A hazai lakosság majdnem tíz százaléka nem tudja kifűteni az otthonát, sokan szeméttel kénytelenek tüzelni és a legtöbb érintett pedig a társadalom peremére szorul.
A napokban Brüsszelben zajló energiahatékonysággal és az energiaszegénység visszaszorításával foglalkozó régiós Habitat konferenciához kapcsolódva összeállításunkban a hazai helyzettel és a lehetséges megoldásokkal foglalkozunk.
Kép forrása: Indafotó
Mi az energiaszegénység?
Egy háztartást akkor energiaszegény, hogyha nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek egy meghatározott százalékánál többet költ energiaszámláira, írtja az Európai Unión belül használatos definíció.
Az Eurostat legfrissebb, 2016-os számai alapján 9,2%-ra, nagyjából 904 ezerre becsülhető az olyan háztartásokban élők száma, ahol az előző évben előfordult, hogy nem tudták megfelelően kifűteni a lakásukat. A szegénységi küszöb alatt élők* között 22,7% ez az arány, tehát csaknem negyedük ilyen háztartásban él, összesen nagyjából 325 ezer ember.
Mivel azonban ezek az adatok egy önbevallásra épülő kutatásból érkeztek, fontos látni, hogy kulturális különbségek is befolyásolhatják az eredményeket, pl. az eltérő hőérzet és az otthonok irreálisan magasra fűtése. Egy másik aspektusból, a jövedelem és energiakiadások viszonyát vizsgálva például egészen más eredményt kaphatunk. Angol minta alapján azok a háztartások energiaszegénynek, amelyek jövedelmük 34%-ánál többet fordítanak energiaköltségekre. Ez a hazai háztartások 8-10%-át, vagyis 300-380 ezer embert érintő probléma volt 2011-ben egy, az Energiaklub által készített tanulmány alapján. A szervezet szerint, hogyha azokat a háztartásokat vesszük energiaszegénynek ahol átlag (20%) feletti az energiakiadások aránya, akkor a háztartások 37-40 százaléka tartozik ide, vagyis kb. 1,4-1,5 millió háztartás.
Az érintett háztartások egyébként községekben, a családi házas, illetve falusias környékeken, és a családi házban lakók közül kerülnek. Az egy fős és nyugdíjas, illetve munkanélküli családtagot magába foglaló háztartások pedig nagyobb arányban vannak jelen az energiaszegény háztartások között.
Mit jelent a probléma?
“Kelet-Európában, ezen belül Magyarországon az energiaszegénység egészen rendkívüli helyzeteket jelenthet. A problémának leginkább kitett emberek rongyokkal, szeméttel fűtenek, sőt, az is előfordul, hogy kihűlnek saját lakásukban. Ezek azonban szélsőséges példák, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az energiaszegénység hozzájárul a társadalmi kizáráshoz is azáltal, hogy az energiaszegénységben élők nem tudnak részt venni az adott társadalomban elvárt, szokásos tevékenységekben sem.” – mondta el Kőszeghy Lea, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa.
Az energiaszegénység okai itthon elősorban a jövedelmi szegénység, a magas energiaárak, illetve a rossz energiahatékonyságú épületek, amelyekben ráadásul az eleve szegénységben élők nagyobb eséllyel is élnek.
Mivel maga a probléma is több szakpolitika határán van: szociálpolitika, lakáspolitika, energiapolitika – ezért nehéz jó szakpolitikai válaszokat adni rá, a megoldási javaslatok szektorközi gondolkodást, tervezést, megvalósítást igényelne. A Habitat for Humanity álláspontja szerint Magyarországon az elmúlt években kifejezetten romlott a szakpolitikai „környezet”. A megfizethetőség javítását célzó támogatási rendszer átalakításával, (központi lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás megszüntetése, helyi „települési támogatások” bevezetése…stb.) kevesebb, bizonytalanabb támogatásra van lehetőség, mint korábban, ami nem segít a jelenlegi helyzeten.
Mi a megoldás?
“Az energiaszegénység csökkentésére komplex szemléletű programot kell kialakítani, amelyben a támogatási rendszer átalakítása mellett az energiafelhasználás hatékonyságát javító beavatkozások, és az energiafelhasználás mennyiségét csökkentő intézkedések is szerepet kell, hogy kapjanak, például az energia-megtakarítást célzó felújítások vagy akár az energiatudatosságot növelő képzések.
Az energiamegtakarítást célzó felújításokat elérhetővé kell tenni az alacsony jövedelmű háztartások számára is. – összegezte Kőszeghy Lea a Habitat for Humanity Magyarország álláspontját.
*szegénységi küszöb alatt élők: (itt) a háztartás egy főre eső jövedelme alacsonyabb a medián 60%-ánál
