A Habitat for Humanity Magyarország üdvözli a magáncsődről szóló javaslat parlament elé terjesztését, de fontosnak tartja, hogy abban erősebb garancia legyen az adós lakhatásának megtartására és érdekeinek védelmére. A lakhatási szegénység ellen küzdő szervezet szerint enyhíteni kell a vagyoni és jövedelmi belépési feltételeken, és az intézménynek a bevezetéstől fogva nyitottnak kellene lennie mindenféle adós előtt, hogy ne csak a lakáshiteleseknek legyen elérhető. A Habitat arra is felhívja a figyelmet, hogy a magáncsőd önmagában nem elégséges eszköz az eladósodottság felszámolására: szükség van más adósságrendezési lehetőségekre, és célzott lakhatási támogatásra egy komplex lakáspolitikai koncepció részeként.
Még idén legyen elérhető mindenféle adósság rendezésére
A Habitat for Humanity Magyarország üdvözli, hogy sokéves várakozás után beterjesztették a parlament elé a természetes személyek adósságrendezéséről szóló, azaz ismertebb nevén a magáncsőd-törvényt. Ezt az intézményt már számos európai országban sikeresen alkalmazzák az adósságcsapda enyhítésére.
A KDNP frakciója szerdán nyújtotta be az erről szóló törvényjavaslatot, amelynek pozitívuma, hogy szigorú feltételek teljesítése és többéves együttműködés után, valamint jelentős anyagi áldozatvállalás mellett a sikeresen teljesítő adós a folyamat végén tartozásának akár 55%-a alól is mentesítést kaphat. Ez nem csak bizonyos adósoknak, de a hitelezőknek is kedvez, hisz ezen adósságok nagy része valószínűleg egyébként behajthatatlan lenne. Fontos az is, hogy a csődeljárást mindenféle adósság (tehát nem csak lakáshitel) kezelésére igénybe lehet majd venni, de a Habitat szükségesnek tartaná, hogy erre már rögtön a bevezetéstől lehetőséget adjanak, ne csak 2016 őszétől.
A törvényjavaslat kockázatai
A magyarországi adósságválság kezelésének egyik fontos eszköze lehet egy jól tervezett magáncsőd, azonban ebben a formájában és önmagában ez valószínűleg nem lesz elég a krízis érdemi enyhítésére. Ez a magáncsőd ugyanis csak a bajba jutott lakosság egy részének jelenthet megoldást. Az előírt magas vagyoni és jövedelmi belépési küszöb (a tartozás minimum felére vagyoni, illetve jövedelmi fedezettel kell rendelkezni) kizárja a rosszabb anyagi helyzetben lévő vagy kedvezőtlenebb hitelszerkezettel rendelkező adósokat (köztük a devizahitelesek egy részét is, akiket a jogszabály alapvetően megcéloz), akik más adósságrendezési lehetőség hiányában segítség nélkül maradhatnak.
„Jelentős kockázatnak tartjuk, hogy a jogszabálytervezet nem tartalmaz megfelelő garanciát a csődeljárást igénybe vevő adósok érdekeinek képviseletére, lakhatásának biztosítására.” – nyilatkozta Szekér András a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója. A törvényjavaslat ugyan meghatározott feltételek mellett – ún. „zálogtárgy-elkülönítéssel” – az adósok egy körének lehetőséget ad a lakóingatlanjuk biztosítására, vagy arra, hogy azt kisebb méretűre cseréljék, azonban nem határozza meg, milyen paraméterekkel rendelkező ingatlan fogadható el a törvény által hivatkozott „méltányolható lakásigényként”. Előállhat olyan helyzet is az adósságtörlesztés során, hogy csak akkor garantált a lakhatásra használt ingatlan megtartása, ha az adós például kiskorúval, vagy 70 év feletti, vagy súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő emberrel lakik egy háztartásban. Ha ezek nem állnak fenn, akár már három hónap után is értékesíthetik az adósságtörlesztésbe vont ingatlant, akkor is, ha az adósnak nincs hova mennie.
Összességében nagy probléma az információhiány. A törvényjavaslat elkészítésekor elmaradt az érdemi társadalmi és civil szervezeti egyeztetés, még most sem ismerjük a háttérszámításokat és a hatástanulmányokat, egy sor lényeges részletet és szabályt pedig majd csak a később megalkotásra kerülő rendeletekben határoznak meg (pl. az adós vagyontárgyainak az adós, vagy családi vagyonfelügyelő által történő értékesítésének részletes szabályait).
Átfogó adósságrendezésre van szükség
Hosszú távon a lakáshitelesek, de a jóval szélesebb rétegeket érintő lakhatási eladósodottság problémáját is csak átfogó, más szociális területekkel összehangolt országos lakáspolitikával lehet megoldani. Ennek része lehet egy jobban működő, az adósok érdekeinek védelmét és lakhatásának megtartását erősebben garantáló magáncsőd intézmény is. Önmagában a magáncsőd azonban még a legjobb feltételekkel sem képes mindenkinek segíteni, a lakhatási krízist hatékonyan megoldani. Ezért a Habitat hangsúlyozza, hogy ezt csak más – az alacsonyabb tartozással, illetve a rosszabb vagyoni és jövedelmi feltételek esetén is igénybe vehető – adósságrendezési lehetőségekkel kell kiegészíteni, amely már a tartozás felhalmozások elején megelőzheti az adósságspirál kialakulását. Az adósságrendezés különböző eszközei mellett pedig elengedhetetlen lenne a rászorulók számára célzott lakhatási támogatás bevezetése egy komplex lakáspolitikai koncepció részeként.
további információk:
Rozsnyai-Porpáczy Anett
0620 576 2612