Megjelent a Habitat for Humanity Magyarország 2025-ös Lakhatási jelentése

Tovább mélyül a lakhatási válság Magyarországon – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által 14. alkalommal publikált Lakhatási jelentésből, amely a 2024–2025-ös lakáspolitikai intézkedések hatását és a lakhatás megfizethetőségének alakulását vizsgálja. A kutatások szerint a kormány új, lakhatási célú programjai nem csökkentik, hanem tovább növelik a lakhatási egyenlőtlenségeket, miközben a szociálisan célzott támogatások szinte teljesen hiányoznak a rendszerből. Az idei riport 2-3. fejezetének bemutatóját november 26-án tartották a Margit körúti Habitat Kreatív Központban.

A lakáspolitikai eszközök 95%-a nem a rászorulókat segíti

A jelentés rámutat: a 2026-ra tervezett mintegy 1000 milliárd forintos állami lakhatási kiadás 95%-a nem szociálisan célzott, vagyis a támogatások döntő része a jobb anyagi helyzetű emberekhez jut el. A rászoruló embereket érintő támogatások – például a települési támogatás vagy a szociális tüzelőanyag-támogatás – összege évek óta nem növekedett, reálértéke pedig folyamatosan csökken.

Ezzel szemben a nagy összegű, nem rászorultsági alapon működő programok (pl. Otthon Start, babaváró hitel, Vidéki Otthonfelújítási Program) többszáz milliárdos terhet rónak a költségvetésre, miközben a lakhatási szegénységben érintett háztartások számára elérhetetlenek vagy hatástalanok.

A kormányzat lakhatási célú kiadásai (milliárd Ft, 2025-ös árakon, 1990–2026)

Lakhatási válság: közel 2,9 millió embert érint

A megfizethetőséggel foglalkozó fejezet szerint 2024-ben a magyar lakosság 30,3%-a – 2 877 937 ember – érintett a lakhatási szegénységben. A lakbérek és lakásárak meredeken emelkednek, miközben az átlagjövedelmek nem tudnak lépést tartani a drágulással.

Magyarországon nőtt legjobban a lakások ára az Európai Unióban: 15 év alatt nominálisan több mint háromszorosára, reálértéken több mint két és félszeresére. Budapesten 2025 elején a használt lakások átlagos négyzetméterára 1,2 millió forint volt.

“Lakásárak és lakbérek a nettó átlagkereset tükrében 2015-2024 között
(Adatok forrása: KSH 2024, KSH 2025, KSH 2025)

A magas árak miatt a lakáshoz jutás még a középosztály számára is egyre nehezebb, a szociálisan rászorulók pedig teljesen kiszorulnak a fenntartható lakhatási megoldásokból. Ha az emberek nem jutnak hozzá megfelelő lakhatáshoz, az egy nagyon súlyos, akár generációkon átívelő társadalmi probléma” – emelte ki Ámon Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, a Megfizethetőség fejezet szerzője.

Az új kormányzati eszközök nem mérséklik a válságot

A 2024 őszén bejelentett gazdaságpolitikai akcióterv a megfizethető lakhatást tűzte a zászlajára, azonban:

• az új programok szinte kizárólag a hitelképes, magasabb jövedelmű háztartásoknak kedveznek;
• az intézkedések fő célja valójában a fogyasztás ösztönzése és az építőipar támogatása, nem a lakhatási szegénység kezelése;
• a kamattámogatott hitelek jelentős költségvetési kockázatot hordoznak;
• a bérlakás-szektor továbbra is háttérbe szorul, miközben a magántulajdonú bérlakások bérleti díja folyamatosan növekszik.

A jelentés szerint a kormány kommunikációja a lakástulajdonlást állítja középpontba, és aktívan ellenzi a bérlakásprogramokat, holott a szakmai szervezetek egyértelműen állítják: erős állami és nonprofit bérlakásszektor nélkül nem oldható meg a lakhatási válság.

Megfizethetőség és energiaszegénység: a legnehezebb helyzetben élő emberek maradnak segítség nélkül

Különösen nagy nehézséget okoz, hogy a sérülékeny csoportok – köztük:

• a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatalok,
• a hajléktalan emberek,
• az energiaszegénység által érintett háztartások,
• az ukrajnai menekültek

– gyakorlatilag nem jutnak célzott lakhatási támogatásokhoz.

“Az energiaszegénység kezelésére szolgáló programok nincsenek összehangolva más felújítási támogatásokkal, amelyek így a tehetősebb háztartásokhoz szivárognak el” – emelte ki Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, a Lakáspolitikák és költségvetési kiadások fejezet szerzője.

A jelentés legfontosabb ajánlásai

A szakértők szerint sürgős lakáspolitikai fordulatra van szükség. A leglényegesebb javaslatok:

• Országos lakhatási stratégia megalkotása, átfogó célokkal és mérhető mutatókkal.
• A „megfizethető lakhatás” egyértelmű definíciójának bevezetése, amely nem csak a vételárra, hanem a fenntartási és bérleti költségekre is kiterjed.
• Közcélú lakásszolgáltatók jogi kereteinek megteremtése és célzott támogatása.
• A rászorultsági alapon célzott támogatások bővítése, a meglévők értékének helyreállítása.
• Önkormányzati lakásállomány bővítése és normatív lakásfenntartási támogatás visszavezetése.
• A sérülékeny csoportok számára hosszú távú, kiszámítható lakhatási programok kialakítása.

Itt találod a teljes 2025-ös Lakhatási jelentést.

Fotók: Molnár Zsóka // Habitat for Humanity Magyarország