Még a törvényjavaslat benyújtása előtt abbeli reményünket fejeztük ki, hogy a korábbiakkal ellentétben, a jövő évről szóló költségvetés a lakástulajdon-szerzést támogató intézkedések helyett, vagy azok mellett, a bérlést ösztönző tételeket, valamint szociálisan célzott, a lakhatási szegénységben élőket ténylegesen elérő kiadási elemeket fog tartalmazni. A kevés rendelkezésre álló információból azonban az állapítható meg, hogy a 2016-os költségvetés tervezete éppen ennek az ellenkezőjét valósítaná meg.
Az önkormányzatoknak juttatott támogatásokat vizsgálva kiderül, hogy az idei költségvetéssel alaposan átalakított segélyezési rendszert (azaz a központi szociális lakhatási támogatások megszüntetését) a jövő évre is bebetonozzák. Ez elhamarkodott lépés, hisz alig pár hónappal az átalakítás után még nem lehetünk biztosak benne, hogy milyen következményei lesznek a segélyezés helyi hatáskörbe utalásának és ily módon szétaprózásának.
A „lakástámogatások” címmel szereplő sorról a jövő évi költségvetés is – a korábbiakhoz hasonlóan – szűkszavúan csak egy összeget (104 milliárd forint) közöl. Ennek a felbontására azonban lehet következtetni az elmúlt évek irányaiból, amelyek egyöntetűen az ingatlantulajdon-szerzés és főleg a középosztályt, illetve a jobb anyagi helyzetben lévők támogatását mutatják. Továbbra is jelentős összeget tesznek ki a kiadásokból devizahitelesek megsegítésére bevezetett intézkedések, többek között az elsősorban a devizásokat célzó Nemzeti Eszközkezelő Zrt. finanszírozása. A következőkben röviden elemezzük a 2016-os központi költségvetés tervezetét lakhatási szempontból, különös figyelmet fordítva a lakásfenntartási és adósságkezelési támogatások rendszerének átalakítására, ahhoz kapcsolódóan az önkormányzatoknak adott támogatásokra, a Nemzeti Eszközkezelő költségvetésére, a lakástámogatásokra, a hajléktalan-ellátásra szánt összegekre és más lakhatási jellegű tételekre.
