A Portfolio.hu-n megjelent Koritár Zsuzsanna szakpolitikai munkatársunk cikke a 2024-re tervezett hazai rezsicsökkentésről. 2023. július 7-én az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést, amelyből kiderül, 2023-hoz képest a felére csökken a rezsicsökkentésre szánt pénzösszeg. A Habitat szerint – a főként a magasabb jövedelemmel rendelkezőknek kedvező – energiaár-támogatás helyett a rezsicsökkentés átalakítása, a többmilliárdos keret helyett pedig egy állami támogatással elérhető épületenergetikai felújítás lenne a cél.
A magyarországi rezsicsökkentés egy jövedelmi viszonyoktól, szociális helyzettől és életkörülményektől független rendszer, mellyel kapcsolatban több hazai és nemzetközi szereplő is kifejezte már a fenntartásait. Többek között az Európai Bizottság, akik egy kifejezetten Magyarországra irányuló ajánlást adtak ki a közelmúltban. Ebben nem a rezsicsökkentés megszüntetését várják el hazánktól, csupán annak átalakítását. A támogatások lehetőségét továbbra is nyitva kívánják tartani, azonban ezeket az intézkedéseket a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra és vállalkozásokra kell a tagállamoknak összpontosítaniuk. Tehát azokra, akiknek valóban szükségük van rá – olvasható munkatársunk Portfolio.hu-s cikkében.
A magyar rezsicsökkentést pedig azért lenne minél előbb szükséges átalakítani a Bizottság szerint, mert azzal, hogy a szabályozott energiaárakat alacsony szinten tartjuk, nem ösztönözzük a háztartásokat a kevesebb fogyasztásra, így a végső energiafogyasztás a lakosság körében 2014 óta csak emelkedett. Mivel a támogatott hatósági árakat egyformán alkalmazzák valamennyi háztartásra, így annak előnyeit a magasabb jövedelmű háztartások még inkább élvezik – több a fogyasztásuk, ezért nagyobb arányban kapnak a támogatásból.
A másik nagy probléma, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők sokkal nagyobb részarányban használnak szilárd tüzelőanyagot (leginkább tűzifát), ami nem részesül a rezsiár-támogatásból, viszont a tüzelőanyag évről-évre egyre drágább. 2022-es online felmérésünk – amelyben a rezsicsökkentésről kérdeztük a lakosságot – ugyanezt támasztotta alá. A lakosság közel fele nyilatkozta azt, hogy nem volt segítség számára a rezsicsökkentés.
Nem csak a hazai lakosság gondolja úgy, hogy a rezsicsökkentéssel a rászorulókat kellene jobban támogatni, de az Európai Unióban is zajlik jelenleg az „Irány az 55%” (‘Fit for 55′) jogszabálycsomag, amelyben többek közt a 2050-re elérendő klímasemlegességről tárgyalnak – tehát arról, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását a legnagyobb mértékben csökkenteni kell. Különösen nagy hangsúlyt fordítanak az energiaszegénység* enyhítésére, hiszen, ha a klímacélok elérése érdekében bevezetnek bizonyos szükséges intézkedéseket (kibocsátási adók, épületek kötelező felújítása energetikai célból), az leginkább az energiaszegénységgel érintett háztartások életét fogja megnehezíteni. Ezzel a problémával minden uniós tagállamnak muszáj foglalkoznia, és kötelező kidolgozniuk egy tervet, programot erre az esetre (ún. Szociális Klímaterv), melyhez az Európai Unió számos segítséget is nyújt majd javaslatokkal és pénzügyi forrásokkal.
Tehát, az Európai Unió nem a rezsicsökkentés teljes megszüntetését várja el Magyarországtól, csupán az átalakítását, annak érdekében, hogy azok, akik nem szorulnak rá a támogatásra, ne vegyék el a lehetőséget, forrásokat azoktól, akik számára ez igazán fontos lenne. Tehát a rezsiár-támogatás az igazán rászoruló családokhoz juthasson el, akik tűzifát használnak, így kimaradtak az eddigi rezsicsökkentési programokból. Másik oka, hogy azokat a magasabb jövedelmi szinten élőket, akiknek nincs szükségük energiaár-támogatásra, a magasabb energiaár ösztönözné az energiatakarékosságra, és energiahatékonysági beruházások végrehajtására otthonaikon – ezt még jobban elősegítenék elérhető állami felújítási programok.
„Az épületek energiahatékonysági felújításának – azaz a hőszigetelésnek, nyílászárócserének és fűtés-, illetve melegvíz előállítására szolgáló berendezések korszerűsítésének – számtalan járulékos haszna van mind az egyén, mind az állam szempontjából”
– olvasható Portfolio.hu-s cikkünkben. Hiszen a korszerűbb épületek kevesebb energiát fogyasztanak, ami azt jelenti, hogy kevesebb lesz a légszennyezés, továbbá alacsonyabb lesz az energiaszámla is. Ha Magyarország erre a célra költené a forrásokat, az az államnak is jó lenne, mivel egy felújítási program az állam számára adót, járulékok formájában pedig egyéb – piacélénkítő, foglalkoztatási, egészségügyi – pénzügyileg számszerűsíthető hasznot is jelent.
*Egy háztartást akkor nevezünk energiaszegénynek, ha nem tudja megfizetni azokat az alapvető energia-szolgáltatásokat, amelyek a tisztességes élethez kellenek – ide tartozik a fűtés, melegvíz-ellátás, árammal működő készülékek energiája.
—
[Borítókép: Fülöp Dániel Mátyás // Habitat for Humanity Magyarország]
