Energiahatékonyság és annak ára a hazai ingatlanokban

Ma Magyarországon csaknem 700 ezer ember nem tudja anyagi okok miatt megfelelően melegen tartani a lakását. Évente több százan halnak meg a nagy hideg miatt, az elhunytak többsége azonban nem az utcán, hanem a hideg otthonában hűl ki. Hatalmas különbségek vannak az épületek energetikai állapota között, ennek függvényében pedig akár ötször többet fizethet a fűtésért egy száz éves családi házban élő mint egy tíz éve épült társasház lakója.

Az Építésügyi Minőségellenőrző és Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) 2015-ben elkészítette a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát a nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából. A felmérésből az derült ki, hogy Magyarország energiafelhasználása 2006 óta folyamatosan csökken. Ez egyrészt a gazdasági válság következménye, mivel a termelési-technológiai energiaigények a termelés visszaesésével mérséklődtek, másrészt pedig az épületenergetikai felhasználások se nőttek ez idő alatt, köszönhetően az energiahatékonyság javítását célzó programoknak.

Sokak pénztárcáját megterheli a lakásfenntartás

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magyarországi lakásoknak majdnem a felét gázzal fűtik és több mint az ötödét szilárd tüzelővel (fával illetve szénnel). A háztartások 15 százalékában gázzal és fával vegyesen fűtenek és szinte ugyanennyi lakásban távfűtéssel. Míg azonban a gáz és a távfűtés költségei a rezsicsökkentésnek köszönhetően csökkentek, a fa és a szén ára majdnem 30 százalékkal növekedett az elmúlt hat évben. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik háztartás fűtési költségei jelentős mértékben megnőttek.

Az ÉMI által megkérdezett háztartások a lakásfenntartás költségeit 40 százalékban nagyon megterhelőnek érzik, és a háztartások több mint fele jelezte, hogy a költségek időnként megterhelik a pénztárcájukat.

Hogy miből áll össze a fűtési költség, az sok tényezőn múlik: függ az épület szigetelésétől, a fűtés módjától (fűtőberendezés hatásfoka és a felhasználó szokásai), az energiahordozó fűtőértékétől és természetesen annak árától is.

Nagyok a különbségek a házak energiafelhasználása között

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában 15 épülettípust különböztetnek meg energetikai szempontból. Az épülettipológiai modell kialakításánál figyelembe vették az épület méretét, az építés idejét, illetve az építési technológiát is.

Eszerint a legrosszabb állapotban az 1945 előtt épült, 80 négyzetméter alatti családi házak vannak, ezek az ország lakásállományának 6 százalékát teszik ki. Jellemzően kisebb, vidéki településeken találhatóak ilyen épületek, a lakók között felülreprezentáltak az idősek és az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartások. A kategóriába tartozó házak többsége rosszul felszerelt, lakóik majd negyede nem engedheti meg a lakás megfelelő fűtését.

A legalacsonyabb energiafelhasználása a 2001 után épült 10 vagy több lakásos társasházaknak van, arányaiban ők fizetik a legkevesebbet a fűtésért. A felmérés szerint valamennyi háztartásban van vezetékes víz és mindegyikben kizárólag gázzal fűtenek. Többségében rendszeres, az országos átlagnál magasabb munkajövedelemmel rendelkező háztartások élnek ezekben az épületekben, csak kevesebb mint 5 százalékuk nem engedheti meg magának, hogy igényeinek megfelelően fűtsön télen.

A felmérés eredményei azt is mutatják, hogy az 1945 előtt épült házak (családi ház és társasház egyaránt) állaga nagyobb arányban rossz, mint a későbbi épületek állapota. Nem meglepő tehát, hogy lakosaik közül az átlagosnál jóval többen jelezték, hogy gondot okoz nekik a ház egészének kifűtése, hiszen jóval több energiát kell felhasználni nekik a fűtéshez.

Javaslataink a probléma megoldására

A Habitat for Humanity Magyarország 2018-ban megvizsgálta a szociális tüzelőanyag-támogatás elosztását. Többek között arra a megállapításra jutottunk, hogy a fűtési költség összegét jelentős mértékben befolyásolja az épületek energetikai állapota. Ennek megoldására azt a javaslatot fogalmaztuk meg, hogy az energiahatékonysági pályázatok legyenek a mostaninál kiszámíthatóbbak azért, hogy az önkormányzatok biztonsággal tudjanak tervezni és beruházni energiahatékonyság és fűtéskorszerűsítés terén.

Emellett azt is gondoljuk, hogy az alacsonyabb jövedelmű családoknak is szüksége lenne energiahatékony megoldásokra, amikhez jelenleg nem férnek hozzá. Továbbá javasoltuk a „kályhacsere program” elindítását, mely elérhető lenne az elavult fűtőberendezéseket használó háztartások számára is. A fűtőberendezések hatékonyabbra cserélésével nem csak a felhasznált fűtőanyag mennyisége csökkenne, hanem a bel- és kültéri levegőminőség is javulna.

Az energiahatékonyságot javító, jól célzott és megfelelő összegű állami támogatás mérsékelné a rossz állapotban lévő lakások fűtési költségeit és csökkentené a hideg lakásokkal járó egészségi problémákat.

A Habitat for Humanity Magyarország a Saint-Gobain és a SZÉRA  Családok Átmeneti Otthona egy olyan háromoldalú együttműködést valósít meg, amely keretében építőipari szakképzésben résztvevő fiatalok kapnak lehetőséget a leújabb hőszigetelési technikák megismerésére, illetve gyakorlati alkalmazására. A képzés keretében elsajátított ismereteiket a SZÉRA által működtetett családok átmeneti otthonán ültetik át a gyakorlatba, aminek teljeskörű szigetelése is megvalósul a projekt során. A húsz fős tréning résztvevői jórészt egy Gödi szakközépiskolából, illetve az átmeneti otthonban élő, jelenleg munkanélküli lakókból kerülnek ki.  A képzés után a résztvevőknek lehetősége lesz a projektet támogató Saint-Gobain cégcsoport oktatása során szerzett gyakorlati tudást felhasználva a munkaerőpiacon elhelyezkedni.