A rezsicsökkentés – azaz a lakossági földgáz, az áram és a távhő hatóságilag meghatározott árai – 2013-as bevezetése óta a kormányzat politikai eszköztárának egyik zászlóshajójává vált. A rezsicsökkentés és a lakossági energiaárak kérdése a közbeszéd részévé vált; a magyar lakosság szinte már az élet természetes velejárójaként tekint a hatósági árakra és a számlákon megjelenő narancssárga mezőre, mely bemutatja, hogy mennyit is spóroltunk a rezsicsökkentésnek köszönhetően.
Szakmai szervezetek, köztük a Habitat for Humanity Magyarország, számos kritikát fogalmaztak meg a rezsicsökkentés intézményével szemben: inkább ösztönözte, mint visszafogta a lakossági, akár túlzott energiafogyasztást; környezeti szempontból kezdettől fogva, majd 2021-től a nemzetközi energiaárak növekedésével gazdasági szempontból is egyre inkább fenntarthatatlanná vált; társadalmi szempontból pedig igazságtalan helyzetet teremtett. Elsősorban a lakosság magasabb jövedelmű rétegeinek kedvezett, azáltal, hogy ők megengedhették maguknak a magasabb fogyasztást, így arányaiban magasabb kedvezményben részesültek. A legszegényebb, leginkább rászoruló háztartásokat a visszafogott fogyasztásuk miatt minimálisan vagy egyáltalán nem segítette, elsősorban a tűzifa használat miatt, amely kimaradt a támogatásból, és amelynek az ára folyamatosan növekedett.
A rezsicsökkentés átalakítása így elkerülhetetlen volt – azonban az intézkedés 2022 júliusában hozott reformja, szakmai konzultáció és szociálisan célzott intézkedések hiányában továbbra is a legrászorulóbb rétegeket hozta nehéz helyzetbe. Az átalakítás értelmében a rezsicsökkentett, kedvezményes tarifa csak az “átlagfogyasztói” szintig érvényesül, ezt meghaladva pedig piaci árat kell fizetniük a fogyasztóknak. Az árnövekedést követően az energiahatékonysági beavatkozások egyre nagyobb teret nyertek a nyilvános vitákban.
A téma fontosságára reagálva a Habitat for Humanity Magyarország 2022-ben belefogott egy kutatási projektbe, a lakossági energiárak és energetikai felújítások, illetve a rezsicsökkentés és átalakításának megítélésével kapcsolatban. A kutatás az alábbi három pilléren alapszik:
- médiafigyelés; adatbázis kialakítása a témával kapcsolatos kulcsszóháló mentén;
- lakossági reprezentatív közvéleménykutatás a lakossági energiárakkal és felújításokkal kapcsolatos hozzáállások felmérésére;
- ‘social listening’, a témában az internetezők által generált tartalmak, szerkesztett és közösségi diskurzusok, kommunikáció elemzése.
A kutatás célja továbbá a fenntartható, széles rétegeket elérő, társadalmilag igazságos szakpolitikák iránti közvéleményt felmérése. Elsőként a lakossági reprezentatív felmérés eredményeit publikáljuk.
