fbpx

Lakossági felmérés az energiaárakról, rezsicsökkentésről

2023. július 26.

A rezsicsökkentés – azaz a lakossági földgáz, az áram és a távhő hatóságilag meghatározott árai – 2013-as bevezetése óta a kormányzat politikai eszköztárának egyik zászlóshajójává vált. A rezsicsökkentés és a lakossági energiaárak kérdése a közbeszéd részévé vált; a magyar lakosság szinte már az élet természetes velejárójaként tekint a hatósági árakra és a számlákon megjelenő narancssárga mezőre, mely bemutatja, hogy mennyit is spóroltunk a rezsicsökkentésnek köszönhetően.

Szakmai szervezetek, köztük a Habitat for Humanity Magyarország, számos kritikát fogalmaztak meg a rezsicsökkentés intézményével szemben: inkább ösztönözte, mint visszafogta a lakossági, akár túlzott energiafogyasztást; környezeti szempontból kezdettől fogva, majd 2021-től a nemzetközi energiaárak növekedésével gazdasági szempontból is egyre inkább fenntarthatatlanná vált; társadalmi szempontból pedig igazságtalan helyzetet teremtett. Elsősorban a lakosság magasabb jövedelmű rétegeinek kedvezett, azáltal, hogy ők megengedhették maguknak a magasabb fogyasztást, így arányaiban magasabb kedvezményben részesültek. A legszegényebb, leginkább rászoruló háztartásokat a visszafogott fogyasztásuk miatt minimálisan vagy egyáltalán nem segítette, elsősorban a tűzifa használat miatt, amely kimaradt a támogatásból, és amelynek az ára folyamatosan növekedett.

A rezsicsökkentés átalakítása így elkerülhetetlen volt – azonban az intézkedés 2022 júliusában hozott reformja, szakmai konzultáció és szociálisan célzott intézkedések hiányában továbbra is a legrászorulóbb rétegeket hozta nehéz helyzetbe. Az átalakítás értelmében a rezsicsökkentett, kedvezményes tarifa csak az “átlagfogyasztói” szintig érvényesül, ezt meghaladva pedig piaci árat kell fizetniük a fogyasztóknak. Az árnövekedést követően az energiahatékonysági beavatkozások egyre nagyobb teret nyertek a nyilvános vitákban.

A téma fontosságára reagálva a Habitat for Humanity Magyarország 2022-ben belefogott egy kutatási projektbe, a lakossági energiárak és energetikai felújítások, illetve a rezsicsökkentés és átalakításának megítélésével kapcsolatban. A kutatás az alábbi három pilléren alapszik:

  • médiafigyelés; adatbázis kialakítása a témával kapcsolatos kulcsszóháló mentén;
  • lakossági reprezentatív közvéleménykutatás a lakossági energiárakkal és felújításokkal kapcsolatos hozzáállások felmérésére;
  • ‘social listening’, a témában az internetezők által generált tartalmak, szerkesztett és közösségi diskurzusok, kommunikáció elemzése.

A kutatás célja továbbá a fenntartható, széles rétegeket elérő, társadalmilag igazságos szakpolitikák iránti közvéleményt felmérése. Elsőként a lakossági reprezentatív felmérés eredményeit publikáljuk.

Kapcsolódó cikkek

Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2018

A 2018-as lakhatási jelentés egyik legfontosabb megállapítása – az utóbbi évekhez hasonlóan –, hogy Magyarországon egyre mélyül a lakhatási válság. 1,5 millióan élnek olyan lakásban, amelyekkel súlyos lakásminőségi...