A kiadásokat hosszú távon, átlagosan 5-10%-kal lehet csökkenteni tudatosabb energiafelhasználással. A mindennapi fogyasztási szokások megváltoztatása ugyanakkor nem megy segítség nélkül – derült ki az Energiaklub és a Habitat for Humanity közös sajtótájékoztatóján.
Az energiaszegénységnek nincs egységes, uniós szinten elfogadott meghatározása. Általában azokat a háztartásokat nevezzük energiaszegénynek, amelyek nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat, illetve ez jövedelmük egy meghatározott részénél többe kerül. Az Európai Unióban egyedül az Egyesült Királyság rendelkezik hivatalosan elfogadott definícióval: eszerint egy háztartás akkor tekinthető energiaszegénynek, ha szükséges energiaköltségei meghaladják a nemzeti átlagértéket, és ezzel a háztartás a hivatalos szegénységi küszöb alá kerül.
A KSH és az Energiaklub közös adatelemzése szerint a magyar háztartások 20%-a tekinthető energiaszegénynek. A probléma leginkább a gyermeket nevelő családokat és egyedülálló szülőket sújtja; az energiaszegénységgel érintett háztartások 42%-a gyermekes háztartás – ismertette Fülöp Orsolya, az Energiaklub elemző munkatársa.
Az érintett családok számára mutat megoldást az Energiaklub "Csekkcsökkentő" c. mintaprojektje, amelyet a Habitat for Humanity Magyarországgal és a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetével szoros együttműködésben valósított meg. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló program keretében összesen 265 háztartásba látogattak el energia-tanácsadók. Ennek megvalósításában az Energiaklub partnerei szociális területen működő szervezetek voltak. A tanácsadó munkatársak -köztük a Habitat építésvezetői – az alapos szakmai felkészítésnek köszönhetően, a lakók megismerése után a helyszínen egyedi, lakásra és családra „szabott”, egyszerű spórolási ötleteket tudtak adni. Ezen túlmenően egy közel 8000 Ft értékű energiatakarékossági csomagot (pl. kompakt fénycső, hőtükör-fólia) is kaptak.
"A Habitat tapasztalt építésvezetői 99 családnál jártak. A legtöbb esetben a fogyasztási szokásokat felmérő első kérdéssor után kiderült, hol lehet komolyabb megtakarításokat elérni. Volt, ahol a gyerek győzte meg a családot az energiatakarékosság fontosságáról. Máskor a szigorúan spórolós nagymamát sikerült ráébresztenünk arra, hogy még mindig vannak megtakarítási lehetőségei." – mesélt Szekér András, a Habitat for Humanity igazgatója a terepi tapasztalatokról.
A tanácsadást követően kiderült, hogy a háztartások 94%-a változtatott pozitívan az energiahasználati szokásain. A megfogadott jó tanácsoknak és a spórolást segítő kisebb eszközöknek hála a háztartásoknak lehetősége nyílik spórolni, és a megmaradt forrásokat visszaforgatni a mindennapi életükbe – tudtuk meg Király Zsuzsannától, a Csekkcsökkentő projekt vezetőjétől.
A kísérleti (pilot) projekt azt vizsgálta, hogy miként lehet hatékonyan segíteni a lecsúszó és rászoruló családokon, ily módon „másolható” mintával szolgál a szociális területen dolgozó szervezeteknek és önkormányzatoknak. A projekt során felhalmozódott tapasztalatokat az Energiaklub az „Útmutató csekkcsökkentőknek” című dokumentumban gyűjtötte össze.
