A Habitat for Humanity a világ 70 országában dolgozik a lakhatás területén azért, hogy minden ember egészséges, megfizethető, méltó otthonban élhessen. A lakhatási szegénység ma Magyarországon milliós tömeget érint. Ekkora probléma megoldásához széleskörű összefogásra, nagyobb állami szerepvállalásra és hatékonyabb lakáspolitikára van szükség.
A Habitat for Humanity Magyarország 1996 óta több mint 150 házat épített, 720 lakást újított fel, 700 családnak adott műszaki tanácsadást lakhatása jobbá tételéhez, háztartás-gazdálkodási és képzési programjainkban mintegy 1100 ember vett részt, összesen 2150 családnak segítettünk. Terepi programjaink mellett évek óta foglalkozunk kutatással, szakpolitika-elemzéssel, szakpolitikai javaslatok készítésével és szakpolitikai érdekképviselettel annak érdekében, hogy a lakhatási szegénységgel küzdők helyzetét átfogóan javítani képes szakpolitikai válaszok szülessenek. A szervezetnek a magyarországi civil szervezetek között, és a lakhatással foglalkozó szervezetek között is egyedi sajátossága, hogy terepi programokat és kutatási, érdekképviseleti munkát kombinál célja elérése érdekében, a terepi programok és a kutatási, érdekképviseleti munka kölcsönösen támogatják egymást.
Ma Magyarországon közel 30 ezren élnek hajléktalanként. Több, mint 800 ezer ember szembesül súlyos megfizethetőségi problémákkal, olyan háztartásokban, ahol a rendelkezésre álló bevételek több mint 40%-át teszik ki a lakhatási költségek. Közel 950 ezer emberrel fordult elő, hogy a megelőző évben anyagi okokból nem tudta megfelelően fűteni lakását. 2,5 millió ember él beázó, vizes lakásban, ebből 500 ezer gyermek. 4 millióan élnek túlzsúfolt lakásokban. Több százezren élnek leromlott településrészeken, munkahelyektől, megfelelő oktatástól, egészségügyi ellátástól távoli településeken. Százezres nagyságrendű azoknak a száma, akik lakhatásának a biztonságát nem védik megfelelő jogi garanciák, például önkényes kilakoltatás ellen. Ide tartoznak mások mellett mindazok, akik szerződés nélkül élnek magánbérlakásokban.
Miért gondoljuk, hogy a készülő törvénymódosítás negatívan befolyásolhatja a civil szervezeteket és a civil szektort?
- A törvény benyújtása és elfogadása teljes mértékben nélkülözi az érintettek bevonását, a szakmai konzultációt és érveket; valamint rengeteg tisztázatlan kérdés van, amire a felkészülést az életbelépéstől számított nagyon szűk határidő nem teszi lehetővé. Pl. Kire és pontosan milyen forrásokra érvényes?
- Behoz egy olyan új minősítést „külföldről támogatott szervezet” – amit egyébként minden nyilvános megjelenésen viselni kell -, ami nem mond semmit, ezért bármi belemagyarázható. Ennek következtében:
- A jelenlegi minősítések – pl. a közhasznú szervezeti státusz – elveszíti a jelentőségét
- Egyenlőtlen viszonyokat teremt, ugyanis a magyar civil szervezetek már most is átláthatóak és ellenőrizhetőek, bárki számára hozzáférhető működési adatokkal, míg a gazdasági szereplők, a pártok, az állam sokkal átláthatatlanabbul működnek. Ne felejtsük el, hogy a civil szervezetek is gazdasági szereplők, saját működési költségeiket elő kell teremteniük, mindössze sokszor gazdaságilag nagyon nem versenyképes területen fejtenek ki fontos szociális és társadalmilag hasznos munkát.
- Bármilyen kommunikációs hadjárat felépíthető ez alapján egyes szervezetek vagy azok csoportja ellen – láttunk erre már példát országon belül és kívül is
- Erre hivatkozva folyamatos adminisztrációs és egyéb ellenőrzésekkel ellehetetleníthető egy szervezet munkája – erre is láttunk példát
- Negatívan befolyásolhatja egy szervezet itthoni egyéni és cégek felé történő adománygyűjtési lehetőségeit és pont a külföldi források felé lökheti őket
- A civil szervezetek számára elérhető állami és intézményi források az utóbbi 10-15 évben folyamatosan szűkülnek, az ettől független céges vagy egyéni támogatások kultúrája még nem nőtt fel ezek helyébe.
- Egyre több cégnek van valós társadalmi felelősségvállalási programja, amivel rengeteg társadalmi, szociális ügyet karolnak fel – a mi esetünkben a lakhatási problémákkal kapcsolatban is – nekik nagyon fontos ezek megjelenítése, amit egy ilyen kétes, bizonytalan, félremagyarázható megjelölés kérdésessé tehet.
- Magyarországon az egyéni adományozói kultúra még mindig gyerekcipőben jár – persze van néhány nagyon pozitív példa – nem segíti ennek további elterjesztését – pl. adó 1% – az emberek fele még mindig nem ajánlja fel – és az új adózási rendszerrel még kevesebben fogják
- A tervezett törvény „külföldről támogatott szervezet” megbélyegzése a törvény látszólagos szándéka ellen hat, mivel az előbb említett céges és egyéni adományokat is visszaszoríthatja, ami szintén csökkenti a hazai forrásokat a civil szervezetek számára.
- A civil szervezetek a saját maguk is proaktívan tesznek a saját átláthatóságuk növeléséért – pl. ASZÖT – Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete – Évekkel ezelőtt alakult az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete, amelynek célja összefogni az etikusan és átláthatóan működő civil szervezeteket, közösen dolgozni azon, hogy az adományozók bizalma megerősödjön. Így dolgoznak közösen ezek a szervezetek azon, hogy adományozási- és adománygyűjtési kultúra fejlődését Magyarországon. Főbb területek:
Az önszabályozás, átláthatóság növelése, az adományozási kultúra fejlesztése és tájékoztatás a még nagyobb bizalom növelése. Nem utolsó sorban az érdekérvényesítés. A tagok egyben jogosultak a “Etikus adománygyűjtő szervezet” logo feltüntetésére publikus anyagaikban.
Véleményünk szerint a készülő civil törvény módosítás célja megteremteni a társadalmi és jogi alapot arra, hogy a későbbiekben bármelyik szervezet ellen szankciókat alkalmazzanak.
A Habitat for Humanity Magyarország a saját eszközeivel kiáll a civil szervezetek és a szektor függetlensége mellett, egyben támogatásáról biztosít minden olyan szervezetet, amelynek működési feltételei nehezebbé válnak, ellehetetlenülnek az új szabályozás következtében.
