Szakpoltitikai munkánk

Több mint 150 rászoruló családoknak otthont adó ház felépítése után 2009-ben felismertük, hogy a lakhatási szegénység elleni küzdelem még eredményesebben folytatható, ha a kormány és az önkormányzatok is határozottabb lépéseket tesznek a lakhatási szegénység csökkentése érdekében. Ezért 2009 óta rendszeresen felmérjük a hazai lakhatási szegénység mértékét és megnyilvánulási formáit, valamint szakértőkkel együttműködve javaslatokat dolgozunk ki olyan lakhatási problémákra, mint például a lakáshoz jutás nehézsége, a lakhatás megfizethetetlensége és az eladósodottság. A lakhatási problémákkal és a kezelésükre kidolgozott javaslatainkkal megismertetjük a döntéshozókat és a nyilvánosságot, és rajtuk keresztül próbálunk változást elérni a területen.

Kutatások, tanulmányok

Szakpolitikai munkánk keretében évek óta készítünk lakhatási jelentéseket a hazai lakhatási helyzetről, illetve rendszeresen végzünk további kutatásokat a lakhatás különböző metszeteiről. Ezen kutatások eredményeit utána mindenki számára elérhető tanulmányokba foglaljuk. A hazai lakhatási helyzet fő számai és a tanulmányok ide kattintva éthetőek el.

Lakhatási problémák Magyarországon - Éves jelentések a lakhatási szegénységről

A Habitat for Humanity Magyarország 2012 óta minden évben összeállítja éves jelentését a lakhatási szegénység magyarországi helyzetéről. A kiadvány célja, hogy a hozzáférhető adatok, információk alapján a lakhatási szegénység szempontjából értékelje az előző év szakpolitikai fejleményeit, valamint, hogy helyzetképet adjon az évet meghatározó problémákról, folyamatokról.

A korábbi jelentések ide kattintva érhetőek el.

Energiaszegénység – European Climate Foundation (ECF)

Az European Climate Foundation (ECF) 2021. július 1. és 2022. június 30. között második alkalommal támogatja a Habitat energiaszegénység feltérképezésére és csökkentésére irányuló programját. A Magyar Energiahatékonysági Intézettel partnerségével idén indult projekt célja, hogy pozitívan befolyásolja a döntéshozókat az uniós éghajlat- és környezetvédelmi politikák, illetve támogatási rendszerek energiaszegénység elleni potenciáljának maximalizálása érdekében.

Munkánkat arra alapozzuk, hogy a döntéshozók – megfelelő érdekérvényesítési gyakorlatok révén – meggyőzhetőek, hogy figyelembe vegyék és alkalmazzák a szakmai civil szervezetek (NGO-k), valamint a tudományos kutatások tudását és tapasztalatait. Ennek érdekében a projekt során sokszínű tevékenységet végzünk: kutatás és esettanulmányok készítése, szakmai tapasztalatcsere (workshopok), magyar és uniós szakpolitikai ajánlások megfogalmazása, illetve érdekérvényesítés (advocacy), valamint média- és közösségi szemléletformáló kampányok készítése egyaránt a program részét képezik.

A projekt során, rövid távon az alábbi célokért dolgozunk:

az energiaszegénység magyarországi értékeléséhez és célzott kezeléséhez szükséges szilárd tudás és eszközök biztosítása;
kutatásokra, terepmunkára, illetve kísérleti projektekre építve olyan, világos szakpolitikai ajánlások megfogalmazása, amelyek javítani képesek az alacsony jövedelmű háztartások lakhatási körülményein, miközben csökkentik a káros környezeti hatásokat;
a közvélemény szemléletformálása az energiához való hozzáféréssel és a hatékony technológiákkal kapcsolatos strukturális problémák és igazságtalanságok megértése érdekében; valamint
a további igazságtalanságokat eredményező jogszabályok és politikák megakadályozása, vagy befolyásolása reaktív szakpolitikai munka és kampányok révén.

