Antal és Zsuzsa nyugdíjasok, két kutyájukkal 18 éve Fóton élnek egy egyre romló állapotú vályogházban.
Sorozatunkban a lakhatási szegénység okozta problémákat és azok lehetséges megoldásait mutatjuk be.
Tető nélkül
A házaspár tavaly nyáron kénytelen volt belevágni a tető javításába, mert már sok gerenda el volt törve, ideiglenesen volt csak alátámasztva, és félő volt, hogy a tél közeledtével beszakadhat a tető. Menetközben azonban kiderült, hogy nem elég a pénzük, és a tetőjavító egyszerűen félbehagyta a munkát. A vállalkozó csak egy nejlonnal takarta le a félkész tetőt, és azt mondta, innentől már ők is be tudják fejezni. Ráadásul rosszul tette rá a nejlont, aminek következtében az első nagyobb esőnél teljesen beázott a ház. Az időjárás viszontagságainak kivédésére már több fóliát is föltettek, idős kora ellenére pedig Antal rendszeresen kénytelen volt felmászni a tetőre, hogy megigazítsa a nejlonokat. Így vészelték át a tavalyi telet, idén nyáron az özönvízszerű esőzéseket és az őszt.
„18 éve élünk itt, azóta csak romlott a ház állapota. De eddig legalább volt tető a fejünk felett. Ha ez összedől, akkor már fedél se lesz, akkor mehetünk 70 meg 63 évesen a híd alá…”
Szerencsés fordulat
Miután Zsuzsáék már szinte minden reményt elvesztettek, mesés fordulattal egy hétvégén újra megjelent a munkát korábban félbehagyó vállalkozó. Antal és Zsuzsa minden erejüket bevetve dolgoztak az ács keze alá, hogy sikerüljön a rendelkezésre álló két nap alatt befejezni a tető javítását és megmentsék a szinte mér teljesen szétázott otthonukat. A történet így szerencsés véget ért, de kizárólag a vállalkozó felébredt lelkiismeretének köszönhetően. A szociális rendszertől semmilyen segítségre nem számíthattak.
Támogatás nélkül
Korábban havonta kaptak lakásfenntartási támogatást, de most már nem jogosultak rá. Kölcsönt is próbáltak igényelni, de ilyen alacsony jövedelemre nem adnak, megtakarításuk pedig nincs.
A Habitat véleménye szerint a házaspár és a hozzájuk hasonló helyzetben lévők problémájára jó megoldás lenne, ha lenne több megfizethető szociális bérlakás. Antaléknak is jobb, biztonságosabb megoldás lenne önkormányzati bérlakásba költözni, minta rossz állapotú vályogházzal küszködni. Ha pedig az alacsony összegű nyugdíjukhoz rendszeresen kapnának lakhatási támogatást, akkor talán akkora összeget meg tudnának takarítani, amellyel finanszírozhatnának egy komolyabb felújítást. Segítséget jelentene az is, ha létezne szociális alapon nyújtott rendkívül kedvezményes kölcsön, akár mikrohitel a lakóingatlanok felújítására, korszerűsítésére.
