Mónika három beteg gyermekkel került az utcára. Évek óta átmeneti szállókon élnek, miközben gyermekelhelyezési perben küzd fiáért és két lányáért.
Egy válással kezdődött minden
Mónika férjével és gyermekeikkel bérlakásban éltek, de nem tudták fizetni a bérleti díjat. A nehézségek a házasságot is megviselték, és Mónika hiába próbálta menteni a kapcsolatot, már három éve külön élnek a gyerekek apjától. Ebben a nehéz időszakban volt, hogy 4 hónapon keresztül csak GYES-ből éltek, miközben a gyerekek különleges diétája miatt az étkezés is nagyon sokba kerül, nem beszélve a gyógyszerek áráról.
Egy ritka betegséggel is meg kell küzdeniük
Vidéki átmeneti otthonból Budapestre, egy speciális iskolába járnak a tartósan beteg gyerekek, a nagyok már az intézmény foglalkoztató részébe. Nagyfiú már elmúlt húsz éves, de a későn diagnosztizált betegség miatt súlyosan károsodott az idegrendszere. A nagyobb és a kisebb lányt is ugyanez a betegség sújtja, de szerencsére náluk már korábban felismerték a ritka emésztési rendellenességet, ezért ők szellemileg kevésbé károsodtak. Sajnos a betegség sok szövődménnyel jár, így több szakorvoshoz kell járniuk felülvizsgálatra. Az állapotuk a szigorú diétával fenntartható, de a szemük sajnos így is romlik, pár évente műtétre van szükség.
Erőt merít a gyerekekből
Egyedülálló anyaként három beteg gyermekkel még biztos anyagi háttérrel is nehéz, de otthontalanul igazán erőt próbáló. Mónika és a gyerekek egymás szeretetéből erőt merítve mégis megbirkóznak a mindennapokkal. „Nekem a gyerekeim a legfontosabbak és próbálom nem elhagyni magam.”- mondja Mónika, aki minden reggel négy órakor kel, hogy reggel elő tudja készíteni a gyógyszereket. A gyerekek is csak fél 5-ig lustálkodhatnak, mert 6-kor már indul a HÉV, és az iskolába több mint egy órán át tart az út. Az édesanyjuk délután háromkor megy a gyerekekért az iskolába, mikor visszaérnek a szállóra, akkor főz, mos, takarít, majd a másnapi étel csomagolása van hátra, amit a gyerekek magukkal visznek. Az esti gyógyszerek beadása után, 9-10 óra körül kerülnek ágyba.
Valódi otthonba költözhetnek
A Habitat for Humanity segítségével Mónika és a gyerekek végre saját otthonhoz jutnak: egy üresen álló, zuglói szociális bérlakást újítanak fel számukra önkéntesek bevonásával. „Én is dolgoztam az építkezésen” – meséli lelkesen Mónika. „Kapartuk a falat, szedtük le a fűrészporos tapétát, aztán gletteltünk és festettünk.” A lakásban újak lesznek a villanyvezetékek, az ajtók és az ablakok is. A megfizethető szociális bérlakás nemcsak biztos otthont, de lehetőséget is ad az előrelépésre. „Ha beköltözünk, szeretnék 4 órás munkát vállalni. Miközben a gyerekek iskolában lesznek, én dolgozhatnék a szupermarketben, ami egy metrómegállóra van a lakástól.” – mondja Mónika, aki most végre tervezheti a jövőt. A gyerekek is lehetőséget fognak kapni egy kicsivel nagyobb önállóságra: „A lányoknak készül egy galéria, ahol külön aludhatnak. Így lesz egy kis saját terük is.”
Idén összesen négy, üresen álló önkormányzati lakást újít fel a Habitat a Második Esély programja keretében, a Saint-Gobain Initiatives Alapítvány támogatásával, a Szociális és Rehabilitációs Alapítvánnyal, Zugló- és a XV. kerület önkormányzataival partnerségben és önkéntesek segítségével. Mónikáékon kívül még sok családnak és egyedülálló anyának lenne szüksége szociális bérlakásra. Ezt a helyzetet csak egy igazságos lakáspolitika, és sok megfizethető bérlakás kialakítása oldatja meg.
