Április harmincadikán lejár a kilakoltatási moratórium, ezáltal újra lehetőség lesz az adóssággal rendelkezők kilakoltatására. A Habitat álláspontja szerint az elhelyezés nélküli kilakoltatások általános betiltására, illetve egy olyan átfogó lakáspolitikára lenne szükség, amely a problémák gyökerét kezeli és nem a kialakulásuk után büntet. A közel két évtizede a saját tulajdonszerzést előtérbe helyező lakáspolitika pedig nagyban hozzájárul a kilakoltatások nagy számához. Véleménycikk.

Először is fontos leszögezni, hogy a kilakoltatás nem egy lakáspolitikai, hanem egy büntetőpolitikai eszköz, amely tovább súlyosbítja a lakhatási szegénységet. A lakhatás elvesztése egy olyan lefelé tartó spirálba taszítja az embereket, amelyből nagyon nehéz kikeveredni. Ennek következtében sokan válnak hajléktalanná, vagy kerülnek egyéb átmeneti intézményi lakhatási formákba, például családok átmeneti otthonába.
Ugyanakkor bármilyen – akár intézményi – alternatíva híján a kilakoltatás a gyermekek állami gondozásba vételével családok szétesését is okozza. A kilakoltatások ideiglenes – téli időszakban történő – elhalasztása, bár segítséget jelent a családoknak, valójában csak eltolja a problémát egy későbbi időszakra, nem csökkentve a kilakoltatás drasztikus következményeit.

 

A kilakoltatások magas száma – 2018-ban 3212 darab – egy olyan lakáspolitika eredménye, amely már közel két évtizede a lakáshitelezésre épül és emellett nem nyújt megfelelő mértékű lakhatási támogatást a rászorulóknak. A központi normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás 2015-ös megszüntetése, és a hitelezésen alapuló CSOK bevezetése szintén ebbe a tendenciába illeszkednek. Ez a lakáspolitika a rosszabb anyagi helyzetű háztartásokat kiszolgáltatott helyzetbe hozza: egyrészt lehetővé teszi a lakásfenntartással kapcsolatos hátralékok (például közműhátralék) nagymértékű felhalmozódását, másrészt pedig veszélyes adósságspirálba taszíthatja a hitelképes, de alacsony jövedelmű háztartásokat. Ennek következtében ma Magyarországon a háztartások legalább 13%-ának van 60 napon túli közműhátraléka, miközben 750 000 végrehajtási ügy van folyamatban, az éves GDP 7%-ának értékében.

A lakáspolitikának nem a lakáshitelezés ösztönzése lenne az egyetlen eszköze: az önkormányzati lakásállomány bővítése és fejlesztése, a lakhatással kapcsolatos költségek megfizethető szinten tartása és az eladósodottság kezelése hatékonyabb beavatkozás lehetne. Emellett szükség lenne a jelenlegi helyzet azonnali kezelésére, és egy egész éves kilakoltatási moratórium bevezetésére az elhelyezés nélküli kilakoltatásokra. Azért, hogy ez megvalósulhasson, a Habitat csatlakozott A Város Mindenkié által indított petícióhoz, ami az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat tiltaná be.