A Habitat for Humanity Magyarország és a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége által alapított Településfejlesztési Kerekasztal a párbeszéd és az együttműködés erősítését, a megoldások közös megtalálását tűzte ki célul. A település és a szociális intézmények vezetőinek, valamint a roma közösség képviselőinek bevonásával zajló beszélgetések több eredményt is hoztak. Közösségfejlesztő programok kezdődnek a településen, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását segítő korai fejlesztő és oktatási programok indulnak, és enyhülhetnek a lakhatási problémák is. A projekt tapasztalatait szakmai tanácskozáson vitatták meg a hazai és külföldi szakértők.
Magyarországon a roma népesség közel harmada lakik romos lakásokban vagy telepi körülmények között, közmű ellátás nélkül, s ötven százalékuk rendelkezik valamilyen közüzemi tartozással. Többségükben hátrányos helyzetű térségekben, szegregált településrészeken élnek. A magas munkanélküliség, az oktatáshoz való hozzáférés hiánya, a lakóhelyi szegregáció és a rossz lakáskörülmények olyan egymást súlyosbító problémák, amelyek tovább növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket és szinte lehetetlenné teszik a szegénységből való kitörést.
A Habitat for Humanity Magyarország szerint nagy szükség van a szegregátumokban élők kiszolgáltatottságának és kirekesztettségének csökkentésére, a párbeszéd erősítésére, működő közösségek létrehozására. A szervezet 2013 őszén indított programjának célja azt volt, hogy egy kiterjedt szegregátummal rendelkező településen olyan együttműködési formát hozzon létre a település életének szereplői között, mely módot ad a problémák azonosítására és a megoldások közös megtalálására. Ehhez egy roma érdekvédő szervezetet választott partnerként, amelynek jelentős tapasztalatai vannak a kisebbségi és lakhatási jogok érvényesítésében az adott térségben.
A Habitat for Humanity Magyarország a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetségével együtt Mátraverebélyen indította el programját. A 2000 fős Nógrád megyei településen a roma lakosság nagy része szegregátumban él, többségük szociális és lakáshelyzete igen rossz. A két civil szervezet a problémák azonosítása és a megoldási javaslatok kidolgozása érdekében Településfejlesztési Kerekasztalt hozott létre a településen, valamint egy kutatás keretében vizsgálta meg a lakhatási jogok érvényesülését és a roma lakosság lakhatási helyzetét Mátraverebélyen.
A Településfejlesztési Kerekasztal tagjai a roma közösség képviselői, az önkormányzat és a szociális intézményrendszer vezetői, az egyház és a civil szervezetek képviselői, valamint a projekt szakértői és kutatói voltak. A kerekasztal hét alkalommal tartott egész napos workshopot. A cél az volt, hogy közösen azonosítsák a helyi problémákat és dolgozzanak ki hatékony és fenntartható megoldásokat. A munka során feltérképezték a szociális ellátórendszer helyi működésének nehézségeit, és megbeszélték, hogyan lehetne jobban kihasználni a meglévő kapacitásokat.
A módszer sikeressége azon múlik, hogy a település vezetői, a szociális ellátórendszer és az érintett lakosság képviselői egyforma súllyal és elkötelezettséggel képviseltessék magukat a kerekasztal munkájában. A mátraverebélyi találkozók segítették a helyi döntéshozók, intézményvezetők, a szegregátum képviselői, valamint a civil szervezetek és szakemberek közötti információáramlást. A meghívott szakértők révén a csoport eddig nem ismert módszertanokat, jó gyakorlatokat ismerhetett meg, s közösen mérlegelhette azok bevezetésének lehetőségét.
A közös munka több eredményt is hozott. A Településfejlesztési Kerekasztal javaslatára az önkormányzat módosította a település szociális rendeletét, melyben változott a segélyezés szabályozása és jobban érvényesül a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő alapjog. A hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása, szocializációs folyamataik segítése érdekében az önkormányzat Biztos Kezdet Gyerekház nyitását tervezi, az általános iskolában alternatív oktatási módszerek átvétele kezdődött el, s ősztől tagintézményt nyit Mátraverebélyen a Dr. Ámbédkár Gimnázium és Szakképző Iskola. A közösségépítést idén április óta segíti a a komplex telepprogram keretében nyitott közösségi ház, a Cserhaj. A lakhatási problémákat pedig a Habitat for Humanity Magyarország HabitatPont programja olcsó építőanyagok és szaktudás átadásával enyhíti majd.
A mátraverebélyi munkát arra a szakmai elképzelésre alapozták a projekt vezetői, hogy a mélyszegénységben, szegregátumokban élők helyzetének javulását csak minden szereplő bevonásával, a helyi igények ismeretében, közösen lehet elérni. A program sikerei megerősítették a szakértőket abban, hogy a modell más településeken is alkalmas lehet a párbeszéd elindítására, közös célok kitűzésére és a helyi közösségek megerősítésére.
A mátraverebélyi munkával párhuzamosan Lengyelországban, Macedóniában, Csehországban és Szlovákiában is folynak a roma szegregátumokban élők kiszolgáltatottságának, kirekesztettségének és lakhatási szegénységének csökkentése érdekében indított programok. Hazai és külföldi civil szervezetek képviselői június 18-án a Habitat for Humanity által szervezett budapesti tanácskozáson vitatták meg projektjeik tapasztalatait a résztvevőkkel.
A mátraverebélyi Településfejlesztési Kerekasztal munkájáról szóló beszámoló innen letölthető.
A konferencián bemutatott prezentációk:
Teller Nóra: Közép-Európai helyzetkép a romák lakhatásáról
Liljana Alceva: Promoting housing rights for the Roma in Macedonia
Roman Krištof: People in Need social integration programs in the Czech Republic
Michal Sládek: Housing program Kojatice (Slovak Republic)
Małgorzata Różycka: Roma support system in Poland
Joanna Kostka: Settlement, Kamienskiego Street, Wroclaw
Bass László: Magyarországi helyzetkép a romák lakhatásáról
Vincze Zsuzsa: A Településfejlesztési Kerekasztal munkája Mátraverebélyen
Kiss Tibor: A mátraverebélyi modellprogram keretében végzett kutatás eredményei
Pintérné Kanyó Judit: Integrációs fejlesztések Varsányban
A partner országok beszámolói:
