fbpx

Megszűnik a lakásfenntartási támogatás

2015. február 25.

A költségvetési törvény elfogadásával az Országgyűlés 2014. december 15-én a normatív lakásfenntartási támogatás 2015. március 1-jével történő megszüntetéséről döntött. Ezen időponton túl az önkormányzatok saját hatáskörükben dönthetik el, folyósítanak-e támogatást a lakhatási problémákkal küzdő háztartásoknak. Az eddig rendszeresen részesülő 454 866 rászoruló háztartás számára ez a kis összegű támogatás is nagy segítséget jelentett.

Nőnek a legszegényebbek rezsiköltségei

A lakásfenntartási támogatás eltörlése a legsúlyosabban a gyerekes családokat – több százezer embert – érinti.

Kálmán és Zita  Dunakeszin élnek három iskoláskorú kislányukkal. Zita főállású anya és négy órában dajkaként dolgozik egy óvodában. A családfő főállásban benzinkúton dolgozik, mellette másodállást vállal, hogy valahogy talpon tudjanak maradni. Minden nap ötkor kel, reggel hattól este tízig dolgozik. Így is éppen csak ki tudják fizetni a csekkeket, egy váratlan kiadás pedig elkeserítő helyzetbe sodorhatja a családot. Lakásfenntartási támogatást a gázszámla könnyebb kigazdálkodásának reményében igényelték, ami télen havi átlag 50 000 forintra rúg, nyáron ennek a tizede körül szokott alakulni. Az 5 400 forintos támogatást a család eddig sem kézhez kapta, hanem közvetlenül a gázszolgáltató számlájára érkezett. Ma viszont semmit nem tudnak arról, hogy a jövőben számíthatnak-e bármilyen segítségre az önkormányzattól. „A másodállás mellé megpróbálok még egy harmadikat is elvállalni – mondta el Kálmán a Habitatnak. – Nőnek a lányok, volt olyan hónap, amikor két pár cipőt kellett nekik venni, ez nagyjából az eddigi támogatás összegéből jött ki, persze a kínainál. Muszáj valahogyan még többet dolgoznom, különben nem fog jutni nekik cipőre, ruhára, nem tudnának sportolni járni, ez pedig nem történhet meg” – mondta a férfi, aki eddig is napi 16 órát dolgozott, néha hétvégén is. A közmunka és a rezsicsökkentés nem képes pótolni a kieső támogatást. A félmillió korábban támogatott háztartás közül sok nem vesz részt közfoglalkoztatásban, a rezsicsökkentés hatása pedig a legszegényebbek körében jóval alacsonyabb összegű, mint a lakásfenntartási támogatás volt.

MI VOLT A LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS?

A lakásfenntartási támogatás (LFT) összegét a háztartás egy főre jutó jövedelme és a háztartás tagjainak száma alapján számolták ki. A Habitat for Humanity adatai szerint 2013-ban 454 866 család kapott ilyen támogatást. A támogatás az országban mindenhol azonos feltételekkel volt elérhető: hivatalosan 71 250 forint, a gyakorlatban azonban 60 ezer forint egy főre eső jövedelemhatár alatt lehetett igényelni. A támogatás 2013-ban havonta átlagosan 3870 forint volt, de ez a kis összeg is nagy segítséget jelentett a legszegényebb háztartásoknak. A jogosultak többségének a támogatást nem készpénzben folyósították, hanem közvetlenül a szolgáltatóknak utalták vagy fűtőanyag formájában nyújtották. Bár a támogatás a mélyszegénységben élők számára jelentette a legnagyobb segítséget, sok alacsony jövedelmű, de aktívan dolgozó család és kisnyugdíjas is kapott ilyen segítséget.

A POLGÁRMESTERTŐL FÜGG MAJD, KI KAPHAT PÉNZT

Márciustól minden önkormányzat saját szociális rendelete alapján juttathat települési támogatást a rászorulóknak. A Habitat azonban úgy látja, a szegényebb települések várhatóan képtelenek lesznek kigazdálkodni a segélyeket helyi forrásból. Az önkormányzatok szociális támogatásait kiegészíteni hivatott kormányzati kompenzációs keretről eddig kevés az információ. A tehetősebb önkormányzatoknál a támogatások pótlása ellen hat a szegénységi migrációtól való félelem: a települések vezetői ebben a rendszerben a szegények területükről való kiszorításában érdekeltek, hiszen a kevesebb szegény kevesebb kiadással is jár. Az eddig elfogadott rendeletek jellemzően alacsonyabb összegű támogatást biztosítanak és kevesebben kaphatják. Egyes önkormányzatok csak a fűtési szezon idejére, míg mások egyáltalán nem biztosítanak a jövőben lakásfenntartási támogatást. Ráadásul egyes településeken a szegény családokat az új rendszer kiszolgáltatja a helyi hatalmi viszonyoknak, mert ezentúl vagy a polgármester dönt saját hatáskörben a támogatás odaítéléséről, vagy az udvar és a lakás rendezettségéhez vagy akár a mellékhelyiség tisztaságához kötik a lakásfenntartási támogatás folyósítását.

SOKBA KERÜLHET AZ ÁLLAMNAK EZ A SPÓROLÁS

Habár a normatív lakásfenntartási támogatás – és a célzottabb, ezért kevesebb emberhez elérő, ám szintén jelentős adósságkezelési szolgáltatás – megszűnése a költségvetésben körülbelül 20 milliárd forinttal kevesebb kiadást jelent, a döntés következményeként az államnak más területen ennél lényegesen magasabb kiadásai jelentkezhetnek – figyelmeztet a Habitat. Szerinte mivel a teljes lakosság egynegyedének, az alacsony jövedelműek közel kétharmadának van közműtartozása, a támogatások megszüntetése további hátralék felhalmozásokat fog eredményezni, ami végül a közműszolgáltatások kikapcsolásához és kilakoltatásokhoz is vezethet. Az állam számára a magasabb költségek a hajléktalanellátásban és a családból kiemelt gyermekek számának növekedésével a gyermekvédelmi intézményrendszerben jelenhetnek meg.

A HABITAT SZERINT NÖVELNI KELLETT VOLNA AZ ÖSSZEGET

A legalsó jövedelmi ötödben a háztartások kiadásainak 28,8%-át tették ki a lakásfenntartás és energia költségei, idéz egy két évvel ezelőtti felmérést a Habitat. 2013. júniusában 941 ezer fogyasztó volt 30 napnál hosszabb idejű elmaradásban villamosenergia-számlájával, 646 ezer fogyasztó földgáz-számlájával, és 176 ezer felhasználó távhő számlájával. A negatív tendenciák megállításához koherens lakáspolitikára és az összeg növelésére lett volna szükség – vonja le a végkövetkeztetést a Habitat for Humanity Magyarország, amely szerint a lakásfenntartási támogatás megszüntetése súlyos társadalmi feszültségekhez vezethet

Megszűnik a lakásfenntartási támogatás

Kapcsolódó cikkek