Kihirdettük május 27-én az Önkormányzatok a Lakhatásért pályázatunk három díjazottját. Budapestről és 15 vármegyéből érkeztek be pályázatok előremutató kezdeményezésekkel. Az egyre szűkülő források ellenére ők bizonyították: egy felelős, elkötelezett önkormányzat sokat tehet a lakhatási nehézségek enyhítéséért.
Egymást érő válságok és gazdasági nehézségek jellemezték a végéhez közelítő ötéves önkormányzati ciklust. Ebben a helyzetben óriási kihívást jelentett helyi lakhatási támogatásokat bevezetni, fenntartani vagy fejlesztéseket, beruházásokat indítani – míg az igény minden eddiginél nagyobbnak bizonyult. A 2024 februárjában meghirdetett országos pályázatunk épp azoknak az önkormányzatoknak szólt, amelyek a lakhatás területén hiánypótló és példamutató intézkedéseket valósítottak meg; azaz a válságok ellenére sem hagyták cserben lakosaikat.
39 pályázó: Budapestről és 15 vármegyéből
A három településméret szerinti kategóriában egy-egy települési önkormányzatot díjaztunk, amelyek különböző mintaprogramok megvalósítására kapnak pénzügyi és szakmai támogatást a civil szervezettől. A pályázati adatlapon az önkormányzatok ismertették, hogy az elmúlt évekből mire a legbüszkébbek, milyen kihívásokkal szembesültek és mik a terveik a következő ciklusban a lakhatás területén. A Habitat munkatársai és egy háromfős szakmai zsűri pontozta ezeket szociális, intézményi, esélyegyenlőségi, valamint környezet- és klímavédelmi szempontból.
A díjakat egy online esemény keretében adtuk át 2024. május 27-én, amelyet egy kerekasztal-beszélgetés követett Ónody-Molnár Dóra újságíró moderálásával. A díjátadót Illyés Tímea, a Habitat programigazgatója nyitotta meg, aki hangsúlyozta:
“az önkormányzatokra ma Magyarországon óriási teher és felelősség hárul. A Habitat küldetésével összhangban, ezzel a pályázattal is szeretnénk felhívni a figyelmet a lakhatás ügye mellett elkötelezett önkormányzatokra és kiemelkedő munkájukra”.
Józsefváros: antikorrupciós programból lakhatási alap
A 20 ezer főnél nagyobb települések kategória díjazottja a VIII. kerületi Józsefvárosi Önkormányzat lett. A zsűri kiemelte, hogy Budapesten és országszerte is a lakhatás területén a leginkább stratégiai módon gondolkodó és működő, a megvalósításra nagy hangsúlyt fektető önkormányzatról van szó. Lényeges szervezeti és intézményi újításokat vezettek be, kifejezetten a legsérülékenyebb csoportok (pl. jelentős hátralékot felhalmozók, egyedülálló szülők, közterületen élő hajléktalan és mozgáskorlátozott emberek) érdekében.
“A ciklus végéig 201 önkormányzati bérlakásban végeztünk életmentő vagy korszerűsítő felújításokat, amelyre négymilliárd forintot spóroltunk meg az antikorrupciós programunkkal“ – fejtette ki Pikó András polgármester. Ezen felül a kerületben jelentős lakhatási támogatást is biztosítanak; jelenleg 300 háztartás részesül átlagosan 25 ezer forintos támogatásban. – “Nagyon büszkék vagyunk a Habitat díjára, ez egy nagy megerősítés nekünk, hogy folytassuk a munkát”
– mondta Pikó. A pályázat keretében az önkormányzat egy kétmillió forintos alapot fordíthat lakásfenntartási és adósságkezelési támogatásra.
Keszthely: kilakoltatás helyett adósságkezelés
A kisvárosok kategóriában Keszthely városát díjazták, ahol szintén tudatosan fejlesztik a bérlakásállományt nagyszabású felújításokkal és újépítésekkel is.
“Majdnem 300 önkormányzati lakásunk van, öt évvel ezelőtt azzal szembesültünk, hogy ezek közül mintegy 80 lakhatatlan állapotban van, kellett valamit kezdeni ezzel. Önkormányzati és pályázati forrásokat mozgósítottunk, próbáltuk megfizethetővé tenni a lakhatást és elkerülni a kilakoltatást” – magyarázta Vozár Péterné, Keszthely alpolgármestere. Ezért lakhatási támogatást és hátralékrendezéshez részletfizetési-lehetőséget is biztosítanak. – “2020-ra összeállítottunk egy ingatlangazdálkodási koncepciót, felmértük az állományt és meghatároztuk a távlati célokat. Sokszor kell improvizálnunk, ha váratlanul történik valami egy családnál, de kellenek a hosszú távú koncepciók, hogy tudjuk milyen úton haladunk és az megfelelő legyen mindenkinek”
– egészítette ki az alpolgármester. A pályázat keretében Keszthelyen nyolc szociális bérlakás nyílászáróit fogjuk kicserélni, összesen négymillió forint értékben.
