fbpx

Az új cafeteriáról

2016. június 01.

A törvényjavaslat értelmében minden olyan munkavállalónak adhat a munkáltató ilyen támogatást, akinek állandó lakhelye a munkahelyétől több mint 60 kilométerre vagy 3 órányi utazásra található és nem rendelkezik ingatlantulajdonnal vagy haszonélvezeti joggal ezen a távolságon belül. A lakhatási szegénység ellen küzdő szervezet a nemzetgazdasági miniszter javaslatát alapvetően jó iránynak tartja, de módosításokat és kiegészítéseket javasol ahhoz, hogy az valóban segítsen a munkavállalókon, különösen a lakhatási szegénységben élőkön.

Segíti a mobilitást

A javaslat értelmében a munkavállalók foglalkoztatásuk első két évében akár a minimálbér 40, foglalkoztatásuk harmadik-negyedik évében a 25, míg foglalkoztatásuk ötödik évétől legfeljebb a minimálbér 15%-áig terjedően kaphatnak adómentes juttatást lakbérük fizetésére, amennyiben bizonylattal igazolják a lakásbérlést.

Az intézkedés ösztönzi a munkaadókat, hogy hozzájáruljanak alkalmazottaik lakhatási költségeihez és megteremti a lehetőségét, hogy a munkáltatók ezentúl ne csak a saját tulajdonú lakással rendelkezők lakásköltségeit tudják támogatni. Ma már az ország több városában munkaerőhiány alakult ki, a munkáltatók részben a magas mobilitási költségek miatt nem találnak elég munkavállalót, így a Habitat szerint a támogatás segítheti a mobilitást is, és az intézkedés további pozitív hozadéka, hogy a lakáskiadás kifehérítésének irányába hathat.

Mégsem jár mindenki jól a szabályozással

Nem mindenki jut majd hozzá a támogatási lehetőséghez – hívja fel a figyelmet a korlátozásokra a Habitat közleménye: a nem alkalmazotti jogviszonyban dolgozók, a munkával nem rendelkezők vagy minimálbért keresők nem, vagy csak nagyon kis mértékben tudják majd igénybe venni a támogatást. Számukra a közpénzből nyújtott lakásbérleti vagy lakásfenntartási támogatás nyújthatna segítséget.

A támogathatók körét tovább korlátozza az, hogy csak határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkavégzéshez adható, így a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők, és a rész-munkaidőben dolgozók, jellemzően a kisgyermekes szülők nem kaphatnak támogatást.

Emelkedő lakbérek és kiskapuk

A támogatás komoly kockázata a lakbérek további növekedése – mutat rá a Habitat for Humanity. Az idővel csökkenő támogatás pedig visszaélésekhez vezethet (például a támogatás lejárta után a munkaszerződés felmondása és újrakötése).

Szokatlan, hogy a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás esetében megtéríthető a piaci ár és a munkavállaló által fizetett rész különbözete. A Habitat for Humanity azt javasolja, hogy a visszaélések elkerülése érdekében tisztázza a törvény a piaci bérleti díj kiszámításának módját. (I. melléklet, 7.pont, 9.7.1.c alpontot érintő módosítás)

Mivel kellene a támogatást kiegészíteni?

A Habitat for Humanity javaslata szerint a lakhatási támogatást ne csökkenő mértékben, hanem változatlan összegben nyújtsák a munkavállalóknak, hiszen így megelőzhető a lakhatás elvesztése, vagy más munkajogi visszaélés. A munkáltatók szerepvállalása mellett erősíteni kell az állam szerepvállalását a bérlakásban élők lakhatási költségeinek támogatásával – hangsúlyozza a Habitat. ”Az elmúlt években drasztikusan megnövekedett lakbérek miatt szükséges olyan lakásfenntartási támogatást nyújtani az alacsony jövedelműeknek, hogy ők is meg tudják fizetni az emelkedő bérleti díjakat.”- nyilatkozta Szekér András a Habitat for Humanity igazgatója. A civil szervezet szerint az államnak közvetlenül is részt kell vállalnia a bérlakáspiacon, alacsony lakbérű, non-profit módon épített és üzemeltetett bérlakások létrehozásával, illetve a bérbeadók és a bérlők jogainak és kötelezettségeinek pontosabb szabályozásával.

Budapest, 2016-06-01

További információk:

Rozsnyai-Porpáczy Anett
[email protected]
06205762612
Habitat for Humanity Magyarország

Törvényjavaslat:

________________________________________

[1] T/10537. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról, 2016. május, http://www.parlament.hu/irom40/10537/10537.pdf

Kapcsolódó cikkek