Hosszabb távon azt kívánjuk elérni, hogy

ambiciózus és jól célzott beavatkozásokat tartalmazó, valamint a klímacélokkal is összhangban lévő szakpolitikák jöjjenek létre az energiaszegénység csökkentése érdekében; valamint
a magyar és az uniós döntéshozók mélyebben értsék és ismerjék az energiaszegénység összetett jelenségét.

Feketelakás – Petíciós kampány és javaslataink a megfizethető bérlakásokért

A lakásárak évek óta zajló emelkedésének következtében saját lakás vásárlása családi segítség nélkül jelenleg sokak számára elérhetetlen. A lakásvásárlás alternatívái azonban jelenleg nagyon kedvezőtlenek, hiszen Magyarországon szociális bérlakások a lakásprivatizáció után alig maradtak, a piaci bérlakásszektorban pedig az árak még az eladó lakásokénál is nagyobb mértékben nőttek.

Jelenleg csak a lakosság körülbelül egytizede lakik albérletben, a megfizethető és biztonságos bérlakásszektor azonban sokkal több ember lakhatási problémáján tudna javítani. A jelenlegi intézményi, szabályozási és ellenőrzési feltételek mellett a tulajdonos számára kockázatos kiadni a lakását, a bérlőnek pedig nem nyújt hosszabb távon megfizethető és biztos lakhatást a magánbérleti szektor. Főleg a nagyvárosokban nagymértékben drágultak az albérletárak az elmúlt években, a további emelkedést pedig állami beavatkozás nélkül aligha lehet megfékezni.

2017-ben ezért petíciós kampányt indítottunk #feketelakas néven, melynek során több mint 6 ezer ember támogatta aláírásával a megfizethető magánbérlakásszektor megteremtéséhez szükséges követeléseinket: a hosszú távú lakásbérlés és -bérbeadás nagyobb biztonságát, az olcsóbb hosszú távú bérleteket kedvezőbb adószabályok révén, illetve a nem-piaci alapú lakáskiadás elterjesztését a nonprofit lakástársaságok támogatásával. A petíciós kampányunkat a magyar magánbérlakásszektor megfizethetőségével és biztonságával kapcsolatos problémákat, valamint európai országok ezen problémákat orvosló szakpolitikai gyakorlatait vizsgáló kutatás támasztotta alá, melynek eredményei egy tanulmánykötetben jelentettük meg.

2018-ban, folytatva az előző évben megkezdett munkát, ismét szemléletformáló kampány indult a lakásbérléssel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében. A szakpolitikai munkát széleskörű közösségi média kampány egészítette ki.

2020-ban a Feketelakás 3.0 javaslatcsomagban pedig egy minden eddiginél részletesebb szakpolitikai koncepciót mutatott be a Habitat a magánbérleti szektorban élők helyzetének javítására. A szervezet olyan szabályozásokat és beavatkozásokat sürget, amelyek a bérlakáspiac két legkomolyabb problémáját szándékoznak orvosolni: a megfizethetőség és a jogi biztonság hiányát. A javasolt eszközök célja egy igazságosabb és átláthatóbb magánbérlakás-piac kialakítása.

Részletek: feketelakas.hu

LIFE BIO-BALANCE

A 2021. július 1-jén indult és 2024. május 30-ig tartó Life Bio-Balance projekt során a Habitat for Humanity magyarországi, romániai és bulgáriai szervezetei, a WWF magyar, román és bolgár szervezeteivel, valamint a bolgár Energy Agency of Plovdiv intézettel dolgoznak partnerségben.

A program elsődleges célja, hogy támogassa az EU tagállamait az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és ellenálló gazdaságra való áttérésben azáltal, hogy minden szinten biztosítja a szilárd biomassza fenntartható előállítását és felhasználását, különös tekintettel a kelet-közép európai országokra.

Mivel minden szinten beavatkozásokra van szükség, ha az unió tagállamai 2030-ra el akarják érni az újonnan javasolt 55%-os kibocsátáscsökkentési célt, a projekt során nemzeti és helyi szinten, három közép-, illetve kelet-európai országban – Bulgáriában, Magyarországon és Romániában – több érdekelt felet (multi-stakeholder) és ágazatot (multi-sector) érintő szakpolitikai és tudásmegosztási folyamatok fognak kiépülni.