Jánoshida: a 2500 fős település tudatos bérlakás-fejlesztéssel
A községek kategóriában Jánoshida önkormányzata kapta a legmagasabb pontszámot.
“Országos viszonylatban is, de ebben a településméret-kategóriában pedig különösen kiemelendő, hogy az önkormányzat tudatosan növeli a szociális bérlakásállományt a helyben eladóvá vált házak megvásárlásával, és szociális bérlakásként történő kiadásával”
– emelte ki Kőszeghy Lea zsűritag, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa. A településen ezen felül számos, lakhatással és településfejlesztéssel kapcsolatos figyelemre méltó gyakorlatról számolt be a jánoshidai pályamű a tűzifa, rezsi és építőanyag támogatástól kezdve az idősgondozás innovatív, stratégiai fejlesztésén keresztül a megújuló energiás beruházásokig.
“Az utóbbi 8-10 évben drasztikusan sok feladat hárult az önkormányzatra a lakhatás terén. Már lakott ingatlanok is végrehajtás alá kerülnek; ezer helyi ingatlanból több, mint százról kellett adatot szolgáltatni” – említette Eszes Béla, Jánoshida polgármestere. – “Akiket elér a végrehajtó keze, ők az önkormányzathoz fordulnak. Míg az állami otthontámogatások teljesen elérhetetlenek a legtöbb lakosunk számára és a fejünk felett születnek a döntések.”
Munkájukat hét és félmillió forint pályázati forrással ismertük el, amelyet a helyi szociális tűzifaprogram fejlesztésére fordíthatnak.
Közös pontok
Míg egy vidéki kistelepülés nagyon eltérő helyzetben, különböző problémákkal küzd, mint egy nagyváros, számos párhuzam és hasonlóság van a díjazott települések között, például a lakóingatlanok siralmas állapota.
“Nagyra értékeltük, hogy mindhárom önkormányzatnál jellemző a lakosok bevonása, és az, hogy megadják a lehetőséget, hogy állampolgárként együtt gondolkozhassanak a helyi döntéshozókkal”
– hívta fel a figyelmet Rácz Béla zsűritag, a Polgár Alapítvány munkatársa, az 1Magyarország Kezdeményezés társalapítója. A zsűri meglepően könnyűnek ítélte a szociális és környezeti-fenntarthatósági szempontok összeegyeztetését a bírálat során, amit Dr. Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének Alelnöke így indokolt:
“a méltó lakhatás egyike az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak, és nem lehet egymástól elválasztani a társadalmi és környezetvédelmi szempontokat. Bár ilyen nehéz lakhatási viszonyok között néha lehetetlennek tűnik a környezeti fenntarthatóságra is figyelni, sokszor a kettő együtt jár: új építés helyett üresen álló ingatlanok felújítása, szigetelése, napenergia telepítése, ezek mind a havi rezsiköltségek csökkentését és a fenntarthatóságot szolgálják.”
A díjazottak tudtak azonosulni azzal a dilemmával is, hogy kevesebb háztartásnak, de hosszú távú segítséget nyújtsanak, vagy inkább minél többeknél azonnali “tűzoltásra” használják a szűkös forrásokat.
