EnglishMegjelent legújabb régiós kiadványunk
A Habitat for Humanity Magyarország közreműködésével készült el az a régiós szakpolitikai kiadvány, amely a Szociális Klímaalap (Social Climate Fund, SCF) hatékony felhasználására és a Nemzeti Szociális Klímaterv megfelelő kialakítására tesz javaslatokat Bulgária, Románia és Magyarország példáján keresztül. Célja, hogy hozzájáruljon a közép-kelet-európai térségben is jelentős energiaszegénység mérsékléséhez, különös tekintettel azokra az alacsony jövedelmű és rászoruló háztartásokra, amelyek fűtésükben szilárd tüzelőanyagokra – jórészt tűzifára – támaszkodnak.
A kiadvány a BioJust projekt keretében készült el, amelyet a Habitat for Humanity és a WWF közösen valósít meg a Német Szövetségi Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium (BMWK) Európai Klímavédelmi Kezdeményezése (EUKI) támogatásával. A projekt célja, hogy országos és helyi szinten egyaránt támogassa az energiaszegénységben érintett háztartások energiafelhasználásának és energiakiadásainak csökkentését különböző energiahatékonysági beavatkozásokon – mint a szigetelés, fűtéskorszerűsítés – keresztül, ezáltal hozzájárulva a fenntartható és tiszta átmenethez. A partnerszervezetek gyakorlati eszközöket, szakmai segítséget nyújtanak a projektben résztvevő önkormányzatoknak, több településen pilotprogramokat is megvalósítanak.
A most megjelent szakpolitikai összefoglaló három fő pillér mentén fogalmaz meg javaslatokat. Először is hangsúlyozza a transzparens, társadalmi egyeztetésen és részvételen alapuló szakpolitikai tervezés szükségességét, amelyben a központi kormányzat mellett helyi és országos szereplők – köztük az önkormányzatok, civil szervezetek és szakmai közösségek – és az érintettek is érdemben részt vehetnek a folyamatban. A kiadvány kiemeli, hogy az energiaszegénység kezelésének egyik legfontosabb eszköze a lakóépületek energetikai korszerűsítése, és e beavatkozásokat a hosszú távú pénzügyi tervezés során is prioritásként kell kezelni.
A második pillér a célcsoport pontos meghatározása. A dokumentum részletes indikátorokat kínál az energiaszegény háztartások beazonosítására, beleértve például a jövedelmi helyzetet, a lakhatási körülményeket és az energiafogyasztás szintjét. Az energiaszegénység kockázatának való kitettség miatt külön figyelmet érdemelnek azok a vidéken élő, alacsony jövedelmű családok, amelyek biomasszát – például tűzifát – használnak fűtésre, illetve az idős, egyedül élők vagy nagycsaládosok és az egyszülős háztartások is. A cél, hogy a jövőbeni támogatások valóban azokat érjék el, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak.
Végül, a kiadvány konkrét intézkedéseket és beruházási irányokat is javasol. Elsődleges fontosságú az épületfelújítás támogatása, amely hosszú távon képes megszüntetni az energiaszegénységet. Emellett a dokumentum hangsúlyozza, hogy a támogatásokhoz való hozzáférést egyszerűsíteni kell, például egyablakos ügyfélszolgálatok létrehozásával, amelyek helyben nyújtanak támogatást, tanácsadást és adminisztratív segítséget a rászorulóknak. Ugyanakkor szükség van olyan kiegészítő, közösségi szintű beavatkozásokra is, mint a tűzifa szárító-tárolók kialakítása az egyes kistelepüléseken. Mindez együtt biztosíthatja, hogy a Szociális Klímaalap valódi változást hozzon a leginkább érintettek életében.
A kiadvány megjelenésével egyidőben célunk, hogy előmozdítsuk a szakmai párbeszédet és erősítsük a nyilvánosság szerepét a Szociális Klímaterv hazai kidolgozásában. A Habitat for Humanity Magyarország hangsúlyozza, hogy az energiaszegénység csökkentése és a klímaigazságosság kéz a kézben járjanak, ezért elkötelezett abban, hogy senki ne maradjon ki az energiaszektor zöld átmenetéből.