A folyamatban lévő járvány és gazdasági válság hatásai az ingatlan- és a magánbérleti piacra rövid távúak, a hosszú távú trendeket nem befolyásolják. Ezért nem érvénytelenítik a javaslatcsomag aktualitását, sőt, bizonyos következmények megerősítik, alátámasztják javaslataink szükségességét.
Miben áll a válság?
A koronavírus-járvány kapcsán kibontakozó gazdasági válság kettős jelleggel bír: részben kínálati sokk, részben drasztikus keresletcsökkenés miatti visszaesés. A kínálati oldal problémái főként az új lakások piacát érintik közvetlenül. Áttételesen megjelennek a használt lakóingatlan-piacon is, ahol a lakásfelújítást nehezíti meg; illetve problémák fordulhatnak elő a bérleti piacon is, ahol a felújítás a kiadás feltételeként jelenhet meg.
A kereslet visszaesése szélesebb körben fejti ki hatását. A turizmus által a rövid távú szálláskiadás szolgáltatáson generált kereslet egyik hétről a másikra megszűnt. Emiatt a rövid távú kiadási piacról azonnal megindult a lakások vissza- és átáramlása a hosszú távú bérleti piacra. Mivel a jövő bizonytalanná vált, a vásárlók óvatosabbak lettek, így jelentősen csökkent a kereslet az új és használt lakóingatlanok piacán, a jövedelmek csökkenése (pl. elbocsátások, bércsökkentések) miatt pedig visszaesett a fizetőképes kereslet a magánbérleti piacon.
Ezzel egy időben a bérleti piacon ellentétes hatás is érvényesül: a lakóingatlan-vásárlás elhalasztása miatt bizonyos csoportok ideiglenesen bent ragadnak a bérleti szektorban. Emiatt a bérleti piacot egyszerre jellemzi bizonyos szegmensekben a fizetőképesség csökkenése és a telítettség.
Összefoglalva:
- A válság domináns hatása az ingatlanpiacon: a kereslet csökkenése és az ebből következő árcsökkenés és a forgalom visszaesése.
- A válság hatásai a lakásbérleti piacon: növekszik a kínálat (Airbnb-hatás) és csökken a kereslet (a jövedelemcsökkenés okán). A folyamatok árcsökkenést eredményeznek, ám ha a keresletcsökkenési hatás nagyobb, akkor az áresés a bérleti piac szűkülésével fog járni.
Félő, hogy a mély és elhúzódó gazdasági válságnak a jövedelmek csökkenése és a fizetőképesség szűkülése miatti keresletcsökkenés lesz a domináns hatása a lakásbérleti piacon. Ez súlyos szociális válságot eredményezhet, hiszen a lakhatás alapvető szükséglet. A csökkenő kereslet mögött emberek, családok vannak, akik nem fogják tudni (vagy már nem tudják) kifizetni a következő havi albérleti díjat. Bérlők ezreinek, tízezreinek kerülhet veszélybe a lakhatása, kerülhetnek jobb esetben rosszabb albérletpiaci körülmények közé (például kisebb lakásba, társbérletbe, külvárosi bérleménybe), rosszabb esetben az utcára (hajléktalanszállóra, átmeneti otthonba).
A válság és a Feketelakás 3.0 szakpolitikai anyag relevanciája
A gazdasági válság ingatlan-, illetve a magánbérleti piacon megjelenő következményei nem csökkentik szakpolitikai javaslataink súlyát, nem kérdőjelezik meg érvényességüket.
A magánbérleti piac szabályozatlansága súlyos kockázatokat és költségeket hordozott és hordoz magában a válság idején is. A kockázatok és a költségek nem szűnnek meg attól, hogy adott időpillanatban inkább az egyik fél (bérlők), míg egy másikban inkább a másik fél (bérbeadók) oldalán jelentkeznek. A bizonytalanság, a kiszolgáltatottság nem szűnik meg, legfeljebb mérséklődik, hogy aztán a válság utáni fellendülési időszakban ismét erősödjön. A hosszú távú kiszámíthatóság fontosságát a rosszabb idők és jobb idők váltakozása aláhúzza, megerősíti. Mi továbbra is a hosszú távú biztonságban és kiszámíthatóságban hiszünk, szakpolitikai javaslataink ezt a célt szolgálják.
A megfizethetőség problémáját sem szünteti meg a válság, sőt, annak ellenére növeli, hogy a kínálat bővülése miatt bizonyos csoportok számára (akiknek nem változott a jövedelmük) kedvezőbb helyzetet teremt. Azok számára, akik elvesztették a munkájukat, akik egyik pillanatról a másikra megélhetési problémákkal kell, hogy megküzdjenek, a bérleti díj kifizetésének lehetősége is kétségessé válik, ami számukra a lakhatás elvesztésének a rémképét jelenti. A válság hatására számos helyen bontakoznak ki lakbérfizetést megtagadó alulról szerveződő mozgalmak, és a progresszív politikai erők, érzékelve a problémát, lakbérfizetési stopot rendelnek el. A magánbérleti piac szabályozása a válságkezelést is segítené, mivel lehetővé tenné olyan progresszív szakpolitikák végrehajtását, mint a lakbérstop elrendelése vagy a bérlők pénzügyi segítése, adott esetben a bérbeadók kompenzálása. A jelenlegi átláthatatlan magánbérleti piacon, ahol a lakások nagy része feketén van kiadva, erre nincs lehetőség.
A kibontakozó szociális és lakhatási válság és az ennek hatására könnyen felvirágzó ingatlanspekuláció fokozottan szükségessé teszik azoknak a szakpolitikai javaslatainknak a megvalósítását, amelyek a lakhatás kínálati oldalán az állami és önkormányzati jelenlét erősítését szorgalmazzák. A Szociális Lakásügynökség, amely a piaci ár alatt kínál lakhatást, az üres lakások megadóztatására tett javaslat, vagy az abból befolyó összeg szociális bérlakások építésére fordításának gondolata ma aktuálisabb, mint valaha.