A Habitat for Humanity Magyarország arra szólítja fel a kormányt és a döntéshozókat, hogy mielőbb lépjen a téli szociális tüzelőanyag-támogatások biztosítása érdekében. Egyrészt jelentősen meg kell emelni az erre szánt évi 5 milliárd forintos keretet. Másrészt konkrét intézkedésekre van szükség, hogy az önkormányzatok elől ne vásárolhassák fel a tűzifát a piaci szereplők. Másként előállhat a helyzet, hogy a legszegényebb háztartásoknak egyszerűen nem lesz miből tűzifát osztani télen.
Habár a rezsicsökkentésből kezdettől fogva kimaradtak a szilárd tüzelőanyagokat használók, a júliusban bejelentett intézkedések jelentős változást hozhatnak az ő életükben is. Eddig a háztartások csaknem 40 százaléka, elsősorban az alacsonyabb jövedelműek használtak szilárd tüzelőt. Körülbelül felük vegyesen fával és gázzal, a legalacsonyabb jövedelmű rétegek pedig jellemzően csak szilárd tüzelőkkel fűtöttek. A rezsicsökkentés átalakítása azonban, – ami a Habitat rendelkezésére álló adatok alapján a vezetékes gázt használók több mint egyharmadának pluszköltséget fog jelenteni – gyakorlatilag azonnal felhajtotta a tűzifa árát és a szilárd tüzelőt használó fűtőberendezések iránti keresletet. Több hírforrás is egybehangzóan arról számolt be, hogy hosszú várólisták alakultak ki a tűzifa-kereskedőknél, és akadozik az ellátás.
Így idén télen a szokásosnál is jóval nagyobb szükség lesz a szociális tüzelőanyag-támogatásra, amit az 5000 fő alatti településeken, szilárd tüzelővel fűtők, szociális alapon kaphatnak. Mostantól ugyanis rengeteg olyan háztartás is kénytelen lesz fával, vagy rosszabb esetben szénnel fűteni, akik eddig meg tudták fizetni a gázfűtést.
A Habitat for Humanity Magyarország ezért arra szólítja fel a kormányt és a döntéshozókat, hogy mielőbb lépjenek az ügyben, eddig ugyanis semmilyen információt nem adtak ki a szociális tüzelő-ellátásra vonatkozóan.
Az önkormányzatoknak pályázniuk kell a szociális tüzelőkre, és csak az elbírálás után indíthatják el a megrendeléseket. Az idén kiírt pályázat eredményeit és a megítélt tüzelő mennyiségét azonban csak 2022. augusztus 31. után hirdetik ki. Addigra viszont jó esély van rá, hogy késő lesz intézkedni; csak frissen vágott, nedves tűzifát tudnak majd vásárolni az önkormányzatok, ami nem megfelelő a fűtéshez, ráadásul az is kérdéses, hogy mennyit kell rá várniuk.
A kormánynak ezért egyrészt jelentősen meg kell emelnie a szociális tüzelőanyagokra szánt, évi 5 milliárd forintos keretet, mivel a nagyobb kereslet magasabb árakat is eredményez. Ez az összeg eddig sem volt elegendő arra, hogy minden rászoruló háztartást elérjenek az önkormányzatok, és gyakran csak kis mennyiségű fa jutott egy-egy igénylőnek. A rászorulók száma pedig biztosan csak nőni fog. Másrészt a Belügyminisztériumnak azonnali, konkrét intézkedéseket kell hoznia, hogy legyen miből teljesíteni az önkormányzatok megrendeléseit, amiket csak ősszel kezdhetnek leadni. Azaz szabályozni kell, hogy az önkormányzatok a fabeszerzésekben előnyt élvezzenek az erdőgazdálkodóknál a piaci alapon vásárlókkal szemben.
Amennyiben ez nem történik meg, katasztrofális állapotok léphetnek fel. Az érintett, rászoruló háztartásoknak nincsenek megtakarításaik, amiből most gyorsan megvásárolhatnák a téli tüzelőt, vagy akár egy korszerűbb fűtőberendezést. Ha erről a kormány nem gondoskodik, legrosszabb esetben előállhat az a helyzet, hogy egy-egy településen télen nem lesz miből szociális tüzelőt osztani. Tűzifa hiányában pedig, az egyéni problémákon túl – például egy hideg, nem megfelelően fűtött házban sokkal gyakoribbak a megbetegedések, ami az egészségügynek is plusz terhet jelent – borítékolható, hogy a már eddig is aggasztó mértékű légszennyezés mértéke is ugrásszerűen meg fog nőni a rossz minőségű tüzelők és a szintetikus anyagok (hulladékok, lomok, textilek) kényszerű égetése miatt.
Az is fontos lenne, hogy a tűzifahiány és az áremelkedés miatti kapkodás ne eredményezzen visszafordíthatatlan környezeti károkat. Például nem szabad újból belefogni a barnakőszén és a lignit kitermelésébe, hogy ezeket szennyező és egészségtelen lakossági tüzelőként árusítsák, vagy “ész nélkül” kivágni minden fát. Eddig ellentmondásos hírek jelentek meg arról, hogy kielégíthetőek-e a megnövekedett igények úgy, hogy fenntartható legyen a magyarországi erdőgazdálkodás. A kormány tegnapi döntése alapján azonban úgy tűnik, hogy az erdőgazdálkodás területén gyakorlatilag felfüggesztik a fenntarthatósági szempontokat. Ennek az intézkedésnek a veszélyeire hívja fel a figyelmet a WWF mai közleménye is.
A Habitat több, Pest és Baranya megyei polgármesterrel is egyeztetett arról, hogy ők a saját településeiken mit tapasztalnak, milyen kilátásokkal számolnak. Mindannyian aggodalmukat fejezték ki, mivel már eddig is gyakori volt, hogy kénytelenek voltak más, önkormányzati forrásokból kiegészíteni a szociális tüzelő vásárlására kapott összeget. Most erre a romló gazdasági helyzet és a növekvő árak miatt egyre kevésbé lesz lehetőség. Kérdéses számukra, mire lesz idén elég a pályázaton elnyert összeg, mert még messze lehet a vége a tűzifa-árak emelkedésének is.
A Habitat ezért, – a megfelelő szociális támogatások mellett, számos szakmai szervezettel összhangban, – rendszerszintű megoldások mielőbbi bevezetését szorgalmazza, ahol a szociális, környezeti és energetikai szempontok párhuzamosan érvényesülnek.
—
A szociális tüzelőanyag-támogatásokról az elmúlt években is sokféle kritika látott napvilágot. A Habitat 2018-ban publikált átfogó tanulmányt, amelyben már akkor jelezte, hogy méltányosabb elosztási rendszerre lenne szükség. Továbbá folyamatos problémát jelent, hogy gyakran csak nedves, rossz minőségű fát tudnak kiosztani az önkormányzatok, amelyeknek a fűtőértéke alacsony, füstöl, emiatt szennyezi is a levegőt. Emellett pedig szintén rossz gyakorlat, hogy előfordul, tűzifa helyett rossz minőségű szenet vagy lignitet kapnak a rászorulók.
—
[Borítókép: Bakondi-Kiss Eszter // Habitat for Humanity Magyarország]