A projekt így kívánja biztosítani, hogy a biomassza és más fenntartható alternatív energiaforrások használata egyensúlyban legyen, és kizárólag a magas fenntarthatósági jellemzőkkel rendelkező, szilárd biomassza alkalmazása kerüljön be az olyan nemzeti és uniós szakpolitikai dokumentumokba, mint a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímavédelmi Tervek (National Energy and Climate Plans – NECP), a Hosszú Távú Fenntarthatósági Stratégiák (Long Term Strategies – LTS), a Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv (Sustainable Energy and Climate Action Plans – SECAP), valamint az EU Megújulóenergia-irányelvének (EU Renewable Energy Directive – RED II) felülvizsgálati dokumentumai.

A program így azt kívánja elérni, hogy

2024-re a szilárd tüzelőanyagokat használó közösségek és önkormányzatok számára olyan jó gyakorlatokat mutasson be, amelyek elősegítik e közösségek energiahasználati szokásainak pozitív irányba való változását
elősegítse a biomasszával kapcsolatos legjobb gyakorlatok alkalmazását az önkormányzatok, a helyi civil szervezetek és az aktív álampolgárok közötti tudásmegosztás és közös akciók révén.

Ennek érdekében a projekt céljai közé tartozik, hogy

támogassa a szilárd tüzelőanyagokat használó, alacsony jövedelmű közösségeket és önkormányzataikat; és
2024-re legalább 5 településen demonstrálható legyen, hogy a fenntartható szilárdtüzelés és a biomassza alternatíváinak használata mérhető társadalmi, gazdasági és környezeti előnyökkel jár.

A szén-dioxid-árazás elosztási hatásai Közép- és Kelet-Európában

Az European Climate Initiative (EUKI) által finanszírozott projekt a szén-dioxid-árazás elosztási hatásait vizsgálja a közép- és kelet-európai országokban, – Bulgáriában, Németországban, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában, – hogy felmérje annak energiaszegénységre gyakorolt hatását. Ehhez a projektben résztvevő partnerszervezetek kvantitatív makro- és mikromodelleket használnak, amelyek alapján kiértékelhető , milyen szakpolitikai lehetőségek állnak a döntéshozók rendelkezésére helyi és országos szinten az energiaszegénység megelőzése, valamint enyhítése érdekében. A szimulációk a partnerszervezetek egy korábbi kutatásához kidolgozott modellezésen alapulnak, amellyel a lengyelországi és romániai szén-dioxid-árazást vizsgálták.

A projekt időtartama: 2021. szeptember 1. – 2023. augusztus 31.

Partnerszervezetek: Institute for Structural Research (PL), Energy Policy Group (RO), Center for the Study of Democracy (BG), ideas into energy gemeinnützige GmbH. (DE)

Energiaszegénység csökkentése - Elosztó Projekt

A Habitat 2019-től 2020 december 31-ig részt vett a Civitates Alap által támogatott Elosztó Projektben, ami a magyarországi energiaszegénység feltérképezése és hatékony szakpolitikai javaslatok kidolgozása és megvalósítása mellett, helyi, energiaszegénységet mérséklő beavatkozások (energiahatékony felújítások, szigetelés) végrehajtását tűzte ki célul.

A programban az öt civil szervezet alkot konzorciumot partnerként – a Habitat; a civil szektor jogi környezetével foglalkozó Nonprofit Szektor Analízis Egyesület (NOSZA); a jövedelmi szegénységben élők számának csökkentéséért küzdő Magyar Szegénységellenes Hálózatot működtető Esély Labor Egyesület; a környezetvédelemmel kapcsolatos lakossági tanácsadással foglalkozó szervezeteket tömörítő Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló); és a nők társadalmi és jogi egyenlőségéért küzdő Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek). Emellett több önkormányzattal, nemzetközi szakértővel és vállalati adományozóval működünk együtt, és további lépéseket tervezünk tenni, hogy a lehető legnagyobb hatást érhessük el.