“Kiveszett az elmúlt évtizedekben az a képességünk, hogy fel tudjunk háborodni azon, hogy emberek milyen körülmények között élnek” – mondta Pikó. – “A jó lakáspolitika szívből, felháborodásból és nagyon sok munkából születik. Ahol pedig a legnagyobb a szükség, ott kell a legtöbb szív és munka.“
A három díjazotton kívül számos kiemelkedő pályázat érkezett, amelyekből kiemeltünk pár további jó gyakorlatot:
- Kórós (171 fős Baranya vármegyei község), ahol az önkormányzat tudatosan növeli a szociális bérlakásállományt az üres házak megvásárlásával és hosszútávú lízingszerződés keretében történő hasznosításával/kiadásával, amelyek aztán a futamidő lejártával a bérlő tulajdonába kerülnek. Emellett saját forrásból krízisfa szociális tüzelőanyag programot működtetnek annak érdekében, hogy a rászorulók kedvezményes áron jussanak a fűtési időszakban tűzifához;
- Alsómocsoládon (269 fős község szintén Baranyában) szintén erős stratégiai és komplex gondolkodásmód figyelhető meg a lakásügyben. Az önkormányzat saját és pályázati forrásokat is megmozgat az energetikai felújításokra (2 millió forint értékig), valamint a szociális tüzelő támogatásra. A településen antiszegregációs program is volt, továbbá kiemelt szerep jut a közösségi tervezésnek is;
- Rinyabesenyőn (193 fős zsáktelepülés Somogy vármegyében) az elmúlt önkormányzati ciklusban egy telepfelszámolási program keretében 7 db szociális bérlakás kialakítása valósult meg. Az újépítésűek esetében az energiahatékonyság és megújuló energiahasználat voltak a legfontosabb szempontok;
- Ordas (427 fős Bács-Kiskun vármegyei község) pályázati és saját forrásból is igyekszik helyben növelni a szociális bérlakásállományt eladóvá vált házak megvásárlásával, felújításával, és bérlakásként történő kiadásával. Ezekbe olyan sérülékeny háztartások költözhettek, ahol korábban a lakásviszonyok miatt felmerült a gyerekek családból történő kiemelése. A településen kiemelt figyelem jut az eladósodás megelőzésére és közvetlen segítségnyújtásra a tűzifabeszerzésben, valamint a felújításokhoz, illetve a tulajdonszerzéshez kapcsolódó ügyintézésben;
- Hajdúnánás (kb. 16 ezer fős város Hajdú-Bihar vármegyében) a lakhatás terén kiforrott tervekkel és lakáskoncepcióval rendelkezik, amelyben egyedülálló intézményi gyakorlatként az önkormányzat – felismerve, hogy lakosai élethelyzetéről és igényeiről ő rendelkezik több információval – visszavette a lakáskezelő gazdasági társaságtól az állománya bérbeadásával kapcsolatos feladatokat. Az önkormányzati bérlakásszektoron túl a város lakhatással kapcsolatos intézkedései az első lakáshoz jutás támogatását, valamint az önkormányzati telkek kedvezményes áron való eladását is érintik;
- Szeged (kb. 160 ezer fős) városának szociális bérlakásprogramja keretében már több mint 800 lakás került felújításra az állományban, emellett további támogatásokat is nyújtanak a lakbérek és rezsiköltségek viseléséhez. Utóbbiaknak és az előrefizetős mérőóráknak köszönhetően sikeresen előzik meg a bérleti és közüzemi díjhátralékok keletkezését és felhalmozódását. Az önkormányzat fenntarthatóság és energiatakarékosság iránti elkötelezettsége is kiemelkedő, ezt támasztják alá az energiahatékonysági felújítások (saját forrásból finanszírozott nyílászárócserék), valamint a geotermikus távfűtési rendszer kiépítése;
- Budapest Főváros (kb. 117 ezer fős) XIII. kerületi önkormányzata komplex, hosszútávú lakhatási stratégiával rendelkezik, és az ország nagyon kevés olyan önkormányzatának egyike, amely épít is önkormányzati bérlakásokat. Ezeknél külön figyelmet szentel a környezettudatossági szempontoknak, hogy energiahatékony épületek és lakások épüljenek. A lakossági energiaszegénység enyhítésére intézkedési tervet, valamint a kilakoltatások megelőzésére eljárásrendet dolgoztak ki az elmúlt önkormányzati ciklusban. Emellett a kerületben többféle lakhatáshoz kapcsolódó támogatás is elérhető (pl. kisebb energetikai felújításokhoz) és kiemelt figyelmet fordítanak az ezekkel kapcsolatos lakossági tájékoztatásra is.
A pályázat során beérkezett jó gyakorlatokból kiadványt tervezünk majd megjelentetni, amelyből még több, országszerte a méltó lakhatásért dolgozó önkormányzat munkája lesz megismerhető.
—
Mi is dolgoztunk a lakhatási civil szervezetek által létrehozott Lakhatási Koalíció 2024-es választásokra összeállított Önkormányzati Lakhatási Minimum című javaslatcsomagján. Ebben arra kérjük az önkormányzati polgármester és képviselőjelölteket, hogy köteleződjenek el a Minimum pontjai mellett, megválasztásuk esetén pedig valósítsák meg azokat. Ehhez szakmai támogatást is felajánl a Koalíció.
—
[Borítókép: Czap Liliána // Habitat for Humanity Magyarország]
