Szerda este mutatta be a Habitat for Humanity Magyarország a Periféria Kutatóközponttal közös, hetedik éves lakhatási jelentésének első fejezetét, ami kiemelten foglalkozik a lakáspiacra kilépő fiatalokkal. A jelentés szerint ma Magyarországon a fiatalok a lakhatási szegénység által az egyik legjobban érintett célcsoport. Az ELTE BTK-n zajlott teltházas rendezvényen több mint száz, jórészt fiatal érintett vett részt, akik közül többen megoldást keresnek lakhatási problémáikra. A bemutatót követő vitán pedig a Hallgatói Szakszervezet és az Utcajogász csoport is felszólalt.
A felnőtté válás egyik fontos lépésének szokták tartani, amikor egy fiatal kirepül a szülői házból, és önálló életet kezd új otthonában. A számok azonban azt mutatják, hogy ez az időpont egyre inkább kitolódik, illetve a pályakezdő, családalapításra készülő korosztály jelentős része lakhatási problémákkal küzd, amely valószínűleg kihat az alacsony gyermekvállalási kedvre is – állapítja meg a jelentés. A szülői házból való elköltözés, vagy a felsőoktatási tanulmányok alatti lakhatási kérdések kevésbé érintik a tehetősebb családokat, ahol az idősebb generációk korábban felhalmozott vagyonukból ki tudják segíteni a fiatalokat. Azonban egyre szélesebb az a réteg, aki eladósodással oldja meg a lakhatását vagy el sem költözik otthonról. Hivatalos adatok szerint tavaly a 18 és 34 év közötti fiatalok közel kétharmada (62,7 százalék) lakott még a szülői házban, ami jóval rosszabb az EU-s átlagnál (48,1 százalék).
Az össztársadalmilag is kimutatható esélyegyenlőtlenség talán még élesebben jelentkezik a fiatalabb generációk esetében, ami rendkívül aggasztó a magyar társadalom jövője szempontjából. Az egyik legszembeötlőbb adat, hogy a 18 év alatti gyermekek több mint harmada él túlzsúfolt lakásban, ami messze kiemelkedik az EU átlagból.
Míg az ezredfordulón csak minden tizedik 35 év alatti háztartásfő lakott albérletben, ez az arány 2015-re a háromszorosára nőtt (30 százalék), ami világosan jelzi, hogy a nemzetközi trendekhez mérten a magyarországi lakásrendszerben is kialakulóban van egy „bérlői generáció”.
Pósfai Zsuzsanna, a Periféria Központ munkatársa a beszélgetésen hozzátette, ennek a folyamatnak az is az oka, hogy kevés magyar háztartásnak van megtakarítása, hitelt pedig nem olyan egyszerű felvenni, mert önerő is kell hozzá, ami jellemzően nincs meg a fiataloknak, míg a CSOK-kal a gyerekvállaláshoz kötik a támogatást. Ugyanakkor az albérlet a mobilitás miatt is vonzó lehet a fiatalok számára, mert nem jelent hosszabb távú elköteleződést.
„Nem tartjuk jónak, hogy profitszerzési módként tekintenek a lakhatásra, szerintünk vissza kell térni ahhoz a szemléletmódhoz, hogy a lakás valakinek az otthona, márpedig mindenkinek szüksége van otthonra. Szövetségeseket, támogatókat keresünk, hogy hosszabb távú megoldást találjunk a fiatalok számára” – mondta Vági Renátó, a novemberben alakult Hallgatói Szakszervezet képviselője.
Az lakhatási szegénységben élőknek ingyenes jogsegélyt nyújtó Utcajogásztól Szatmári Andrea arról számolt be, rengeteg olyan megkeresés érkezett az elmúlt időszakban hozzájuk, hogy egy fiatal pár lakást keres a fővárosban, és nem tudnak megélni a jövedelmükből. „Arról érdeklődnek, hogy miként tudnának önkormányzati bérlakáshoz jutni. Nem sok mindent tudunk nekik javasolni, mert a lakások nagy részét piaci alapon adják ki.” Hozzátette, a legfőbb jogi probléma, hogy az önkormányzatoknak nincs kötelező lakhatási feladata, és nincsenek törvényileg arra ösztönözve és kötelezve, hogy a fővárosban élők lakásproblémáit megoldják.
Ezzel összefüggésben Szegfalvi Zsolt, a Habitat ügyvezető igazgatója kifejtette, állami szerepvállalásra, egységes lakáspolitikára van szükség, mert az otthont nem lehet szabad piaci termékként kezelni. Szerinte a bérlakásszektorban átláthatatlanok a viszonyok, bérlők és bérbeadók sincsenek jogilag biztonságban. „Átfogó javaslatcsomagot dolgoztunk ki. Intézményi változtatásokra és a lakásállomány bővítésére van szükség, mert sokkal nagyobb a kereslet mint a kínálat, és ez egyre inkább fenntarthatatlan állapotokat eredményez.” Sok más javaslat mellett a Habitat egyfajta „albérletes hatóságot” szeretne létrehozni, amelynek egyik fő funkciója valamennyi lakásbérleti szerződés regisztrációja lenne, ami nagyban fehérítené a piacot. Emellett szociális lakásügynökségek modelljének széleskörűbb gyakorlatba ültetését is javasol a szervezet, amihez Szegfalvi szerint nincs szükség olyan mértékű állami támogatásra, mint a lakásállomány bővítéséhez.
A teljes jelentés szövege: itt
Az eseményről készült további fotók: itt
Fotókredit: Varga Gábor Vargosz / Habitat for Humanity
Sajtókapcsolat:
Farkas Boglárka
[email protected]
+36 20 596 1001