Az energiaszegénység a lakhatási szegénységhez szorosan fűződő jelenség. Egy háztartást akkor nevezünk energiaszegénynek, ha az nem képes megfizetni a fűtés vagy az egyéb alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, mely a tisztességes életminőséghez szükséges. A problémát a fűtőanyag-minőségtől kezdve a környezetszennyezésen át a lakások állapotáig számos tényező befolyásolja, és a legszegényebbeket sújtja a leginkább, tovább mélyítve a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Magyarországon jelenleg nincs hivatalos definíciója és mérőszáma az energiaszegénységnek. Mivel a különböző országok adottságai és az elérhető adatok is nagyon eltérőek, az Európai Unió arra ösztönzi a tagállamokat, hogy helyi szinten határozzák meg és mérjék ezt a jelenséget. Az egyik leggyakrabban használt 2M mutató alapján 2015-ben a háztartások 10 százalékát érintette ez a probléma. Ezt a mérőszámot úgy kapjuk meg, hogy a lakosság jövedelmének energiára fordított arányának mediánértékét megduplázzuk; ezen határértéket túllépő háztartások számítanak energiaszegénynek. Azaz hozzávetőlegesen 400 ezer háztartás költötte nettó jövedelmének több mint 24 százalékát energiára, ez lakosokra vetítve körülbelül 900 ezer embert jelent.

Az Elosztó Projekt során a résztvevő szervezetek az energiaszegénység kérdését az alábbi tizenkét résztémán keresztül – infografikák segítségével – járják körül, hogy minél részletesebb képet adhassanak a problémáról:

Energiatermelés és -felhasználás
Háztartási energiaárak
Háztartások anyagi helyzete
Háztartások energiafogyasztása
Lakásminőség és energiahatékonyság
Megfizethetőség
Szilárdtüzelés
Környezet és egészség
Nők helyzete
Szabályozás
Szociális ellátórendszer
Támogatások

További információk a programról az Elosztó Projekt honlapján találhatóak: https://www.elosztoprojekt.hu/

Szociális Lakásügynökség (SZOL) – szakpolitikai javaslat

A lakáskiadás a jelenlegi bonyolult és hézagos törvényi környezetben nem egyszerű, kockázatokkal járó tevékenység, amely sok lakástulajdonost arra késztet, hogy bérbeadás helyett inkább üresen tartsa használaton kívüli lakását. Az üres lakások szociális célú hasznosítására 2013-ban a Városkutatás Kft-vel közösen kidolgoztuk a Szociális Lakásügynökségek (SZOL) modelljét, amelyben a tulajdonostól egy állami ügynökség átveszi a kiadással járó teendők egy részét és csökkenti a lakáskiadással járó kockázatot, ennek köszönhetően pedig a piacinál olcsóbban tudja rászorulóknak bérbe adni a lakásokat hosszú távra. A modell egyik legfontosabb eleme, hogy a SZOL-ok hosszú távú, legalább 3 éves szerződést biztosítanak a bérlőnek és a bérbeadónak. A konstrukció biztos és folyamatos bevételt garantál a lakástulajdonosok számára, illetve elérhetővé tesz olyan kedvezményeket, amelyek más bérbeadókat nem illetnek meg. Ilyen lehet például az adókedvezmény, illetve az adóelengedés. A SZOL a szerződéses időszakban garantálja az ingatlan állapotának megőrzését is. Az előnyökért cserébe a tulajdonosok vállalják, hogy a piaci lakbér 70%-áért adják bérbe lakásukat a Szociális Lakásügynökségnek. A bérlők számára a modell azért vonzó, mert kedvező áron, a piaci lakbér 80%-áért, valamint hosszú távra tudják kivenni a lakásokat, így biztonságosabbá és tervezhetőbbé válik az életük. A bérlők rászorultságuk mértékében lakbértámogatásra is jogosultak, melynek meghatározásakor a cél az, hogy a programba bekerült családok számára a lakhatással kapcsolatos kiadások összege ne haladja meg a rendelkezésre álló jövedelmük 40%-át. A legnehezebb helyzetű családok számára a SZOL-ok egyéni szociális munkát is biztosítanak.

