Vajon vannak közös pontok a chicagói utcákon élő hajléktalan veteránok, a Delhi utcáin riksáikban alvóknak vagy az újpesti erdők kunyhólakóinak helyzetében?
Igen: valamennyien megérdemlik, hogy otthonuk legyen. Biztonságos, megfizethető, ahova jó hazaérkezni.
Ez a hit mozgatta a június első napjaiban megtartott, első globális hajléktalanságról szóló, a chicagói Institute of Global Homelesness által létrehozott konferencia résztvevőit is, amelyre a Habitat for Humanity Magyarország munkatársát is meghívták. Közel 20 országban ismerhettük meg a hajléktalan emberek helyzetét, kormányzati és segítő szervezetek által lebonyolított programokat.
Egyre több ember alszik világszerte az utcán
A hajléktalanok száma világszerte növekszik, a fejlett országok lakhatási politikáinak elégtelensége, a fejlődő országokban zajló felgyorsult urbanizáció egyre több embert kényszerít a világ utcáira. A probléma mégsem kap megfelelő figyelmet” mondta Kat Johnson az Institute of Global Homelesnes vezetője „Itt az idő, hogy változtassunk ezen.” Az intézet közös alapot és lehetőségeket teremt arra, hogy azok az emberek, aki világszerte a hajléktalanság megszüntetésért küzdenek tapasztalatokat és erőt meríthessenek egymás munkájából.
Nagy megtiszteltetés számunkra hogy a Habitat for Humanity meghívást kapott erre az eseményre és hogy a magyar Habitat szervezet szakembere képviselhette a globális szervezetet. Elismerés ez számunkra, és megerősíti, hogy jól döntöttünk, amikor programot indítottunk, hogy a budapesti kunyhókban élő embereket segítünk lakhatáshoz.
Érdemes megismerni egymás jó gyakorlatait
Az Egyesült Államok pár évvel ezelőtt elhatározta, hogy teljesen megszünteti a veteránok hajléktalanságát 2016 közepére, akik az egyik legnagyobb csoport az utcán élők közt. Több városban indultak az elmúlt években olyan programok, amelyek végett vetettek az utcai hajléktalanságnak (a legismertebb talán Utah és Houston). Így a konferencia egyik legfontosabb része a New Yorki „Housing First” modell gyakorlatait mutatta be. A konferencia résztvevőinek sokszínűsége lehetővé tette, hogy e programot is szélesebb körben vitassuk. Vajon ami jól működik az USA, Kanada vagy Dánia jóléti államaiban az megvalósítható-e Magyarországon, Kínában vagy Kenyában?
A konferencián bemutatásra került az ENSZ és az Egyesült Államok kormánya által is méltatott „100 000 Otthon” című kampány is, amelyhez 186 amerikai közösség csatlakozott és négy év alatt 105 580 hajléktalan embert juttattak otthonhoz. A kampány a közös cél érdekében platformot teremtett az elkötelezett városok és községek számára, annak érdekében, hogy meglévő erőforrásaikkal minél több hajléktalan embert juttassanak lakásba.
“A hajléktalanság globális probléma, de nem reménytelen, hogy megoldjuk!”
A konferencia egy nemzetközi mozgalom alapja lehet, amely közös fellépéssel hívja fel a figyelmet a világon a hajléktalanság problémájára. E mozgalom ajánlásokat fogalmaz meg az ENSZ lakhatási világkonferenciája, a Habitat III (2016) számára.
Ahogy az egyik főszónok Louise Casey, a Egyesült Királyság “Krízisben Lévő Családok” Programjának vezetője fogalmazott: A hajléktalanság globális probléma, de nem reménytelen, hogy megoldjuk. A szakemberek, akik eljöttek Chicagóba olyan erőt és hitet képviselnek, amely változást hozhat. Valamennyien tartozunk ezzel azoknak, akiknek nincs otthonuk. A hajléktalanság ellen küzdő szakembereknek, kutatóknak és civil szervezeteknek fel kell emelniük hangjukat, hogy képviseljék a hajléktalanságban élőket.
