Károsnak tartjuk, hogy a CSOK leginkább a magasabb jövedelműeknek kedvez, a legrosszabb helyzetben lévő családokat pedig kizárja a támogatásokból. Miközben a területi egyenlőtlenségeket is fokozza, véleményünk szerint jelentős motivációt teremt a támogatással való visszaélésre.
Nem enyhíti a lakhatási szegénységet
Álláspontunk szerint hiba, hogy a kizárólag az új lakások építésére vonatkozó jelentős ÁFA-csökkentést, valamint a CSOK módosítását nyilvános vita, társadalmi vagy szakmai egyeztetés nélkül vezették be. Ennél súlyosabb problémának tartjuk, hogy ezek a jelentős közpénzt felhasználó intézkedések nem enyhítik a lakhatási szegénységet, mert nem hozzáférhetőek a szegények számára. Félő, hogy a rászoruló családok helyett az ingatlanfejlesztőknek, és az építőipari vállalatoknak kedveznek majd.
Elfogadhatatlan és indokolatlan kirekesztés
Mindkét intézkedés – illeszkedve a kormány eddigi lakhatási intézkedéseinek sorába – a lakástulajdon-szerzést ösztönzi, miközben Magyarországon már most is Európában az egyik legmagasabb a lakástulajdon aránya. Szervezetünk szerint jelentős részben a magas lakástulajdon-hányad miatt drága és kevés a bérlakás a piacon, ezért nincs elég megfizethető lakhatási lehetőség azok számára, akiknek nem elég magas a jövedelme, vagy vagyona a saját lakás vásárlásához vagy akár bérléséhez. Már önmagában is komoly probléma, hogy a CSOK csak azokat célozza, akik rendelkeznek önerővel lakás- vagy házvásárláshoz, miközben az állam továbbra sem enyhíti azon háztartások lakhatási problémáit, akik jövedelmi okokból nem tudnak lakást vásárolni. Elfogadhatatlannak és indokolatlannak tartjuk, hogy a CSOK-ból olyan szegényebb társadalmi csoportok is ki vannak zárva, akik adott esetben akár rendelkezhetnek is a saját lakás vásárlásához szükséges önerővel.
A CSOK szabályozása minimum 180 napos társadalombiztosítási jogviszonyt szab feltételül, míg a legmagasabb, három gyerek után járó 10 + 10 milliós támogatás megszerzéséhez, már két éves biztosítotti viszonyt írnak elő, a közmunkásokat pedig egyelőre kizárják a támogatásból. Közben a saját lakással már rendelkezők a CSOK-ot felhasználva az új ingatlan megvásárlása után akár régi ingatlanukat is megtarthatják (elég, ha oda van a lakcímük bejelentve), felső jövedelmi vagy vagyoni korlát pedig nincs a támogatásban, így az akár luxusingatlanok építésére is felhasználható.
Növeli a területi egyenlőtlenségeket
Az intézkedés nemcsak társadalmilag igazságtalan, hanem a meglévő területi egyenlőtlenségeket is felerősíti. A munkalehetőségben gazdag településeken az ingatlanárak is magasak, ezért a feltételeknek még megfelelő, kevesebb megtakarítással rendelkező háztartásokat a támogatás arra ösztönzi, hogy kevés munkalehetőséggel bíró és rossz közlekedési kapcsolattal rendelkező, hátrányosabb helyzetű térségekbe költözzenek és lakásvásárlással kössék le magukat. Ezért várható, hogy sok háztartás fog az alacsonyabb telekárakkal rendelkező, de kedvezőtlen gazdasági helyzetű térségekbe költözni. A munkalehetőségek hiánya pedig ahhoz vezethet, hogy számos háztartás új, a törvény szerint minimum 90 négyzetméteres otthona fenntartását sem fogja tudni jövedelméből kigazdálkodni. Külön negatívumnak tartjuk, hogy az új építésű ingatlanok 300 négyzetméterig nem engedélykötelesek, illetve a CSOK-kal támogatott lakásoknál eltörölték az energiahatékonysági minimumfeltételt, amely következtében elszaporodhatnak a rossz minőségű és alacsony energiahatékonyságú épületek.
A lakhatási szegénység felszámolására kellene koncentrálni
A Habitat for Humanity Magyarország szerint egy felelős állami lakáspolitikának jelenleg Magyarországon a lakhatási szegénység felszámolására kell koncentrálnia, ahelyett, hogy a magasabb jövedelmű rétegek nagyobb, vagy új építésű saját tulajdonú lakáshoz jutását támogatná. Javasoljuk, hogy az ÁFA- csökkentés koncentráljon a szociális lakhatási lehetőségek támogatására (például alacsony lakbérű, szociális alapon kiadott, energiahatékony bérlakások építésére). Fordítson a kormány nagyobb költségvetési forrásokat megfizethető bérlakások létesítésére, a magas lakhatási költségek mérséklését szolgáló lakásfenntartási támogatás biztosítására, az országban nagy számban rendelkezésre álló üres lakások hasznosítására. A hátrányos helyzetű térségekben az ingatlanvásárlás ösztönzése csak akkor indokolt, ha az adott területen a gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek is bővülnek.
