A központi költségvetés lakhatási kiadásai
A 2018-as évben is az a trend erősödött, hogy bár egyre több pénzt fordít a kormányzat lakhatási célokra, azok egyre inkább a tehetősebbek lakhatását segítik. A 2020-as költségvetési terv alapján majdnem tizenegyszer annyit fog 2019-ben a kormány szociálisan nem célzott módon lakhatási célokra elkölteni, mint amennyit a kifejezetten rászoruló családokra. Míg 2019-ben nagyjából 300 milliárd forintot, addig 2020-ban már majdnem 350 milliárd forintot fordít a kormányzat erre a területre. Egyértelmű csökkenést láthatunk a Nemzeti Eszközkezelőre fordított költségekben, hiszen ez az intézmény radikálisan átalakul. Az egyéb szociálisan célzott kiadások esetében – mint amilyen a szociális tűzifa, a települési támogatás vagy a hajléktalanellátás – nincs növekedés továbbra sem.
Bár a lakástakarékpénztárakba fektetett megtakarítások támogatása továbbra is jelentős, a tavalyi módosítás miatt ez a következő években csökkenni fog. Két helyen azonban egyértelmű növekedés látszik: a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK), illetve a lakástulajdon-szerzést támogató intézkedések esetében. A legnagyobb növekedést az úgynevezett „falusi CSOK” bevezetésére tervezett 60 milliárd forint jelenti.
Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK): A CSOK egy Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás. A CSOK új lakás vásárlásához vagy építéséhez, valamint használt lakás vásárlásához vagy bővítéséhez igényelhető, vissza nem térítendő támogatás. A kedvezményt a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése esetén az arra jogosult támogatott személyek vehetik igénybe, legalább egy – meglévő és/vagy vállalt – gyermek után.
A lakhatást érintő jelentősebb közpolitikai változások 2018/2019-ben
CSOK
Évek óta a lakhatásra fordított kormányzati kiadások egyik legjelentősebb részét a CSOK jelenti. 2018-ban összesen 27 153 igénylővel történt szerződéskötés 84,2 milliárd forint értékben. Emellett 2018-ban 8 858 CSOK-igénylővel kötöttek szerződést otthonteremtési kamattámogatott hitelre (OTK), további 66,1 milliárd forint értékben. 2017-hez képest ez a megkötött szerződések számát nézve a CSOK esetében 3,5 százalékos emelkedés.
Lakástakarékpénztárak
2018 egyik legemlékezetesebb lakáspolitikai döntése a lakástakarékpénztárak állami támogatásának a megszüntetése volt. Bár ez a megtakarítási mód elsősorban a középosztálybeli családok lakhatási problémáit enyhítette, sokszor ez jelentette a lakáspiacra kilépő fiatalok legfontosabb állami támogatását, amely nem követelt meg semmilyen kötött párkapcsolati vagy gyerekvállalási elköteleződést. Az elmúlt években a központi költségvetés évi nagyjából 60 milliárd forintot költött a lakástakarékpénztári megtakarítások támogatására: ez az összeg a következő években fokozatosan csökkenni fog, és a kormányzati kommunikáció szerint az így felszabadított forrásokat a CSOK-ra fogják fordítani.
Adópolitika
A kormányzati aódópolitika is nagy részben hozzájárul különböző lakhatási folyamatokhoz. 2018-ban az egyik legfontosabb adózást érintő döntés az újépítésű lakásokra vonatkozó csökkentett, 5 százalékos ÁFA érvényességi idejének a meghosszabbítása volt. A döntés értelmében 2023-ig a kedvezményes ÁFA-kulccsal értékesíthetőek azok az újépítésű lakások, melyek 2018. november 1-én hatályos építési engedéllyel rendelkeztek. Több más tényező mellett ez az intézkedés is hozzájárult az építőipar bővüléséhez, az átadott újépítésű lakások emelkedő számához, és a lakáspiaci lufi növekedéséhez.
Devizahitel-válság
Az MNB adatai szerint 2018 végén még mindig 110 000 nem teljesítő jelzáloghitel volt a teljes pénzügyi rendszerben, és csak a bankoknál több mint 200 milliárd forint értékben voltak 90 napon túl nem teljesítő hitelek. Ehhez tartozik, hogy eközben a hiteltartozások jelentős része a bankoktól átkerült különböző követeléskezelő cégekhez, azaz a teljes hitelmennyiség valójában ennél jóval nagyobb is lehet. 2018 során emiatt több mint 6 000 nem teljesítő hitelfelvevő ingatlanját kellett kényszerértékesíteni, miközben a Magyar Bírói Végrehajtói Kar adatai alapján 2018 során 3 212 ingatlan-kiürítés történt; átlagosan naponta 8,8.
