Megjelent az Elosztó Projekt munkáját és eredményeit összegző tanulmány Helyzetkép a magyarországi energiaszegénységről címmel.
Az Elosztó Projekt a Civitates Alap finanszírozásában 2019 tavaszán indult, és a közös munka 2020 novemberében zárult le. A koalíciót alkotó öt civil szervezet az energiaszegénység számos aspektusát vizsgálta. A konzorciumot vezető NOSZA Egyesület a kérdés környezetvédelmi jogi hátterét jelenítette meg, a Habitat for Humanity Magyarország a lakhatási elemeket mutatta be, a Női Érdek (Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség) a nők ilyen szempontú kitettségét elemezte, a Kötháló (Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata) a környezetre gyakorolt hatások kapcsán helyezte fókuszba a jelenségkört, míg az Esély Labor Egyesület a szegénységi, kirekesztődési folyamatok szemüvegén keresztül közelített a témához.
Az Elosztó Projekt sokrétű tevékenysége kiterjedt többek között:
- egy honlap létrehozására, amelyen az energiaszegénységhez kapcsolódó témákról lehet olvasni, valamint infografikákkal és háttéranyagokkal segítik a megértést;
- terepi, átfogó empirikus kutatás végezésére;
- ehhez kapcsolódóan az érintett faluban közösségi beszélgetéseken alapuló, települési energiaszegénységi stratégia alkotására,
- az energiaszegénységet mérséklő gyakorlati beavatkozásokra: nyílászárók szigetelése, tetők hőszigetelése, új kémények és cserépkályhák építése;
- a Sajó völgyében lakossági használatra elérhető szénminőség vizsgálatára; valamint
- nemzetközi és hazai konferenciák, fórumok és workshopok szervezésére.
A projekt keretében végzett kutatások eredményeit és a megszerzett terepi tapasztalatokat jelen tanulmányban és további négy témavizsgálatban publikálták a résztvevő szervezetek.
A Helyzetkép a magyarországi energiaszegénységről című zárótanulmány erre a linkre kattintva tölthető le pdf-ként.
Az Elosztó Projekt keretében megírt további témavizsgálatok (Elosztó Tanulmányok) pedig az egyes tanulmányok címére kattintva érhetőek el alább.
Betlen Anna, Jász Krisztina, Sáfrány Réka: Szegénység, energiaszegénység, nők
- a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és az Esély Labor Egyesület tagjainak tollából, reflexióval a terepen lezajlott tevékenységekre is;
- A szabályozási kérdések tárgyalását követően azon társadalmi csoport helyzetét vesszük górcső alá, amely szegénységi kockázata folyamatosan nőtt az elmúlt évtizedek elhibázott társadalompolitikájának következtében. A következő írás éppen ezért az energiaszegénységi szempontból is sérülékeny társadalmi csoportok szempontjából a nők helyzetét taglalja részletesebben. Úgy látjuk, hogy energiaszegénységi és – úgy általában – szegénységi és össztársadalmi vetületben is méltatlanul kevés szó esik a magyarországi nők egyre romló helyzetéről.
Jász Krisztina, Kulinyi Márton: Ág település energiaszegénységi stratégia – A projekt keretében elkészült és az esettanulmányok között olvasható műszaki tanulmány, valamint a települési energiaszegénységi stratégia helyzetfeltárása nyújt átfogó képet a településről, továbbá a jövőbeni beavatkozási lehetőségekről.
Radev Gergő: Építészeti, műszaki javaslat Ág település energiaszegénységi stratégiájához kapcsolódóan – A faluban lévő jövőbeli beavatkozási lehetőségeket összefogó műszaki tanulmány – egy, a falut régóta ismerő – építész szakember szerzőnek köszönhetően (külön dokumentumként is elérhető).
Az Ágra készült műszaki tanulmány arra is jó példaként szolgál, hogy felelősen gondolkodó fejlesztőként csak egy ilyen típusú dokumentum elkészülte után érdemes településfejlesztési stratégiai irányokat kidolgozni. Műszaki helyzetfeltárás nélkül szakmaiatlan és kockázatokat hordozó vállalkozás bármilyen, energiaszegénységet is érintő beavatkozás.
Jász Krisztina: Ág település energiaszegénységi stratégiája – tágabb kontextus: a Dél-Dunántúli Régió társadalmi, gazdasági és energetikai jellemzői
A helyi folyamatokra való átfogóbb rálátás érdekében a stratégiát kiegészítő vizsgálat segít értelmezni, tágabb kontextusba elhelyezni Ág helyzetét és a lokális társadalom jellemzőit.
F. Nagy Zsuzsanna: Belefulladunk a melegbe?
- A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata által végzett kutatáshoz és az érdekvédelmi munkájukhoz kapcsolódó összefoglaló tanulmány.
- A Dél-Dunántúlon, mint egykori szén és urán „régióban” is, markáns környezeti, gazdasági és társadalmi következményei vannak a múltnak, az Észak-Magyarországi régió jelene azonban még ennél is súlyosabb.
- A miskolci központtal működő Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ) munkatársai tanulmányukban összefoglalják az 55 települést érintő empirikus kutatásuk eredményeit, ami egyfajta látlelete is a legválságosabb helyzetben lévő egykori nehézipari régiók társadalmának. A tanulmányt olvasva betekintést kapunk a Sajó-völgyben zajló érdekvédelmi munkájukba, amely fókuszában a lignit áll, és annak szociális segélyezésben való használatának anomáliái.
- A kutatási és a Sajó-völgyet érintő helyzetkép és a probléma mérséklését elősegíteni hivatott javaslatok után érdemes azt számba venni, hogy milyen megfontolandó jó gyakorlatok léteznek már Európa más térségeiben.
Kiss Csaba: A Energiaszegénységgel kapcsolatos jogi szabályozások Magyarországon
- A NOSZA Egyesület vezetőjének az energiaszegénység tárgykörébe tartozó szabályozási elemek áttekintéséről szóló munkája.
- Az általános helyzetképet követően a NOSZA Egyesület szakértője az energiaszegénység tárgykörébe tartozó szabályozási elemeket tekinti át hat altéma mentén: ezek az épületenergetika, a kályhákra, tüzelőberendezésekre vonatkozó előírások, a kéményseprés terén a közelmúltban bekövetkezett változások, a fűtés környezetre gyakorolt hatása, a – szegénységben élő embereket különösen érintő – tűzifa szabályozás és végül a rezsicsökkentés megjelenése az energiapolitikában.
—
[Borítókép: Thury Lili]