A lakásfenntartási támogatás megszüntetésének következményei – kutatás és figyelemfelhívás

A rászorultsági alapon járó lakhatási támogatások, mint a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás vagy korábban az energiaár-támogatás nagyon fontos eszközök az emberek eladósodásának, hajléktalanná válásának elkerülésében. A kifejezetten lakásfenntartási kiadásokat kompenzáló állami támogatások az utóbbi 10 évben 130 milliárd forintról 3 milliárd forintra csökkentek, hiszen a szociális tüzelőanyag-támogatás kivételével valamennyi támogatási formát megszüntették az egymást követő kormányok. 31 település példáján megvizsgáltuk, hogy a korábban a központi költségvetésből folyósított támogatásokat az önkormányzatok valóban pótolják-e, ahogyan azt a kormány kommunikálta, kutatásunkból pedig az derült ki, hogy az önkormányzatok új támogatásai jellemzően pont a legszegényebb és legtöbb gyereket nevelő családok számára kedvezőtlenek. A kutatás eredményeit felhasználva többször síkra szálltunk a központi, egységes rászorultsági feltételekkel hozzáférhető lakásfenntartási támogatásért, álláspontunknak hangot adtunk a sajtóban és a minisztériumnál is. A 2015. március 1-ig folyósított lakásfenntartási támogatást háztartásnagyságtól függően a 71 ezer Ft/ fő alatti jövedelmű háztartások vehették igénybe. A támogatás csekély összegű volt ugyan (átlagosan 3870 Ft/hó), de a nagyon alacsony jövedelmű, soktagú háztartásoknak még így is jelentős és rendszeres segítséget jelentett. Egy hattagú, 80 ezer forint összjövedelmű család esetében ez az összeg akár havi 10 ezer forintot is kitett. 2015 júniusában 31 véletlenszerűen, de a településnagyság és a régiók közötti különbségek figyelembevételével kiválasztott település szociális támogatásairól szóló rendeletét vizsgáltuk meg, hogy az önkormányzatok pótolják-e a megszűnt állami lakásfenntartási támogatást, és amennyiben igen, milyen feltételekkel hozzáférhetőek a helyi lakásfenntartási támogatások. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az önkormányzatok többsége helyettesítette a megszűnő lakásfenntartási támogatást valamilyen saját támogatással, azonban azok jellemzően szűkösebbek, mint a korábbi központi normatív lakásfenntartási támogatás. A többtagú, 30 ezer Ft/fő alatti havi jövedelmű családok kevesebb támogatásban részesülnek, mint korábban, míg az egy- és kétszemélyes 40-60 ezer Ft/fő havi jövedelmű háztartások számos településen akár magasabb lakásfenntartási támogatásban részesülhetnek, mint korábban. Minél szegényebb és minél nagyobb egy család, a változások annál negatívabban érintik. A másik kirajzolódó tendencia, hogy az önkormányzatok jelentős része a „támogatásra való érdemesség” szubjektíven megítélhető, a kérelmező emberek magánszférájával kapcsolatos feltételeihez köti a támogatás megadását. Sok településen a támogatásra jogosultság feltétele a mellékhelyiség tisztasága, a kert és az udvar gondozottsága, vagy a kutya chip-pel való ellátása. Sok településen egyáltalán nincsenek támogatási feltételek meghatározva, hanem a polgármester, a jegyző vagy a polgármesteri hivatal alkalmazottai döntik el, ki jogosult támogatásra és ki nem. Mindkét helyzet veszélyesen nagy teret enged az önkényes döntéseknek, és növelhetik a leginkább rászorulók kiszolgáltatottságát.