Nemzeti Eszközkezelő (NET)
A devizahitel-válság kezeléséhez kapcsolódó Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 2012 óta a hiteleik miatt fizetésképtelenné váló, lakhatási gondokkal küzdő háztartásokat segíti. Ennek az intézménynek a felállítása a kormány devizahitel-mentő intézkedéseinek egyetlen jelentős, szegényebb háztartásokat célzó eleme volt. Egy 2018. novemberi kormányrendelet alapján azonban a NET Zrt. működése radikálisan át fog alakulni a jelenlegi lakásállományuk nagy részének privatizálása után. Ezzel a változással a NET Zrt. a jövőben egy sokkal kisebb szervezetté válik, amely a folyamatosan csökkenő ingatlanállományát, és a töredékére csökkenő bérlőket fogja menedzselni további ingatlanvásárlások nélkül. A hatásköréből, jelentőségéből, lakásállományából és politikai támogatottságából sajnos folyamatosan vesztő NET Zrt. példája jól mutatja, hogy megfelelő politikai akarattal pár év alatt jelentős mértékben növelhető lehetne, és növelhető is volt a köztulajdonú bérlakások állománya. A NET Zrt. bizonyította, hogy a lakhatásra fordított állami kiadások töredéke elég lenne több tízezer lakásproblémával küzdő ember megsegítésére.
A hajléktalanság kriminalizációja
2018-ban a lakásszegénység szempontjából az egyik legdrámaibb döntés a köztéri hajléktalanság további kriminalizációja volt. Az Alaptörvény módosítása, majd az új szabálysértési törvény megszavazása után 2018. október 15-től az „életvitelszerűen közterületen élők” szabálysértést követnek el, és akár elzárással is büntethetők. Mindezt annak ellenére, hogy 2019. január 1-én országosan 3 719 egy-egy éjszakára igénybe vehető éjjeli menedékhely férőhely volt a hajléktalanellátásban, melyek 97 százalékos kihasználtsággal működtek, így több településen a közterületen élő hajléktalan emberek száma lényegesen meghaladta az adott településen egyáltalán működő éjjeli menedékhelyek férőhelyszámát. Ennek ellenére Magyarországon továbbra is alkotmányellenes, és akár elzárással büntethető a lakásszegénység egyik legsúlyosabb formája, a köztéri hajléktalanság.
Társadalmi felzárkózás
A szakpolitikai változások közt további fejlemény a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság átkerülése a Belügyminisztérium alá. A helyettes államtitkárság szakmai munkájának koordinációjáért a frissen kinevezett társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke lesz. Mivel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ország több pontján is megvalósító volt az elmúlt években különböző felzárkóztatási, lakhatási problémákkal is foglalkozó projektekben, a szakmai stáb tapasztalata akár pozitív irányba is viheti a lakásszegénységgel kapcsolatos állami politikákat.
Javaslatok
A Habitatnál úgy gondoljuk, fontos, hogy a lakhatási kiadások célzottan jussanak el a lakásszegénységben élőkhöz, például központilag finanszírozott lakásfenntartási támogatás, vagy megfizethető bérlakások építésének a finanszírozása formájában. Emellett a NET Zrt. és ahhoz hasonló lakáskezelő társaságok modelljének támogatását, kiterjesztését és továbbgondolását javasoljuk, így megoldást kínálva a lakhatási válságban érintett lakosságnak.
Fontos lenne még az önkormányzati bérlakásrendszer fenntartására, vagy bővítésére fordított központi költségvetésből származó források megteremtése és növelése, amely egy jövőbeli, 2008-as válsághoz hasonló helyzet esetén bekövetkező társadalmi törést előzhetne meg.
Javasoljuk a CSOK újragondolását, érzékenyítését és a hátrányos helyzetű családok irányába történő nyitását, amely csak egy átgondolt, szociálisan és területi egyenlőtlenségekre érzékeny, átfogó lakáspolitika mellett képzelhető el. Úgy gondoljuk, hogy a lakáshitelezés támogatására fordított állami kiadásokat a kevésbé tehetős, rászoruló rétegek lakhatásának támogatására, illetve az eladósodás megelőzésére kellene fordítani.
Ezekre a problémákra válaszol Elsőként Lakhatást programunk, aminek keretében Irma, korábban hajléktalan ember otthonhoz jutott.
„Az lesz az első dolgom az új lakásban, hogy főzök egy jót és egy jó nagyot alszom” – mondta Irma, amikor elkészült új otthona a Habitat for Humanity segítségével. A korábban hajléktalan Irma az Elsőként Lakhatást programunkban újított fel önkéntesekkel közösen egy bérlakást Újpesten, amiben már második éve lakik. Korábban hajléktalanszállókon, illetve egy használaton kívüli épület egyik helyiségében húzta meg magát. Elsőként Lakhatást programunkban 2015 óta 19 lakást újítottunk fel önkéntesek és támogatók segítségével, amelyekbe 36 korábban hajléktalan ember költözött.