
A magyar lakosság jelentős részét érinti az eladósodottság és a magáncsőd intézménye egy részüknek lehetőséget adhat az adósságok részletekben való, a fizetőképességhez alkalmazkodó rendezésére, és akár az adósság egy részének elengedésére is. Ez a jótékony hatás azonban csak úgy valósulhat meg, ha a magáncsőd eljárásban nem kizárólag középosztálybeli vagy jobb helyzetű adósok vehetnek részt, ahogy azt egyébként a közelmúltbeli politikusi nyilatkozatok sejtetik. Szervezetünk álláspontja szerint bármiféle adósságrendezést szolgáló intézkedés bevezetésének csak akkor van értelme, ha az hozzáférhető az adósok minél szélesebb rétegének. Különösen az alacsony jövedelmű és rossz vagyoni helyzetben lévő csoportok számára, akiket az elmúlt időszak szociálpolitikai intézkedései, például a normatív lakásfenntartási támogatás eltörlése károsan érintett. Fontos, hogy az új intézmény ne csak a lakáshitelesekre vonatkozzon, hanem a közműtartozásokat felhalmozókra (akik egyébként az eladósodottak döntő többségét teszik ki), illetve a más adóssággal rendelkezőkre is. További lényeges szempont, hogy a magáncsődben résztvevők számára garantált legyen, hogy az eljárás alatt nem veszíthetik el lakhatásukat.
A magáncsőd megoldás lehet – de önmagában nem elég
Erika 6 gyereket nevelve özvegyült meg és a fővárosból vidékre költözött édesanyjához. A szülői ház kibővítéséhez svájci frank alapú kölcsönt vett fel, de az építkezés egy részét még így is hitelkártyájából volt kénytelen finanszírozni. Erika idősek napköziotthonában dolgozik, ebből az egy keresetből a család fenntartásán túl a hitel- és rezsi tartozásait már nem tudta rendezni. Adósságspirálba került, amikor szabadfelhasználású, magas kamatozású hitelt vett fel, hogy az adósságát rendezni tudja. Habár a két idősebb fia dolgozik és be tudnak segíteni a hitelek törlesztésébe, de a havi megélhetési költségeiket így is nagyon nehéz kigazdálkodniuk. A kormány által előkészített, a nyilvánosságban megjelent információk szerint főleg a középosztályt célzó magáncsőd-intézkedés azonban Erikáék számára minden bizonnyal nem lenne elérhető adósságainak rendezéséhez, mert nincs mozgósítható vagyonuk. Ha korábban lett volna lehetőségük adósságrendezésre vagy magáncsődeljárást igénybe venni, ma nem lennének ilyen nehéz helyzetben.
„A magáncsőd bevezetése önmagában nem elég, nem oldja meg az eladósodottsági válságot. Elengedhetetlen, hogy a magáncsődben résztvevők és az abból kiszoruló szegényebb adósok számára is elérhetőek legyenek más adósságrendezési, és a lakhatási költségeket enyhítő eszközök.” – jelentette ki Szekér András, a Habitat igazgatója.
A Habitat szerint ilyen eszköz lehet az egész országra kiterjedő, az adósságok kialakulását tanácsadással, adósságcsökkentési támogatással és a túlfogyasztást mérséklő intézkedésekkel megakadályozó adósságkezelési program, valamint a rászoruló családokat célzó, megfelelő normatív lakásfenntartási támogatás nélkül a magáncsőd nem tudja hatékonyan kezelni a lakosság lakhatási célú eladósodottságát. A normatív lakásfenntartási támogatást és az államilag támogatott adósságkezelési szolgáltatást egyébként pont idén március 1-vel szüntették meg.
Jó példa a szomszédban
Az adósságkezelési szolgáltatás kifejezetten a legrászorultabb lakosságot célzó egyszeri adósságrendezési intézkedéssel kiegészülve egyfajta szegényeket célzó magáncsődként működhetne. A Horvátországban már bevezetett intézkedés a szegény lakosságnak a közüzemi szolgáltatók, bankok, telefontársaságok és önkormányzatok felé fennálló, a jövőben egyébként is vélhetően nehezen vagy egyáltalán nem behajtható, nagymértékű adósságának egy részét engedik el a hitelezők a kormánnyal kötött megállapodás értelmében. A horvát törvény szerint minden 100 ezer forintnál alacsonyabb havi jövedelemmel rendelkező személynek elengedik az adósságát: a bankok 400 ezer forintig, az állami tulajdonú cégek pedig 1 millió forintig. A fennmaradó adósság törlesztéséhez állami adósságkezelési tanácsadást és adósságcsökkentési támogatást nyújtva sikerrel lenne csökkenthető a szegény lakosság eladósodottsága.
Mindannyian csak nyernénk
A nagymértékű eladósodottságnak az adósok, különösen a legszegényebb adósok, és a hitelezők érdekeit is figyelembe vevő, több intézkedést tartalmazó, átfogó kezelése az állam és a szélesebb társadalom érdeke is. Az állam felelőssége, hogy átfogó lakáspolitikai intézkedésekkel megelőzze, hogy még többen az utcára, gyermekeik pedig állami gondozásba kerüljenek, és hogy a több millió lakásszegénységben, bizonytalan vagy rossz lakhatási körülmények között élő ember helyzete javuljon.
További információért kérem, forduljon hozzám:
Rozsnyai-Porpáczy Anett
+36-20-576-2612