Javaslatok az eladósodottság kezelésére

Az eladósodottság az egyik legjelentősebb lakhatási probléma, hiszen könnyen a háztartások lakásának elvesztéséhez vezet. 2011-ben a TÁRKI-val közösen felmértük a magyarországi önkormányzati, civil, közműszolgáltatói és banki adósságkezelési gyakorlatokat, majd a 2015-ben kialakított magáncsőd-eljárással kapcsolatban fogalmaztunk meg észrevételeket a minisztériumok, a parlamenti bizottságok, parlamenti frakciók és a nyilvánosság felé. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. programjába került, hiteleiket törleszteni nem tudó, szociálisan rászorult hiteladósok lakhatásának elvesztését próbáltuk elkerülhetővé tenni azzal, hogy a szervezetnek adósságkezelési mentorprogram indítását javasoltuk nem fizető ügyfeleik számára. A mentorprogram bevezetésre került a NET Zrt.-nél. A szolgáltatást eddig már több mint 2 200 család vette igénybe, közülük 1 200 család jelenleg is a mentorprogram aktív részese. A társaság eddigi tapasztalatai kedvezőek, a mentorálást igénybe vevő ügyfelek fizetőképessége az esetek túlnyomó többségében szignifikánsan javult. A háztartások adósságának kezelésére átfogó program kidolgozása szükséges, amely az egyszeri adósságelengedést és az eladósodás mélyülését megelőző adósságkezelési tanácsadást is magában foglalja.

Hajléktalanság csökkentése Elsőként Lakhatást programmal

A hajléktalanság a legsúlyosabb lakhatási probléma Magyarországon, azonban a rendszerváltás óta nem sikerült sikeresen kezelni ezt a problémát. Az „Elsőként lakhatást” globális kezdeményezés, amely más eszközöknél lényegesen gyorsabban és eredményesebben küzd a hajléktalanság ellen. Az elképzelés lényege, hogy a hajléktalan emberek számára tömegszállás helyett saját lakást biztosítanak, ők pedig önálló lakhatásból könnyebben tudnak munkát találni, gyorsabban beilleszkednek és képesek önmagukat fenntartani. A külföldön sikerrel alkalmazott programot az elsők között kezdtük Magyarországon megvalósítani. Az elsőként lakhatás, mint a hajléktalanság kezelésének eszköze mára az Emberi Erőforrások Operatív Programba is bekerült és ezzel lehetővé vált, hogy több szervezet az ország több pontján tudjon megvalósítani ilyen programokat, egyre több hajléktalan embert lakáshoz juttatva

Területi egyenlőtlenségek és szegregáció csökkentése

Magyarországon a szegregáció következtében számos gyerek indul lényegesen rosszabb esélyekkel szerencsésebb helyre született társainál, számos felnőtt pedig nem tud kitörni rossz anyagi és munkaerőpiaci helyzetéből. A szegregált lakókörnyezetben rosszabbak a munkalehetőségek, gyengébb az oktatás, rosszabb az egészségügy és kevésbé hozzáférhetőek a szolgáltatások, a kapcsolati háló pedig inkább akadályozza és nem segítik a rossz helyzetből való kitörést. Munkánk során igyekszünk véleményezni a szegregáció csökkentésére kidolgozott kormányzati stratégiákat és projekteket annak érdekében, hogy azok eredményesek legyenek és eredményeik hosszú távon fenntarthatóak legyenek. Más civil szervezetekkel partnerségben nyilvános jelentést készítettünk arról, hogy a kormányzati szakpolitikai ágazatok hogyan érintik a szegregációnak leginkább kitett roma lakosságot.

Lakhatásra fordított költségvetési tételek éves elemzése

Magyarország költségvetésének elfogadásakor a Költségvetési Felelősségi Intézet segítségével évről évre megvizsgáljuk, a lakhatásra fordított tételek hogyan változtak az előző évhez képest, és a lakhatásra fordított kiadások mekkora aránya szolgálja a lakhatási szegénység csökkentését és mekkora része nem szociálisan célzott támogatás. A költségvetésről nyilvános elemzést adunk ki, illetve véleményünket megküldjük a parlament illetékes bizottságainak és a parlamenti frakcióknak.